2 °C Budapest
Female doctor standing in hospital

10 ijesztő tény 2022-ben a magyar egészségügyről, amivel előbb-utóbb mindenki szembesül

2022. november 24. 05:40

A következő években Magyarország számos egészségügyi, gazdasági és szociális krízissel nézhet majd szembe. Az európai egészségügyi statisztikákat áttekintve kiderül, hogy hazánk számos téren lemaradással küzd, nem csak uniós viszonylatban. Az egészségügyre fordított kiadások a GDP arányában elmaradnak a legtöbb EU-s tagállamhoz képest, miközben rendkívül magas a megelőzhető halálozások száma. Krónikus betegségekben is élen járunk, ami nem csoda a kockázati tényezők statisztikáinak tükrében, mint a dohányzás vagy a túlsúly. Számos tényező járul hozzá ahhoz is, hogy a betegségmegelőzés kevéssé hatékony hazánkban, miközben rengeteget konzultálnak a magyar betegek orvosaikkal, és hosszú időt töltenek felépüléssel a kórházakban.

Cikkünkben sorra vesszük azokat a főbb tényezőket, amelyek megmutatják, hogyan teljesít a magyar egészségügy európai viszonylatban. Ezeken a mutatókon javítva a magyar emberek egészségi állapota, így életminősége is jelentősen javulhatna, élettarma hosszabbodhatna. 

1. Várható élettartam

Az Európai Unióban a születéskor várható élettartam egy évtized távlatában több mint egy évvel emelkedett, 2019-ben már 81,3 év volt, viszont a pandémia éveiben jelentős csökkenés történt, és 2021-re visszasüllyedt a várható élettartam a 2012-es szint alá: 80,1 évre. Magyarországon a csökkenés még tetemesebb volt. 2019-ben a születéskor várható élettartam 76,5 év volt, mely 2021-re 74,5 évre csökkent, vagyis két évvel rövidült. Ez kevesebb, mint ami 2012-ben volt várható: 75,3 év.

A 65 éves korban várható élettartamban még drasztikusabb csökkenés mutatkozott. Magyarországon 2012-ben 16,5 év volt az átlag 65 év felett, 2019-ben már 16,9 év, 2021-ben viszont csak 15,7 év - több mint egy év a különbség. Az Unióban 20,2 évről csökkent le két járványos év után 19,3 évre a 65 éves korban várható élettartam.

2. Egészségben töltött évek

A magas életkor még nem minden, hiszen az életminőséget nagyban befolyásolja, hány évet tölt el valaki egészségben magas életkorban, illetve mennyi évet él le betegségben. A legutolsó adatok szerint az Unióban 2020-ban 80,4 év, 2021-ben 80,1 év volt a születéskor várható élettartam, férfiak esetében 2020-ban 77,5 év, 2021-ben 77,2 év, míg nőknél 2020-ban 83,2 év, 2021-ben 82,8 év. A várható egészségben töltött évek száma 2020-ban 63,5 év volt férfiak és 64,5 férfiak esetében. Vagyis az EU-ban egy férfi 14 évet élt le betegséggel átlagosan, míg egy nő 18,7 évet.

Magyarországon a születéskor várható élettartam 75,7 év volt 2020-ban és 74,5-re csökkent 2021-ben. Férfiak esetében 72,3 év volt ez 2020-ban és 71,1 év 2021-ben, nők esetében 79 és 78 év. A várhatóan egészségben eltöltött évek is alacsonyabbak, mint az Unióban, 2020-ban ez magyar férfiak esetén 61,6 év volt, vagyis 10,7 betegségben töltött évre számíthattak. A magyar nők 63,5 évet töltöttek várhatóan egészségben, 15,5 évet betegséggel.

65 éves korban 2020-ban a várhatóan egészségben töltött évek száma az EU-ban 9,5 volt, míg Magyarországon 7,2 év átlagosan. A 65 éves korban várható élettartamhoz képest így 2020-ban az Unióban 9,8 évet élnek le betegséggel a lakosok, Magyarországon 8,5 évet.

3. Krónikus betegek

Magyarországon viszonylag magas a krónikus betegek aránya Európa többi országához viszonyítva, hetedikek vagyunk az Eurostat listáján. Az EU-s átlag a 16 év feletti lakosság körében 35,2%, Magyarországon 38,4%. Ha megvizsgáljuk azt is, hogy az idősödők körében hányan élnek krónikus betegséggel 2021-es adatok szerint, akkor azt látjuk, hogy a magyarok körében van a negyedik legmagasabb arány Európában: 76,6%. Az uniós átlag jelentősen alacsonyabb, 60,1%-os.

