Megjelent a Chikungunya-vírus Európában: ezek a betegség tünetei, ilyen szúnyogok terjesztik

A Chikungunya-vírust szúnyogok terjesztik, ezért vektorfertőzésnek is nevezik. A vírus emberről emberre közvetlenül nem terjed, a vírus hordozói bizonyos fajtájú szúnyogok. Így a fertőzés ellen védekezhetünk közvetlenül a vírussal szemben (védőoltással), vagy a terjesztői, a szúnyogok ellen is.

Így terjed a Chikungunya-vírus 2025-ben

A Chikungunya vírus fertőzött szúnyogok csípésével terjed. A betegség egyenlőre főként Afrikában, Ázsiában és Amerikában fordul elő; azonban szórványos kitörésekről más régiókban is beszámoltak már - írja az Egészségvonal. Minden olyan régióban, ahol az Aedes aegypti vagy az Aedes albopictus szúnyogok populációi megtelepedtek, már tapasztalható a szúnyogok által terjesztett helyi fertőzés. Ezek a szúnyogok elsősorban a nappali órákban csípnek. Petéiket állóvízzel teli edényekbe rakják le. Mindkét faj a szabadban táplálkozik, az Ae. aegypti pedig beltérben is - írják.

Az Egyiptomi csípőszúnyog egyelőre nem jelent meg nagy számban Magyarországon, az Ázsiai tigrisszúnyogokról viszont évek óta hallani. A tavalyi évben 7 ezer tigrisszúnyogot "fogtak" a magyar kutatók, ami azt jelzi, hogy hazánkban is valós veszélye van a terjedésüknek.

Ahogy arról lapunk is beszámolt, Kínából Chikunguny-járványt jelentettek, a legutolsó adatok szerint több mint 7000 fertőzést regisztráltak az elmúlt hetekben. A szakértők világszerte attól tartanak, hogy a vírus nem fog megállni Kínában, mivel a globális utazás lehetővé teszi a vírus gyors eljutását különböző országokba. A Scientific American cikke szerint a vírus globális terjedésének legvalószínűbb forgatókönyve az, hogy egy Kínában megfertőzött személy repülőgépre száll, és az USA-ba vagy Európába utazik, ahol egy helyi szúnyog megcsípheti. Így a vírus bekerülhet a helyi szúnyogpopulációba, amely tovább terjesztheti azt.

A cikk hangsúlyozza, hogy a vírus elterjedéséhez szükséges, hogy az adott országban már jelen legyenek azok a szúnyogfajok, amelyek a vírust képesek terjeszteni. Az Egyesült Államokban például az Aedes aegypti és Aedes albopictus szúnyogok is megtalálhatók, ami növeli a fertőzés kockázatát, például a déli és keleti államokban. Az Egyesült Államokban, valamint Európa egyes részein (például Franciaországban és Olaszországban) már jelenleg is vannak esetek, amelyek arra utalnak, hogy a vírus terjedése valóságos veszélyt jelent.

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) legfrissebb jelentése szerint 2025 eleje óta, júliusig körülbelül 240 000 Chikungunya-fertőzést és 90 Chikungunya-vírushoz kapcsolódó halálesetet jelentettek 16 országban/területen. Az esetekről Amerikákból, Afrikából, Ázsiából és Európából is érkeztek jelentések. Az EU-ban (a legkülső régiók kivételével) 2025-ben 31 helyi esetet jelentettek Franciaországból (30) és Olaszországból (1). Ezen kívül a francia legkülső régióban, Réunionban 2025. július 18-ig több mint 54 ezer esetet regisztráltak. Az esetek az egész sziget településein jelentkeztek. Mayotte-on is 1 098 helyi esetet jelentettek, a vírus intenzív és széleskörű terjedése jellemző az egész területen.

2025. július közepe óta a legnagyobb számú esetet jelentő országok Brazília (185 553), Bolívia (4 721), Argentína (2 836) és Peru (55) voltak. Továbbá július elejéig Ázsiában több mint 34 000 esetet jelentettek Indiából, Srí Lankáról, Mauritiusról, Pakisztánból és Kínából. Afrikában 2025-ben Szenegál és Kenya jelentett Chikungunya-fertőzést. Az EU/EEA országai importált esetekről számoltak be például Madagaszkárról és a Seychelle-szigetekről, ami a Chikungunya szélesebb körű terjedését jelzi az Indiai-óceán térségében - jelezte az ECDC.

A Chikungunya-láz tünetei

Az első tüneteket jellemzően 4-8 nappal (2-12 nap) a fertőzött szúnyog csípése után jelentkeznek. Jellemzője a hirtelen fellépő láz, melyet gyakran súlyos ízületi fájdalom kísér. A fájdalmas tünet általában néhány napig tart, de elhúzódhat hetekig, hónapokig vagy akár évekig is - írja az Egészségvonal. Gyakori tünet még az ízületi duzzanat, izomfájdalom, fejfájás, hányinger, fáradtság és bőrkiütés.

A legtöbb beteg teljesen felépül a fertőzésből; azonban esetenként a szövődmények érinthetik a szemet, a szívet és az idegrendszert. Az újszülöttek és idősek súlyosan megbetegedhetnek, és a fertőzés növelheti a halálozás kockázatát is. Ha az egyén meggyógyul, a rendelkezésre álló adatok alapján a jövőbeni fertőzésekkel szemben valószínűleg immunis lesz. A fertőzésre nincs célzott kezelés, a tünetek enyhítése a cél.

A vírus ellen létezik vakcina, melyet 2024-ben engedélyeztek Európában.

Magyarországon az NNGYK jelentése szerint a tavalyi évben 5 Chikungunya-vírus okozta fertőzést regisztráltak, mind importált volt. Ha tehát valaki Ázsia vagy Amerika olyan részeire utazna, esetleg olyan szigetre, ahol jelenleg járványosan terjed a Chikungunya-láz, érdemes beadatnia a védőoltást.

Akármilyen egzotikus utazásról van szó, mindig érdemes támogatni az immunrendszerünket és nem csak a kötelező oltásokat beadatni, tájékozódni az aktuális egészségügyi kockázatokról az érintett térségekben. Ezen túlmenően is sokat tehetünk a fertőzések terjedése ellen azzal, hogy odafigyelünk a környezetünkre: segíthetjük a magyar kutatók munkáját szúnyogészlelésekkel, és akadályozhatjuk a szúnyogok szaporodását akár saját udvarunkban. Figyeljünk rá, hogy ne háborgassuk a szúnyogokkal is táplálkozó állatokat, ne korlátozzuk életterüket. Ugyanakkor szüntessük meg a tócsákat, fedjük le a kerti tavakat, medencéket, víztározókat, hogy ezekkel ne segítsük elő a szúnyogszaporulatot. Az ablakainkra szereljünk szúnyoghálót, hogy a lakásba ne juthassanak be a vérszívók, illetve a szabadban megfelelő ruházattal, vagy természetes riasztószerekkel tartsuk távol azokat.