Ez az egyik legádázabb népbetegség Magyarországon: sokakra lesből támad, alig tudnak róla valamit

Magyarországon mintegy 1,2 millió ember él cukorbetegséggel, és ennél is többen lehetnek azok, akiknél már kialakultak a 2-es típusú diabéteszt megelőző állapotok, például az inzulinrezisztencia, de erről még nincsen tudomásuk. Az anyagcsere-rendellenesség egyik legnagyobb veszélye éppen rejtőzködő jellege, miközben a nem megfelelően kezelt diabétesz drámaian növeli többek között a szív- és érrendszeri betegségek, a veseelégtelenség és a látásromlás kockázatát, és világszerte évente több millió haláleset köthető a szövődményeihez.

Az ezzel kapcsolatos ismeretterjesztés és prevenció céljával szervezik meg minden évben a Diabétesz Világnap eseményeit: Frederick Banting születésnapjára emlékezünk, aki társával, Charles Besttel 1921-ben sikeresen izolálta az inzulint. Budapesten a Cukorbeteg Egyesületek Országos Szövetsége várja az érdeklődőket november 15-én a Néprajzi Múzeumban. A rendezvény mottója ezúttal „Együtt a tudatos életért”, mely a betegségben érintettek mellett a családtagokat, valamint a megelőzés és az egészségtudatos életmód iránt elkötelezett közönséget is megszólítja.

Lesújtó eredmények: a prevenciót a fiatalokkal kell kezdeni

A 2-es típusú diabétesz mára tehát világszerte az egyik legjelentősebb népegészségügyi kihívás, amelynek kockázati tényezői egyre fiatalabb korban jelennek meg. A genetikai hajlam mellett a családi érintettség is kulcsszerepet játszik: a 2-es típusú cukorbetegség megléte közeli hozzátartozóknál jelentősen növeli a kialakulás kockázatát a leszármazottaknál is. Többek között ennek kapcsán készített felmérést a Semmelweis Egyetem Doktori Iskola Egészségtudományi Tagozata a hazai középiskolás diákok körében, melynek első eredményeit a közelmúltban mutatták be. Az eddigi adatok szerint a magyar fiatalok diabétesz-tudása csupán közepes szintű (átlagosan 8,7/16 pont), ráadásul a megkérdezettek többsége nem ismeri fel az életmódbeli kockázatokat, például a mozgáshiány, a helytelen táplálkozás vagy a túlsúly hosszú távú hatásait sem.

„Különösen aggasztó, hogy még azok a fiatalok sem rendelkeznek megfelelő ismeretekkel, akiknek közvetlen családtagja él diabétesszel. A megkérdezett diákok közel fele (47%) jelezte, hogy van cukorbeteg rokona – közülük 12%-nak elsőfokú családtagja –, ám az ő tudásszintjük sem bizonyult jelentősen jobbnak a betegség megelőzésével és kezelésével kapcsolatban. A prevenciót tehát minél hamarabb, már iskolás korban el kell kezdeni, hogy a fiatal generációk hosszú távon is képesek legyenek felelősen tenni saját magukért. A CEOSZ ezért kiemelt hangsúlyt fektet az edukáció, a korai szűrés és az egészségnevelés erősítésére, amely a fiatalok életmódját és jövőbeli egészségét alapvetően meghatározza” – hangsúlyozza Füzesi Brigitta, a Cukorbeteg Egyesületek Országos Szövetségének elnöke.