Itt az igazság a látványos magyar GDP-adatról: ezekben a régiókban kritikus a helyzet

2020-ban az Eurostat statisztikái szerint szerint az eurózónában a termelés bruttó hozzáadott értéke (GVA) 5,9 százalékos csökkenést mutatott 2019-hez képest. Az EU-s tagállamok egyes régiói nagyon eltérő teljesítésmenyeket jelentettek. Volt olyan egység, ahol 22,2 százalékos csökkenést, máshol 10,7 százalékos emelkedést könyvelhettek el ezt a gazdasági mutatót tekintve. Általánosságban viszont a kép igen lesújtó volt. Három észak-írországi régiót és a Franciaországhoz tartozó Mayotte-ot leszámítva ugyanis mindenhol estek a számok az Unión belül.

Az Eurostat az egyes államok statisztikai hivatalainak jelentése alapján állította össze a ma publikált felmérést, aminek eredményei szerint  bruttó hozzáadott értékben mérve összességében Dél-Európát tarolta le leginkább a 2020-as válság. A visszaesésből azonban a kontinens jó részének nagy kanállal jutott. Ez a 27 Uniós tagállamból 13-esetében 5 százalékot meghaladó mértékű negatív irányú változást jelent.

 Mint ábránkon is látszik, a legmagasabb mértékű, 10,8 százalékos visszaesést Spanyolországban jelentették.. A negatív dobogó második fokára pedig Görögország került, ahol 9 százalékot, a harmadikra Olaszország, ahol 8,7 százalékot romlott a mutató.

A bruttó hozzáadott értékben növekedést kizárólag Írország tudott felmutatni, ahol 5,6 százalékkal nőtt ennek értéke az előző évhez képest, de volt néhány tagállam, ahol a mutató romlás  igen alacsony szinten maradt. Ilyen volt Litvánia, ahol 0,1 százalékkal és Luxemburg, ahol 0,9 százalékkal esett vissza a gazdasági ebből a szempontból vizsgálva.

A környező országokról elmondható, hogy ezt a mutatót vizsgálva viszonylag jól átvészelték a nehéz időszakot. Hazánkban viszont EU-s szinten is nagy mértékű volt a visszaesés.

Magyarországon a bruttó hozzáadott érték egy év alatt 5 százalékos zuhanást könyvelt el. Ezzel bár az extrém számokat produkáló országoknál kevésbé volt aggasztó a helyzetünk, Közép-Európában a legnagyobb esést mutatók közé tartozunk. A szlovák, a szlovén és a román helyzet is jobb volt. A régiót nézve csak Ausztriában és Csehországban volt nagyobb mértékű a GVA mutató zuhanása.

A GDP-t nézve még durvább volt a helyzet

Az Eurostat a bruttó hozzáadott érték mellett a bruttó hazai termékre vonatkozó statisztikákat is publikálta. Ez alapján, ha az egy főre jutó GDP-t a vásárlóerőre vetítve nézzük, az egyes régiók 2020-ban az EU-s átlag 30 és 274 százaléka között teljesítettek. Az államonkénti felosztást nézve igen hasonló volt az egyes országok pozíciója, mint a bruttó hozzáadott értéket nézve, de a szakadék az egyes tagállamok között jóval nagyobb.

A legjobb számot Luxemburg produkálta, ahol az egy főre jutó GDP az Uniós átlag 263 százalékát tette ki. A képzeletbeli dobogó második fokára Írország fért fel, ahol az EU-s átlag 209 százalékát érte el a gazdaság Bruttói hazai termékre vetített teljesítménye, a harmadik legjobb statisztikával pedig Dánia büszkélkedhetett, ahol az összes ország átlagát 135 százalékkal teljesítette túl a GDP.

Magyarország ezt a mutatót nézve még nagyobb lemaradásban van. Hazánkban csupán az EU-s átlag 74 százalékát érte el a vásárlóerő-paritás alapján vizsgált egy főre eső GDP. Viszonyításképpen ez az arány Csehországban 93 százalékos, Szlovéniában 89 százalékos, Ausztriában pedig 124 százalékos volt. Az eredmény tehát közép-kelet európai szinten is elég gyengének számított.

