Durva lépésre készül az MNB: százezrek biztosítása kerülhet veszélybe

A hitelfedezeti biztosítások piacán jelentős változások várhatók az MNB decemberben megjelent ajánlása nyomán. A jelenlegi rendszerben az ügyfelek gyakran nincsenek tisztában azzal sem, hogy rendelkeznek-e ilyen biztosítással, a kárkifizetési arányok rendkívül alacsonyak, és a termékek átláthatósága is hiányos. A felügyelet célja, hogy 2027-ig javuljon a szolgáltatások minősége, csökkenjenek a költségek, és bővüljön a biztosítási fedezetek köre - tudósított a Portfolio.

A Magyar Nemzeti Bank a biztosítási piacot érintő "value for money" elv jegyében az elmúlt években több intézkedést is bevezetett az ügyfelek jobb kiszolgálása érdekében. A 2024-ben elindított lakásbiztosítási kampány mellett elrajtolt az etikus életbiztosítási szabályozás második fázisa is, most pedig a hitelfedezeti biztosítások átfogó reformja következik.

A felügyelet adatai szerint 2024 végén közel 1,36 millió biztosított rendelkezett hitelfedezeti biztosítással, az éves díjbevétel pedig meghaladta a 32,4 milliárd forintot. A piac rendkívül koncentrált: kilenc biztosító van jelen, de a három legnagyobb szereplő adja a díjbevételek 77 százalékát, az öt legnagyobb pedig a 91 százalékát.

Az MNB 2024 januárjában átfogó témavizsgálatot indított, amely súlyos hiányosságokat tárt fel. A hitelfedezeti biztosítások átlagos kárhányada mindössze 11,5 százalék volt, vagyis száz forint befizetett díjból csupán 11–12 forint jutott vissza az ügyfelekhez kárkifizetés formájában. Ráadásul a mutató jelentős szórást mutatott: 2024-ben 1 és 65 százalék között mozgott.

A felügyelet további problémaként azonosította, hogy rendkívül magas a kárigények elutasítási aránya, több esetben 40 százalék felett. Az elutasítások leggyakoribb okai az információhiány, a hiányzó dokumentumok, valamint a már meglévő vagy előzménybetegségek voltak. A termékek összetettsége és nehéz átláthatósága mellett a célpiac meghatározásánál sem vették kellően figyelembe az ügyfelek pénzügyi ismereteit.

A vizsgálat azt is feltárta, hogy ezeket a biztosításokat magas jutalékszint mellett értékesítik, és káros összeférhetetlenség figyelhető meg a bankok és biztosítók között. A jutalékok mellett elterjedtek a nyereségmegosztási megállapodások is, amelyek a biztosításközvetítőket abban tehetik érdekeltté, hogy a kárkifizetések ne legyenek túl magasak.

Az MNB összesen 103 millió forint bírságot szabott ki a kilenc érintett biztosítóra, majd decemberben közzétette részletes ajánlását. Az új elvárások szerint a biztosítóknak érdemben bővíteniük kell a fedezetek körét. A jegybank jó gyakorlatnak tartja, ha a hitelfedezeti biztosítások lefedik a bármely okból bekövetkező halálesetet, az 50 százalékos vagy afeletti egészségkárosodást, továbbá a keresőképtelenség és a munkanélküliség kockázatát is.

Fontos változás, hogy keresőképtelenség vagy munkanélküliség esetén a havi törlesztőrészletek megfizetéséért való helytállásnak legalább kilenc hónapra kell kiterjednie, a jelenlegi jellemző hat hónappal szemben. A kockázatvállalásnak ki kell terjednie a munkáltató által kezdeményezett közös megegyezéses munkaviszony-megszüntetésre is.

Az MNB elvárja továbbá, hogy a biztosítói profitra, költségekre és a közvetítői jutalékra együttesen az adó nélkül számolt bruttó díj legfeljebb 70 százalékát vonják el. Jelzáloghitelek és babaváró hitelek esetében ez a plafon legfeljebb 60 százalék lehet. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a várható kárhányadnak el kell érnie a 30–40 százalékos szintet.

"Az ügyféltájékoztatás jelenti a legnagyobb piaci feladatot. Kulcsfontosságú, hogy az ügyfelek tisztában legyenek azzal, rendelkeznek-e ilyen biztosítással, és az pontosan milyen védelmet nyújt számukra" – hangsúlyozták a Groupama szakértői.