Csernobili sugárszint: még mindig veszélyes Csernobil? Sugárzás Magyarországon 2025-ben

Cikkünkben minden fontos tudnivalót összegyűjtöttünk a Csernobil katasztrófa története kapcsán. Tudd meg, mi volt a csernobili atomkatasztrófa oka, hol található a Csernobil erőmű és mi történt a Csernobil katasztrófa során, milyen megoldást találtak a hatóságok a csernobili katasztrófa orvoslására? Milyen következményekkel járt a helyszínen és Európában a rendkívül magas csernobili sugárszint és mennyire volt érzékelhető a Csernobil sugárzás Magyarországon? Mennyi most a csernobili sugárzás szintje?

A csernobili atomkatasztrófa története: mi volt a Csernobil katasztrófa oka?

A csernobili katasztrófa néven elhíresült baleset a Vlagyimir Iljics Lenin atomerőműben, Csernobil és Pripjaty városok közelében történt. A Csernobil katasztrófa helyszíne a mai Ukrajna területén, az ukrán-fehérorosz határnál található, légvonalban kb. 908 kilométerre Budapesttől. A csernobili atomerőművet a világ legnagyobb, 12 reaktorral ellátott atomerőművének szánták. Építését 1972-ben kezdték meg, az első reaktort 1977-ben adták át, a csernobili katasztrófa idején pedig már 4 reaktor működött.

Az atomreaktorok egyik fő problémája a hőháztartás egyensúlyban tartása volt, ugyanis az energiatermeléshez szükséges hő az atommaghasadás során termelődik. Az atomreaktort annak leállítása után is aktívan hűteni kell, ugyanis, ha ez nem történik meg, túlhevülés és zónaolvadás következik be.

A Csernobil atomerőműben működő RBMK-1000 típusú, grafitmoderátoros, dúsításmentes uránt alkalmazó erőmű működött, a reaktorok hűtőközege gyanánt pedig vizet használtak. A KGB már 1979-ben jelentette, hogy a csernobili atomerőmű építése során gyenge minőségű alapanyagokat használtak és építési szabálytalanságokat követtek el – viszont a Csernobil katasztrófa nem a csernobili atomerőmű működése közben, hanem egy felelőtlen kísérlet végrehajtása során következett be.

A csernobili atomkísérlet célja az volt, hogy kiderüljön, egy esetleges meghibásodás során képes-e a reaktor turbinagenerátora megfelelő mennyiségű energiával ellátni a hűtővizet biztosító szivattyúrendszert. Az üzemeltetők lekapcsolták a csernobili atomerőmű biztonsági rendszerét, megkezdték a teljesítménycsökkentést, majd 25-e éjfélkor leválasztották a négyes reaktort, nem is sejtve, milyen óriási kockázatot vállalnak ezzel. Az atomerőművek esetében ugyanis éppen az alacsony teljesítmény jár veszélyekkel, amitől a magreakció instabillá válik és a felszabaduló xenongáz mérgezi a reaktort.

A csernobili atomerőmű vezetősége nem észlelte az atomkísérlet során fellépő komplikációkat, a kísérlet végrehajtói pedig figyelmen kívül hagyták a teljesítménycsökkentés tilalmára vonatkozó előírásokat és több, a felszabaduló neutronok elnyelését szolgáló szabályozórudat távolítottak el, mint szabad lett volna. Az ezután bekövetkező robbanás körülményei tisztázatlanok, azonban az kiderült, hogy több mint 50 tonna radioaktív anyag került a levegőbe.

Magyarországon 1986. április 28-án, 21 órakor jelentették be a csernobili atomerőmű katasztrófa hírét a Petőfi Rádióban:

A szovjetunióbeli csernobili atomerőműben baleset történt. A jelentések szerint az egyik reaktor sérült meg és többen megsebesültek. Az illetékesek megkezdték az ukrajnai atomerőműben keletkezett üzemzavar megszüntetését. A károk felszámolására kormánybizottságot hoztak létre. Stockholmban közben bejelentették, hogy Dániától Finnországig észlelték a radioaktív sugárzási szint hirtelen növekedését. Ottani szakértők szerint a radioaktív felhő rövid időn belül eljutott a Skandináv-félsziget fölé.

A következő videón jól látható, hogyan terjedt szét Európában a csernobili atomkatasztrófa következtében a sugárzás:

A csernobili katasztrófa következményei: mennyi volt a csernobili sugárszint?

A Csernobil erőmű robbanása közvetlenül 32 ott dolgozó haláláért volt felelős. A többi dolgozó és a helyszínre sugárvédelmi felszerelés nélkül érkező tűzoltók az őket érő radioaktív mérgezés következményeképp 3 héten belül életüket vesztették. Bár a katasztrófát el akarták titkolni, a radioaktív felhő szétterjedt Európa felett és már másnap hírt adtak róla a svéd hatóságok. A Szovjetunió április 29-én ismerte el a csernobili atomkatasztrófát.