Az EU 27 tagállamának átlaga szerint 2017 óta csökkent a krónikus betegséggel élők aránya, míg Magyarországon inkább emelkedést lehetett megfigyelni. Különbséget jelent az is, hogy 2020-ban és 2021-ben, amikor a koronavírus világjárvány jelentős halálozási kockázatot jelentett a krónikus betegséggel élőkre, csökkenés mutatkozott. Az Unióban nem számottevő, fél százalékpont, mely az eddigi csökkenő trendeket követte. Magyarországon azonban 2021-ben több mint egy százalékpontos csökkenés mutatkozott 2020-hoz képest. Ebben jelentős szerepe lehet a koronavírus következtében bekövetkezett halálozásoknak.

4. Egészségtelen életmód

A krónikus betegségek kialakulásában nagy szerepe lehet az életmódnak. A dohányzás, alkoholfogyasztás, túlsúly olyan fontos tényezők, mely hajlamossá tesznek bizonyos betegségek kialakulására. Az elhízás és dohányzás terén Magyarország kedvezőtlen helyen áll az európai országok között, és az uniós átlagtól jelentősen rosszabbak a mutatóink. 

Elhízás, túlsúly

A testtömeg index alapján hazánkban 23,9%-os a túlsúlyosak aránya, melyben csak Málta előz minket. Az adatfelvétel 2019-ben történt, 2014-es adatok szerint a magyar lakosságnak még csak 20,8 százaléka számított túlsúlyosnak. Az Unióban is emelkedett a túlsúlyosak aránya, de nem ilyen mértékben: 15,1%-ról 16%-ra. Azonban ez csak egy a sokféle statisztika közül, amely azt mutatja, hogy a magyarok az egyik legtúlsúlyosabb nép Európában, illetve a világon is. A gyerekkori elhízás is különösen nagy gondot jelent hazánkban.

A magyar férfiak közül minden negyedik túlsúlyos, a nőknek pedig 22,7 százaléka. Az EU-ban nincs ekkora különbésg a két nem között: a férfiak 16,3 százaléka túlsúlyos, míg a nőké 15,8 százalék. Ennek is szerepe lehet más egészségügyi statisztikákban megfigyelhető nemi különbségekre, amelyek az Unióban nem olyan súlyosak. 

A túlsúly, illetve kóros formája, az elhízás ugyanis számos betegségre hajlamosít. Többek között következménye lehet a magsa vérnyomás, szív- és érrendszeri betegségek, cukorbetegség, epekő kialakulása, köszvény, ízületi gyulladások. A túlsúllyal számos más egészségügyi probléma is összefügghet - nemcsak a mozgásszegény életmód és az egészségtelen étkezési szokások -, állthat a háttérben evészavar, stressz, szorongás, depresszió, vagy elhízásra hajlamostó egyéb betegségek. 

Dohányzás

Az alábbi grafikonon a naponta és alkalmanként dohányzók együttes aránya szerint rangsoroltuk az országokat. Így a hetedik helyen állunk Európában, viszont ha csak a naponta dohányzók arányát néznénk, a negyedik helyen osztoznánk a görögökkel. Látható, hogy Magyarországon minden negyedik lakos naponta dohányzik, az EU-ban az arányuk 20 százalék alatt marad: 

Alkoholfogyasztás

Az alkoholfogyasztásban nem is állunk olyan borzasztóan a 2019-es statisztika alapján. Míg az EU-ban a lakosok 8,4 százaléka naponta, a 28,8 százaléka hetente és a 22,8 százaléka havonta iszin alkoholt, a magyaroknak 6,3 százaléka iszik napont, 19,1 százaléka hetente, és 21,3 százaléka havonta. A napi italozásban a portugálok (20,7%), spanyolok, olaszok, bolgárok, horvátok járnak az élen, több mint a lakosság tizede iszik naponta. Heti italozásban pedig Nyugat-Európa és Skandinávia vezet: Hollandiában, Luxemburgban, Belgiumban, Dániában, Írországban, Svédországban, Norvégiában, Franciaországban, Ausztriában és Csehországban a lakosságnak több mint harmada iszik alkoholt heti szinten.

