Fertőz a nyugat-nílusi láz Magyarországon: három újabb beteget azonosítottak, mind kórházba kerültek

Az NNGYK azt is közölte, hogy hazai eredetű megbetegedést a főváros és két vármegye területén regisztráltak: Budapest (1 fő), Heves vármegye (1 fő), Pest vármegye (2 fő). A betegek 80%-a férfi, az átlagéletkor 68 év (57-85 év). A betegek 60%-a a 60 éves vagy annál idősebb korcsoportba tartozik. Minden beteg idegrendszeri tünetekkel került kórházba.

A 31. héten 2025-ben az idegrendszeri fertőző betegségek csoportjában az encephalitis infectiosa diagnózissal bejelentett három megbetegedés közül az egyik eset nyugat-nílusi láznak bizonyult, ezzel 2025-
ben a 31. héten diagnosztizáltak először hazánkban nyugat-nílusi láz megbetegedést. Egy 67 éves Pest vármegyei nőbetegnél a kezelését végző kórház jelentette az esetet és kezdeményezte az NNGYK laboratóriumában a diagnosztikus vizsgálatokat, amely a nyugat-nílusi vírus kóroki szerepét igazolta. A járványügyi kivizsgálás során megállapításra került, hogy

a beteg megbetegedése előtt külföldön nem járt, így a fertőzés hazai eredetűnek tekinthető.

Idén a 32. héten egy importált eredetű nyugat-nílusi láz fertőzést diagnosztizáltak. A beteg egy
Pest vármegyében élő 57 éves férfibeteg, aki a betegség lappangási idejében Olaszországban
tartózkodott. 

A 34. héten pedig a friss adatok szerint összesen 5-re emelkedett a nyugat-nílusi láz fertőzöttek száma, ebből pedig 4 hazai eredetű volt. A tavalyi év során a 30. héten diagnosztizáltak először hazánkban nyugat-nílusi láz megbetegedést.

Mi a nyugat-nílusi láz?  

A nyugat-nílusi láz, angolul West Nile fever (WNF) az Egészségvonal szócikke alapján Afrikában, Közel-Keleten, Észak-Amerikában, Nyugat-Ázsiában és Európa déli területein gyakori. A vírus terjedése a szúnyogok aktív időszakával esik egybe, Magyarországon augusztus-szeptemberben a legjellemzőbb. 

A fertőzés emberről emberre még szúnyogcsípés által sem terjed.

A nyugat-nílusi láz okozója a flavivírusok törzsébe tartozó RNS-vírus. A betegséget a kórokozóval fertőzött szúnyogok terjesztik, a gazdaállatok (rezervoárok) a madarak, a szúnyogok a madarak megcsípésével fertőződnek meg. A kórokozó a madarak és szúnyogok alkotta körforgáson kívül embereket, lovakat és más állatokat is megfertőzhet. Emberről emberre azonban nem terjed a fertőzés, akkor sem, ha a szúnyog korábban fertőzött embert csípett meg.

A nyugat-nílusi láz tünetei

A betegség a legtöbb esetben tünetmentesen zajlik, nagyjából az érintettek ötödénél alakulnak ki tünetek. Jellemző tünetek lehetnek:

• láz,
• fejfájás,
• ízületi fájdalom,
• hányás,
• hasmenés,
• kiütések. 

Ritkán a központi idegrendszert érintő betegség, agyvelőgyulladás vagy agyhártyagyulladás is kialakulhat. Az ilyen esetekben jelentkező tünetek:

• magas láz,
• fejfájás,
• nyakmerevség,
• görcsök,
• zavartság,
• kóma,
• bénulás,
• látási zavarok. 

A súlyosabb tünetegyüttes bárkinél kialakulhat, de 60 éves kor felett gyakoribb, és szintén nagyobb a kockázat a legyengült immunrendszerű embereknél.

Mikor érdemes orvoshoz fordulni?

Amennyiben a fenti tüneteket tapasztalja, illetve arra gyanakszik, hogy szúnyogcsípéssel terjedő vírusfertőzése van, vegye fel a kapcsolatot háziorvosával, és ossza meg vele a szúnyogcsípés tényét, vagy azt, hogy olyan területen járt, ahol gyakori a megbetegedés.

A nyugat-nílusi láz lehetséges szövődményei

A betegség a legtöbb esetben ártalmatlan, nagyjából minden 150. esetben jelentkeznek súlyosabb következmények: agyvelőgyulladás vagy agyhártyagyulladás. Az ezekből való felépülés akár hetekig is eltarthat, és maradandó károsodásokkal is járhat.

A nyugat-nílusi láz kezelése

A betegség kezelésére nincsen célzott gyógyszeres terápia. Pihenés, bőséges folyadékfogyasztás, a tünetek enyhítésére pedig vény nélkül kapható gyógyszerek alkalmazása javasolt. Ha a fertőzés agyvelő- vagy agyhártyagyulladássá súlyosbodik, kórházi kezelés szükséges.