A környező településeket evakuálták, a tüzet végül eloltották, majd ezután építették fel a híres betonszarkofágot a csernobili atomerőmű köré, ami most is magában tartja a káros sugárzás nagy részét. A csernobili sugárzás hatalmas pánikot szült Európában, ugyanis a csernobili atomkatasztrófa során a Hirosima és Nagaszaki bombázásakor felszabaduló radioaktív anyagok többszöröse került a légkörbe.

Becslések szerint 3000 szovjet állampolgár halt bele közvetlenül a sugárzásba és legalább 40 ezer ember rákos megbetegedését kötöttek össze közvetlenül a csernobili katasztrófával. A sugárzással leginkább szennyezett területen létrehozták a 2600 km2 kiterjedésű Csernobili Lezárt Zónát.

A Csernobil katasztrófa következményeképp 50·106 Ci radionuklid került a légtérbe, a kihullott radioaktív cézium-137 izotóp mennyisége 37 000 Bq/m2 volt (a másik legjelentősebb szennyező anyag a jód-131, ez ellen próbáltak jódtablettával védekezni). Nagyjából 100 000 km2 szennyeződött radioaktív kihullással, melynek legnagyobb elszenvedője mind az emberi veszteség, mind a környezetszennyezés esetében Fehéroroszország volt (itt hullott ki ugyanis a radioaktív anyagok kb. 70%-a), utána Ukrajna és Oroszország következett. A lenti táblázata azt mutatja, melyik ország milyen mértékben részesült a katasztrófát követően szétterülő cézium-137 szennezésből:

Csernobili sugárszint (forrás: The Chernobyl Gallery)

A csernobili sugárszint a baleset óta 47%-kal mérséklődött: a katasztrófa súlytotta terület folyamatosan regenerálódik, azonban a Lezárt Zóna egyes területein most is mérhető a sugárzás szintje. A csernobili sugárszint változó, mértéke a helyi szennyeződés mértékétől függ, azonban azt általánosságban elmondhatjuk, hogy a Csernobil erőmű közvetlen közelében a legmagasabb a szennyezés, ami a rovarok, madarak és emlős állatok egészségére még most is káros hatással lehet. Egyes kutatások biztató eredményei kimutatták azonban azt is, hogy a csernobili sugárszint a Zónában már nincs közvetlen hatással a talajlakó élőlények életére.

EZ IS ÉRDEKELHET

Kiderült az igazság a csernobili robbanásról: megmérték a sugárzást, itt vannak a részletek

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) pénteken bejelentette, hogy nem emelkedett meg a sugárzás szintje a csernobili erőműnél.

Csernobil sugárzás Magyarországon: veszélyeztet minket Csernobil?

Bár közel 40 év elteltével Magyarországon már nem észlelhető a csernobili sugárszint, az Európai Bizottság folyamatosan monitorozza az európai térség háttérsugárzásás-adatait. A lenti térképen látható sugárzásmérő állomások 35 napra visszamenőleg mutatják (óránkénti gamma dózisteljesítmény átlagok alapján) az európai országokban mért sugárszintet. A háttérsugárzás Magyarországon 200 alatti, azaz alacsonynak mondható.

Háttérsugárzás Európában (forrás: REMon)

1986-ban Magyarország két hullámban kapott a sugárszennyezésből: április 30-án és május 1-jén dokumentáltak enyhe/közepes sugárszennyezést. Magyarország a csernobili atomkatasztrófa szempontjából a „szerencsésebb” országok közé tartozott, ugyanis a Kárpát-medencét körbezáró magas hegyek megvédtek minket a Csernobil felől érkező radioaktív felhőtől, amelyet a ciklonok leginkább észak felé sodortak. A legnagyobb problémát a nagy kiterjedésű légszennyezés jelentette: a radioaktív anyagok eső formájában víz- és talajszennyezést okoztak, ami elkerülhetetlen következménye volt az ivóvíz és az élelmiszer szennyeződése is. Vélhetően a magyarországi sugárterhelés fele a táplálékkal került a lakosság szervezetébe.

Becslések szerint a Csernobil sugárzás Magyarországon 1 millió emberből 10 sugárfertőzésért lehetett felelős (azonban, mivel a rákbetegségek alapvetően is gyakoriak nálunk, nehéz megmondani, mely megbetegedéseket okozhatta a baleset). A csernobili sugárszint Magyarországon kimutatott rizikófaktorát alacsonyan állapították meg: napi fél doboz cigaretta elszívásához hasonlították a szennyezést. Arról, hogy pontosan hány embernek és milyen egészségügyi problémákat okozott itthon a csernobili atomerőmű katasztrófája, nincsenek konkrét adatok.