Ezek a statisztikák sok tényezőt nem mutatnak meg, hiszen nem derülnek ki belőle olyan részletek, amelyek árnyalnák a képet. Lehetséges, hogy a franciák minden héten egy pohár bort isznak-e meg a vasárnapi ebédhez, míg a hollandok sok korsó sört döntenek le szombat esténként. Ugyanígy a magyar adattal kapcsolatban sem lehet tudni, milyen mértékű a gyakoriság mellett a fogyasztás. Ez pedig áll a dohányzásra is.

Ahogy pedig a túlsúly, a dohányzás és alkoholfogyasztás is számos egészségügyi kockázatot hordoz, főként a szív- és érrendszeri megbetegedések, valamint a rosszindulatú daganatok terén - melyek vezető haláloknak számítanak hazánkban. 

5. Vezető halálokok

A rosszindulatú daganatok, valamint szív- és érrendszeri megbetegedések vezető haláloknak számítanak Európában, és Magyarországon is. Csak az ischaemiás szívbetegség több mint a halálozások egyötödéért felel hazánkban. 2020-ban csak a litvánoknál, szlovákoknál és letteknél jelentett nagyobb problémát ez a megbetegedés. 

A járványt megelőzően a szív- és érrendszeri megbetegedések csaknem a halálesetéken felében (49,1%) játszottak közre, ezen belül csak az ischaemiás szívbetegségek csaknem az esetek negyedében (24,4%). A rosszindulatú daganatok a halálozások 24,7 százalékáért voltak felelősek. 2020-ban azonban olyan, több százalékpontos csökkenés mutatkozott, amely a korábbi években sosem. Ennek hátterében is a járvány állhat.

A fenti grafikonon megvizsgáltuk a vezető halálokokat: az összes halálozás arányában mennyiért voltak felelősek. A 2020-as évre vonatkozóan azt is kiszámítottuk, hogy ha az összes halálozásból levonjuk a covid-19 fertőzés következtében elhunytakat, hogy változik meg az arány. (Ezt a grafikon oszlopai mellett a haláloknak megfelelő színű pontokkal jelöltük.) Az derült ki, hogy a daganatos megbetegedések és ischaemiás szívbetegség aránya a koronavírus okozta halálesetek nélkül is mérséklődhetett volna minimálisan, a szív- és érrendszeri betegségekben elhunytak aránya viszont magasabb. 

Ezen a grafikonon helyeztük el az öngyilkosok arányát is. Sokéves javuló tendencia tört meg ugyanis 2020-ban, emelkedett az öngyilkosságok száma - csakhogy a halálozási arányból ez nem derülne ki, mivel a koronavírus járvány miatt abban az évben eleve volt többlethalálozás. Pedig fontos jelenség, mely szintén összefüggésben lehet a pandémiával.

6. Megelőzhető és elkerülhető halálozások

Mindeközben a 2020-as statisztikák szerint Magyarországon igen magas a megelőzhető és elkerülhető halálozások rátája. Európában a vizsgált országokban csak Romániában magasabb összességében a két mutató együttesen, de a megelőzhető halálozásokban hazánk vezet. 

A haláleseteket jobb egészségügyi ellátással, szűrővizsgálatokkal meg lehetne előzni, illetve megfelelő kezeléssel el lehetne kerülni. Ehhez az ellátás hatékonyságán való javítás, illetve preventív beavatkozások szükségesek. Magyarország más európai országokhoz képest lemaradással küzd az egészségfejlesztés és a betegségmegelőzés terén. Ahogy már a korábbi grafikonokon látható volt, több olyan kockázati tényező gyakrabban fordul elő hazánkban, mint a nagyarányú dohányzás, alkoholfogyasztást, vagy az elhízás, melyen javítva számos betegség nem is alakulna ki.

A helyes táplálkozás elősegítése érdekében már számos lépés történt, a népegészségügyi termékadó bevezetésétől, a transzzsírsavak korlátázásán át, a menzareformig. A dohányzás és alkoholfogyasztás visszaszorítása érdekében is emelték a jövedéki adókulcsot, azonban még mindig jelentős problémát okoz az egészségtelen életmód, mely nagy terhet jelent a gazdaság, az egészségügy, és így a társadalom számára is.

