Ilyen sem volt még: így verik kenterbe Európát a magyar melósok

2021 első negyedévében az Európai Unión belül a 20 és 64 év közötti fiatal felnőttek 71,9 százaléka dolgozott egy az Eurostat által publikált friss felmérés szerint. Az álláskeresők százalékos aránya eközben mindössze 14, 8 százalék volt, ugyanezekben a korcsoportokban. A csak részmunkaidőben dolgozó alulfoglalkoztatottak a 20-64 évesek 3 százalékát, a munkaképes, de állást aktívan nem keresők pedig a 4,1 százalékát tették ki.

Ahogy az alábbi grafikonon is látszik, az Európai Unió tagállamai között hatalmas szakadék húzódik a foglalkozási rátájukat tekintve. A legmagasabb arányt 2021. első negyedévében Hollandiában (81 százalék), Svédországban (79,5 százalék), Csehországban (79,4 százalék) és Észtországban (szintén 79,4 százalék) mérték.

A foglalkoztatottság szintje ezzel szemben a legalacsonyabb Görögországban volt, a lesújtó 58,3 százalékkal. De szomorú számot mértek Olaszországban (61,1 százalék) és Spanyolországban (66,6%) is. Az álláskeresők aránya is ezekben az országokban volt a legnagyobb, szám szerint 25.1, 25, és 25.2 százalékos. Csehországban ezzel szemben ez az arányszám mindössze 4,4 százalékos és Máltán is csak 6,1, valamint Lengyelországban is csupán 6,7 százalékos volt.

A hazai számok rekordot döntöttek

A válság hatásainak tartóssága európai szinten igazán eltérő mértékűnek látszik, hazánkban viszont nem csak hogy a kilábalás zajlott le gyorsan, hanem csúcsot is döntött a dolgozók száma . Magyarország ugyanis 2021 első negyedévében a legjobb foglalkoztatási adatot produkálta évtizedes viszonylatban, sőt a rendszerváltoztatás óta eltelt több mint 30 évben is. 2020 azonos időszakához képest a növekedés 2,5 százalékos volt.

Az Eurostat által frissen publikált adatok szerinti 77,7 százalékos magyarországi foglalkoztatási szinttel a tagállamok rangsorában a  hatodik helyet foglalja el hazánk, csaknem hat százalékponttal felülmúlva az uniós átlagot. Hazánk pedig messziről indult, hiszen 2010 első negyedévében Magyarország 60 százalék alatti aránnyal az Európai Unió sereghajtója volt a 20-64 éves korcsoport foglalkoztatásában. Az élmezőnybe való felzárkózást az mozgatta, hogy míg az azóta eltelt 11 évben uniós átlagban 4,3 százalékponttal nőtt a foglalkoztatási szint, ugyanez a szám Magyarországon 18,3 százalékpontos volt.

Az adatok alapján a 20-64 éves munkaerő-állományból Magyarországnál csak Hollandiában, Svédországban, Csehországban, Észtországban és Németországban dolgoznak többen. A 3,9 százalékos hazai munkanélküliségi ráta is igen alacsonynak számít  európai összevetésben.

A szomszédainkat még gyötri a válság

Szomszédaink közül a szlovákoknál 2021 első negyedévében 72,9 százalékos volt a foglalkoztatottság, ami 0,2 százalékponttal kevesebb, tehát szinte megegyezik  az előző év azonos időszakában mért 73,1 százalékkal, tehát a koronavírus járvány első hulláma alatti szinttel. És hasonlóan nyögik még a válságot az osztrákok is, akiknél két hónapja 74,5 százalékon stagnál a szám, 1,8 százalékpontos csökkenést mutatva az előző év azonos időszakának 76,8 százalékos mutatójához képest. A Szlovénoknál is durván meglátszott a foglalkoztatottságon a pandémia hatása. Náluk 72,8 százalékos volt a 2021.első negyedéves foglalkoztatottsági ráta, ami összesen 3,4 százalékpontos emelkedést jelent a 2020 azonos időszakára vonatkozó 76,2 százalékos adathoz képest és egyben több éves mélypontot is.