Drasztikus lépésre készül az MNB: elszállhat a törlesztőd, ha ezt meglépik

Az MNB már 2010-ben elkezdte az alapkamat vágását, amely 2016-ban állt be a mai, 0,9 százalékos szintre. Hogy ez mennyire alacsony, azt jól mutatja, hogy a szint mozgásánál nem csak pár tizedes elmozdulások a jellemzőek, 2011-ben például még 7 százalékon állt a mutató. Az akkori csökkentésnek reálgazdasági okai is voltak: az MNB így kívánta élénkíteni a gazdaságot, felpörgetni a növekedést, és - nem utolsó sorban - leértékelni a forintot az ország exporttevékenységének támogatása céljából.

Az alapkamat csökkentésének Magyarországon nagy hatásai voltak: elindult a hitelezés, gyengült a forint - emiatt (is) pedig a külkereskedelmi mérlegünk történelmi rekordot döntött, miközben az árak nem szálltak el. Mindez persze nem magyarázható kizárólag a jegybanki lazítással, de kétségkívül ez is visszaköszönt a reálgazdasági mutatók ilyetén változásaiban.

Mi is ez az alapkamat?

Az alapkamat az a kamat, amelyet a bankok kapnak a betéteikért a jegybanktól. Innen már logikusan következik, hogy ha nő ez a kamat, akkor a banknak drágább lesz a hitele, azaz a megszerzett pénzt drágábban is hitelezi ki, cserébe magasabb kamatokat fizethet a betétekért. Az alapkamat azonban nem csak itt, de közvetve számtalan egyéb területen is kifejti a hatását.

Érdemes megjegyezni, hogy az MNB az elmúlt években igyekezett erodálni az alapkamat szerepét, és felélesztette a BUBOR-piacot. Ez még alacsonyabb, mint az alapkamat. A Budapesti Bankközi Forint Hitelkamatlábhoz kötik számos hiteltermék kamatát, ezért is fontos az MNB-nek, hogy alacsony szintre sikerült csökkenteni.

A várható jegybanki szigorításnak leginkább az infláció emelkedése ágyaz meg. Minél alacsonyabb ugyanis az alapkamat, a lakosság annál szívesebben vesz fel hiteleket - hiszen emiatt a banki kamatok is alacsonyabbak. Mivel a gazdaságban levő pénzmennyiség több mint 90 százalékát a bankok hozzák létre a hitelezés során, ez azt jelenti, hogy a pénzmennyiség is nő a gazdaságban - ez pedig elkerülhetetlen áremelkedést okoz. Mindez nem is zavarja az MNB-t, addig, amíg ez az áremelkedés 3 százalékon belül van. Ha ezt átlépi a maginfláció, akkor bizony jöhet a szigorítás, és az MNB elkezdheti a pénzmennyiség csökkentését - az alapkamat emelése által vagy más eszközök segítségével. Magyarországon először az várható, hogy a történelmi mélyponton lévő BUBOR-t elkezdik közelíteni az alapkamathoz, ezt követően pedig kamatemelések is lesznek.

Ha ez igaz, akkor végre kapok kamatot a betétemre?

A jelenlegi alacsony, 1 százalék alatti vagy akörüli banki kamatok nagyon alacsonyak, sokan emiatt állampapírba fektették a pénzüket. Összességében azonban csökken a lakosság megtakarítása - ez a trend már látható is. Mindezt némileg ellensúlyozza, hogy bizonyos állampapírok hozama 3-4 százalék körül is lehet, 3 százalékos infláció mellett ez 1 százalék körüli reálhozam (szemben a banki betétek negatív reálhozamával). Ez kimondott gazdaságpolitikai célkitűzése is volt a döntéshozónak. Ha nő az alapkamat, az bizony eredményezheti azt is, hogy nőni fognak a bankbetétek kamatai, emiatt pedig nő a megtakarítása kedv.

Mindez azt eredményezi, hogy nem fog olyan mértékben ömleni a pénz a gazdaságba, mint eddig - azaz a fogyasztás kisebb mértékben fogja pörgetni a gazdasági növekedést. Recessziótól viszont semmiképp nem kell tartani, a jegybank sem fog olyan mértékű kamatemelést eszközölni, hogy az érdemben visszafogja a növekedést. Lakossági szempontból ez persze szerencsés is lehet - aligha fogjuk elfogyasztani a jelenbeli (vagy jövőbeli) jövedelmünket, hanem magasabb kamatszint mellett szívesebben fektetünk majd be a jövőbe. Magas alapkamat mellett pedig jellemzően kisebb a valószínűsége a gazdaság túlhevülésének, és bizonyos lufik továbbfújásának is (pl. ingatlanpiac).

De akkor a hitelem is drágább lesz?!

Ez viszont rövid távon nem feltétlenül igaz. Kétségkívüli tény, hogy az alapkamat emelkedése hosszú távon a hitelek kamataira is hatással lesz, kis mértékű kamatemelés viszont nem gyűrűzik be azonnal a kereskedelmi bankok hiteleibe. Főleg azért, mert a változó (3,6,12 hónapra fixált kamatú) kamatozású lakáshitelek referenciahozama a BUBOR (Budapesti Bankközi Kamatláb), a fix hiteleké pedig a BIRS (Budapesti Bankközi Kamatswap) és ÁKK mértékétől függ. Elemzői konszenzus azonban, hogy bár az alapkamat-emelés még várhat akár 2020-ig, a fenti referenciahozamok minden bizonnyal emelkedni fognak 2019-ben. Éppen azért, mert az MNB a kamatemelés előtt olyan lépéseket tesz (pl. csökkenti a likviditást, változtat a kamatfolyosón), amelyek ezekre a referenciahozamokra lesznek hatással.

Magyarul a változó kamatozású lakáshitelek kamatai várhatóan emelkedni fognak a jövőben, a kérdés az, hogy milyen gyorsan. Mindezt könnyen kivédhetjük, ha fixáljuk - akár teljes futamidőre - a hitelünket. Jól járhat az, aki most vezs fel hitelt, és fixálja azt a teljes futamidőre, hiszen így történelmi összehasonlításban is alacsony kamattal juthatott hitelhez. Ezeket a hitelfelvevőket az alapkamat-emelés egyáltalán nem érinti majd.

És akkor minden olcsóbb lesz?

A Magyar Nemzeti Bank inflációs célja 3 százalékos, leginkább ez készteti az MNB-t is arra, hogy a jövőben megemelje a kamatot. Így érthető módon ezt a 3 százalékot fenn kívánja tartani, tehát a maginfláció hosszabb távon is e szint körül alakulhat. Tehát olcsóbbak nem lesznek a termékek és a szolgáltatások, de 3% körül stabilizálódhat az éves infláció.

A forint ugyanakkor erősödhet - ez már Nagy Márton bejelentése után is látható volt. Ennek nyilvánvaló hatása lesz az exportra, illetve azok is megérezhetik majd, akik külföldre utaznak- esetükben a forint többet ér majd, mint előtte.

Mi is lesz tehát akkor ennek az egésznek a vége?

Az elemzők arra számítanak, hogy a közeljövőben nem várható kamatemelés, a BUBOR fixingek azonban már a közeljövőben is emelkedhetnek, ez pedig a változó kamatozású hitelek kamatait rövid távon is megdobhatja. Ezen kívül a kamatváltozásnak - ha lesz egyáltalán idén - leginkább makrogazdasági hatásai lesznek.