7. Betegségmegelőzés és GDP

A prevencióra fordított összegek éves szinten a GDP arányában Magyarországon magasabbak, mint számos más európai országban, illetve az EU-ban átlagosan. 2020-ban természetesen jelentősen nőttek az ilyen jellegű kiadások a koronavírus világjárvány folyományaként, viszont már korábban is nagyobb volt ez az arány hazánkban az európai átlagnak. Azonban arányaiban hiába fordítunk többet a betegségmegelőzésre egy ideje az átlagnál, ez egyelőre nem mutatkozik meg számottevő javulásban az egyésgügyi mutatókban. 

Amint azt is megvizsgáljuk, hogy az egészségügy egészére fordított kiadásokban hol helyezkedünk el az európai átlag viszonylatában, látható, hogy abban még van lemaradás. 2019-ben hátulról a negyedikek voltunk ebben a mutatóban, 2020-ban előreléptünk - immár a GDP 6,4 százalékát fordította az ország az egészségügyre. Ez még mindig elmarad az uniós 8%-os átlagtól, viszont jelentősen magasabb a megelőző évi 4,5 százalékos aránynál. 

Érdemes figyelembe venni, hogy olyan országok sorolódnak mögénk ráfordított GDP-ben, mint Svájc, vagy a megelőzésre fordított kiadásokban arányaiban, mint Ausztria, Németország, Dánia, stb. Ezekben az országokban jelentősen kedvezőbb az egészségügyi helyzet, ugyanakkor a GDP is magasabb. Vagyis egy magasabb összegnek kisebb hányadát fordítva az egészségügyre is hatékonyabb lehet a gyógyítás. Ezért érdemes fenntartásokkal kezelni a ráfordított kiadások és a GDP arányát.

Miközben a betegségek megelőzésével rengeteg spórolhatnának a nemzetgazdaságok, inkább olyan tendencia rajzolódik ki, hogy arányaiban egyre kisebb összegeket szánnak ilyen célokra. A munkaképtelenség pedig óriási összegeket húz ki mind a lakosság, mind az államok zsebéből, nem is szólva a későbbi költséges egészségügyi kezelésekről. A megelőzés mindenképp költésghatékonyabb lenne. 

Látható, hogy a 2010-es évtized elején még a teljes egészségügyi kiadáshoz képest többet fordítottak a szomszédos országok is a prevencióra, Magyarországon is nagyobb volt az arány 2011-ben. Ezután a csökkenés időszaka következett, és amikor ismét emelkedett az arány 2016-ban, a 2011-es szintet akkor sem érte már el. Ahhoz egy világjárványra volt szükség, hogy az ilyen jellegű ráfodítások újra nagyot emelkedjenek. 

Szlovákiában óriási csökkenés, Ausztriában stagnálá mutatkozott az utóbbi évtizedben, Horvátország és Szlovénia fordít egyre többet megelőzésre, de az emelkedés lassú ütemű, a járvány alatt sem nőtt meg számottevően, mint nálunk, vagy az osztrákoknál. 

8. Kórházi ápolási idő hossza

Nemcsak abban mérhető az egészségügy hatékonysága, mekkora az elkerülhető halálesetek aránya, vagy hogy mennyien élnek krónikus betegségekkel. Az egészségügyre fordított kiadások egy nagy szeletét emésztik fel a kórházak, illetve a patikák. Mindeközben az átlagos kórházi ápolási idő hazánkban, illetve Csehországban volt a leghosszabb 2020-ban, 10,3 nap. A 2019-es adatok azt szemléltetik, hogy sok országban nőtt a kórházi ápolási idő, melyben szintén közrejátszhatott a pandémia:

9. Immunizáltság

Kedvező változás volt 2020-ban, hogy jóval többen vették fel Európában az influenza elleni védőoltást a veszélyeztetett, 65 év feletti korosztályban - Magyarországon 60 év felett ajánlott mindenkinek. Dániában például az idősek körében az átoltottsági arány 2019-ről 2020-ra 52%-ról 75%-ra emelkedett. Rengeteg országban látható kiugró emelkedés. Romániában például 23%-ról 35%-ra nőtt a beoltott idősek aránya, ezzel meg is előzték Magyarországot. Nálunk ugyanis 23,6%-ról csak 30,5%-ra nőtt az oltott idősek aránya 2020-ra, még a korosztály harmadát sem érte el az oltottság:

A védőoltások is olyan preventív népegészségügyi eszközök, amellyel elkerülhetők halálesetek, ahogy ezt a koronavírus járvány elviekben megtanította a világnak. A gyakorlatban viszont mégis kevesen élnek a lehetőséggel Magyarországon, akkor is, ha ingyen van. Ugyanígy kevesen mennek el a javasolt rendszeres szűrővizsgálatokra európai viszonylatban. Az egészségügyi statisztikákból kitűnik, hogy hiába van például ennyi túlsúlyos magyar, a legtöbben a vérnyomásukat sem mérik/méretik meg soha. Emiatt nagy szerepe lehet az egészségtudatosság hiányának is abban, hogy Magyarország ilyen rosszul áll a sok egészséget érintő mutatóban.