A vidék lemaradása hatalmas

Az Eurostat adataiból az is kiolvasható, hogy Magyarország mely régiójában termelték a legmagasabb és a legalacsonyabb egy főre jutó GDP-t vásárlóerő-paritáson. A régiók szerinti felosztásban hazánkban az alábbi egységeket vizsgálják:

Alföld és Észak

• Észak-Magyarország (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád)
• Észak-Alföld (Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs Szatmár-Bereg)
• Dél-Alföld (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád)

Közép-Magyarország

• Pest
• Budapest

Dunántúl

• Közép-Dunántúl (Komárom-Esztergom, Fejér, Veszprém)
• Nyugat-Dunántúl (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala)
• Dél-Dunántúl (Baranya, Somogy, Tolna)

NUTS2 felosztás szerint Pest megyét és Budapestet külön földrajzi régiónként vizsgálják. A többi megyéről az Eurostat csak régiós szintű számokat publikál.

Mint grafikonunkon is látható, a régiók szerint is drasztikusak a különbségek az egy főre jutó GDP-t tekintve. Budapest az egyetlen régió, ahol bőven az EU-s átlag feletti az egy főre jutó GDP, az összes többi vizsgált egységre vetítve azonban hatalmasnak tűnik a leszakadás. Az alföldi régiók mutatói különösen negatívak. Észak-Alföld például az Uniós átlag felének megfelelő GDP-t sem termelt, de a mutató Dél-Alföldön is mindössze az átlag 54 százalékának megfelelő nagyságú volt és Észak-Magyarországon is csak annak felét érte el.

A dunántúli régiók is komoly elmaradásban vannak, de a Közép-Dunántúl és a Nyugat-Dunántúl GDP statisztikái azért már közelebb állnak a (Budapest által felhúzott) országos átlaghoz, ami EU-s szinten a középmezőny alját közelíti. A hazánk régiói közti különbséget a megtermelt GDP tekintetében tehát nem lehet túlhangsúlyozni. Budapesten ugyanis európai szinten is magas számokat sikerült elérni még ebben a nehéz időszakban is, míg más régiók számai a most publikált adatokat vizsgálva inkább a romániai, helyenként a görögországi állapotokkal voltak összemérhetőek.

Innen szép nyerni

A legújabb számok szerint persze már messze vagyunk a két évvel ezelőtti állapotoktól, de részben épp az akkori visszaesés okozta alacsony bázisnak is köszönhető, hogy tavaly rég nem látott ugrást figyelhettünk meg a GDP adatokban. A legutóbbi állapotok szerint felülmúlta az elemzők várakozását a bruttó hazai termék (GDP) tavalyi negyedik negyedévi és éves előzetes adata, az áthúzódó hatásra alapozva arra készülnek, hogy emeljék idei növekedési várakozásaikat.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) múlt hét kedden közölt első becslése szerint Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) 2021-ben 7,1 százalékkal növekedett az előző évihez viszonyítva, 2019-hez mérten 2,1 százalékkal nőtt. A negyedik negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva 7,2 százalékkal, az előző negyedévhez képest 2,1 százalékkal emelkedett a gazdaság teljesítménye.

Suppan Gergely a Magyar Bankholdinghoz tartozó Takarékbank vezető elemzője múlt héten ezzel kapcsolatban azt mondta, a növekedéshez - a mezőgazdaság kivételével - minden szektor hozzájárult. Tavaly a chip és más alkatrészek hiánya miatt akadozó járműgyártás mintegy 1,0 százalékponttal foghatta vissza a növekedést. A felhasználási oldalon élénkülhetett a fogyasztás, míg továbbra is kiemelkedően teljesíthettek a beruházások, a külkereskedelem egyenlege pedig már kevésbé húzta vissza a növekedést.

Az idei év elején a jelentős lakossági transzferek, valamint a 20 százalékkal növekvő minimálbér, és a 25 év alatti munkavállalók szja kedvezménye adhat érdemi lökést a növekedésnek a fogyasztáson keresztül, a második félévben pedig az alapanyag- és chiphiány várt enyhülése, új ipari kapacitások üzembe helyezése, valamint az idegenforgalom további helyreállása tarthatja magasan a növekedést.