Pokoli hétkezdés várhat közel 1,5 millió magyarra: erre jobb, ha felkészülnek időben

A többi lágyszárú allergén közül a csalánfélék virágporának mennyisége országosan magas, a kenderféléké jellemzően magas szintet érhet el, az ürömé, az útifűé és a libatopféléké jellemzően az alacsony - közepes tartományban alakulhat. Alacsony koncnetrációban jelen van még a levegőben a pázsitfűfélék, a lórom, az ernyősvirágzatúak, valamint a rézgyom és a szerbtövis virágpora. A fák közül jelen van a levegőben a ciprus- és tiszafafélék pollenje jellemzően alacsony koncentrációban.

A kültéri allergén gombák közül az Alternaria spóraszáma jellemzően közepes, míg az Epicoccumé országosan az alacsony - közepes tartományban alakulhat.

A parlagfű virágporára allergiások napról napra erősödő tünetekre számíthatnak, úgymint orrfolyás, tüsszögés, szemviszketés vagy könnyezés. Az allergiás tünetek megelőzése és enyhítése érdekében az NNGYK azt javasolja, hogy az érintettek mielőbb kezdjék meg a gyógyszeres kezelést, vagy kérjék kezelőorvosuk segítségét a megfelelő terápia beállításához.

Az allergiások számára nagy segítséget nyújt a Parlagfű Pollen Riasztási Rendszer (PPRR+) térképes előrejelzése, melynek nyomon követésével könnyebben felkészülhetnek a várható tünetekre és azok kezelésére, illetve tervezhetik utazásaikat is. A környező országokra kiterjedő információk pedig elérhetők a Nemzetközi Parlagfű Pollen Riasztási Rendszeren keresztül.

PPRR+, Parlagfű Pollen Riasztási előrejelzés, Forrás: NNGYK 

A parlagfű terjedése ellen a leghatékonyabb védekezés a virágzás előtti, bimbós vagy virágos állapotban végzett kaszálás, mellyel jelentősen csökkenthető a levegőbe kerülő virágpor mennyisége. Ez nemcsak közegészségügyi szempontból fontos, hanem a földhasználók számára jogszabályban előírt kötelezettség is. A lakosságtól ezért azt kérik, hogy az általuk észlelt parlagfüves területeket jelezzék a NÉBIH vagy a Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület (PME) online felületein.

Magyarok milliói élhetnek allergiával

Magyarországon 3,5 millióra tehető az allergiások száma, közülük 1,5 millióan a parlagfű pollenjére érzékenyek egyes becslések szerint. Az Országos Közegészségügyi Intézet (OKI) korábbi felmérése, mely szerint a lakosság mintegy 20 százaléka szenved - orvos által diagnosztizált - pollenallergiában, más becslések szerint valójában legalább a magyarok 30 százaléka érintett. Arra is vannak tanulmányok, hogy az utóbbi negyedszázadban megkétszereződött az allergiások száma, mely szerint ma Magyarországon legalább kétmillióan szenvednek ettől.

Az adatok tehát nem túl pontosak, de az biztos, hogy sokakat kínoz időszakos allergia. Ráadásul az allergiások számának növekedése várható. Dr. Moric Krisztina allergológus, klinikai immunológus és fül-orr-gégész korábban elmondta lapunknak, hogy "dinamikusan növekszik az allergiások száma. Több tanulmány szerint, ha ez így folytatódik, akkor 2050-re akár megduplázódhat az allergiások száma. Ez alapján, a jövőben is komoly növekedés elé nézhetünk" - mondta a szakértő.

Nem mindegy, hogyan kezeljük!

Gyakran az allergiások nem időben, illetve nem a megfelelő szerekkel kezelik az allergiájukat és megfeledkeznek sok más tényezőről, ami enyhíthetné a tüneteiket. A részletekre való odafigyeléssel a szakértő szerint javíthatunk viszont az allergián - ilyen például az, ha figyelünk, hol és mennyi ideig tartózkodunk a szabadban, különösen a kültéri sportok esetében.

A tüneteket okozó pollenek megjelenésekor sokat segíthet, ha, pl. rendszeresen átmossuk az orrunkat, arcot mosunk, vagy például sűrűbben mossuk, vagy öblítjük át akár csak vízzel a hajunkat. Váltsunk ruhát, amikor hazaérünk, így az azon megtapadt polleneket nem fogjuk széthordani a lakásban, nem fognak megtapadni a kárpitokon. Ugyanilyen hibaforrás a teregetés: a kint szárított ruhákra könnyen rátapadnak a pollenek, amelyek így azokkal együtt beteszünk a szekrénybe, a többi ruha közé. Ha az ilyen apróságra odafigyelünk a kritikus időszakban, akkor az enyhíthet a tünetek súlyosságán

- mondta el dr. Moric Krisztina, aki szerint a legjobb, amit tehetünk jelenleg allergiásként, hogy a legkorszerűbb gyógyításhoz és gyógyszerekhez fordulunk. Rengetegen ugyanis nem vizsgáltatják ki magukat, nem íratják fel a megfelelő gyógyszereket, hanem a vény nélküli patikai készítményekkel (tabletta, szemcsepp, orrcsepp) kezelik magukat. Miközben a leghatékonyabb szerek jellemzően vényre kaphatók és még az is lehet, hogy olcsóbban jön ki a beteg, ha receptre kapja a szert.

Az allergia kapcsán mindig nagyon fontos beszélni az orrspray-függőségről is, amit sajnos kevesen vesznek komolyan.

Egy kutatás szerint csak a magyarok 40%-a használja tudatosan pár napig az ún. érszűkítő, nyálkahártya lohasztó hatóanyagot tartalmazó orrspray-ket, és csak minden második magyar tudja, hogy 5-7 napos alkalmazás után rá lehet szokni. Minden 20. magyar allergiaszezonban is az ilyen orrspray-khez nyúl, és nem tart a rászokástól, holott ezeket célzottan nátha, influenza stb. esetén a bedugult orr gyors kidugítására szabad csak alkalmazni maximum egy héten át, ahogyan ez a tájékoztatójukban is szerepel.

Sok magyar táskájában, éjjeliszekrényén van az allergiaszezonban ún. érszűkítő, nyálkahártya lohasztó hatóanyagot tartalmazó orrspray, amit, ha nem használna rendszeresen, akkor nem kapna rendesen levegőt, mert már hozzászokott a használatához. A kutatás alapján a lakosság 9%-a volt már orrspray-függő, 6%-a pedig jelenleg is az. Ez pedig azon túl, hogy bosszantó lehet, komoly egészségügyi mellékhatásokat is okozhat; a felesleges pénzkidobásról nem is beszélve!