10. Orvosok és betegek 

Európában nálunk az egyik legkevesebb az 1000 főre jutó praktizáló orvosok rátája, csak Bulgáriában és Montenegróban jut kevesebb szakember a lakosokra. Ennek több összetevője is van, a helyzetet pedig súlyosbítja, hogy a magyar orvostársadalom szintén küzd az elöregedéssel, utánpótlás pedig kevés akad. Az utóbbi években végrehajtott bérreform megtartó erejét még nem látjuk a statisztikákban, azonban a koronavírus járvány hatása már valószínűleg érvényesült abban, hogy sokan választották a nyugdíjazást a pandémia éveiben.

Ahhoz képest, milyen kevés az 1000 főre jutó orvosok száma, rengeteg beteg fordul meg náluk. A magyaroknál csak a szlovákok "szeretnek jobban orvoshoz járni" Európában. Csaknem 10 konzultáció jut egy lakosra hazánkban évente, míg a horvátok például beérik 5-tel, az osztrákok 6-tal. Tehát viszonylag sűrűn megjelennek a magyarok az orvosnál, azonban mégsem lesznek ettől jóval egészségesebbek. Ráadásul a pandémia még jelentősen csökkentette is az orvoshoz fordulók arányát, a magyarországi számok azonban így is magasak. 

Összegzés

A 2020-as év egy nagy választóvonal az egészségügyi statisztikákat tekintve. Egy évnyi adat azonban még nem elég ahhoz, hogy rálátásunk legyen, pontosan milyen irányt is határozott meg a világjárvány Európa egészségét tekintve. Az viszont látható az utóbbi évek mutatóiból és a hosszú idősoros adatokból is, hogy Magyarországon nem a leghatékonyabb az egészségügy, ezen a helyzeten pedig biztosan nem segített a pandémia sem. 

A várható élettartam csökkenése, az egészségben töltött évek alacsony száma, a krónikus betegek magas aránya, ugyanakkor a megelőzhető halálesetek magas rátája mind azt jelzi, hogy az egészségi állapot és az ellátórendszer is javításra szorul. Az egészségügyre fordított kiadások a GDP arányában alacsonyak európai viszonylatban, a prevenció nem elég hatékony. A 2019-től bevezetett betegségmegelőzési intézkedések hatása még nem látható az adatokban. Az egészségügyi programok hatása hosszú távon fog majd megmutatkozni, illetve az elkövetkező években láthatjuk majd azt is, milyen hatása volt a koronavírus járványnak a magyar egészségügyi szektorra.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
Ez lenne a magyarok új őrülete: hasznos hobbi törhet be a piacra

Most néhány kattintással bárki madárodú örökbefogadóvá válhat - ezzel bepillantást nyerve tollas barátaink magánéletébe.

Új őrület hódít a magyarok körében: teljesen rákattantak ezekre az italokra

A hazai kézműves sörök világa hatalmas fejlődésen ment keresztül az elmúlt évtizedben - a sörkedvelők legnagyobb örömére.

Magyarok milliói vágják maguk alatt a fát: csúnyán ráfizethet, aki így fűt 2022 telén

A téli időszakban, fűtésszezonkor az ország légszennyezettségének mintegy 83-85 százalékáért felelős a lakossági fűtés.

Megszólalt a magyar befektetési guru: a profit ne a cél, hanem az eszköz legyen

A panelbeszélgetésen megvitatták, hogy mi számít a befektetőnek, mi a fejlődés alapja, illetve hogy mi az alapja a hazai vállalkozásoknak.

Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2022. november 29. kedd
Taksony
48. hét
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
Mibe fektessünk 2023-ban?
Háború, energiaválság, infláció - Védelem a befektetéseinknek
Agrárszektor Konferencia 2022
Az év agráreseménye, 2 nap szakma Siófokon!
EZT OLVASTAD MÁR?