Vény nélkül marékszám szedik a magyarok ezt a fájdalomcsillapítót: vége a jó világnak?

Az analgetikumok, vagyis fájdalomcsillapítók olyan különböző hatóanyagokkal rendelkező gyógyszerek, amelyek idegrendszeri alapon enyhítik vagy elmulasztják a fájdalom érzését. A fájdalomcsillapítók közé tartoznak a nem szteroid gyulladáscsökkentők, mint pl. az ibuprofén, dikofenák, aminofenazon, paracetamol, stb. Ezek általában nemcsak gyulladáscsökkentő, hanem lázcsökkentő hatással is rendelkeznek. A fájdalomcsillapítók közé tartoznak még az opioidok is (mint pl. a tramadol, fentanil), ezek szigorúan receptkötelesek, és csak erősen indokolt esetben írják fel őket fájdalomcsillapításra. Csak némely származékok képeznek kivételt Magyarországon, amelyet hasmenés vagy köhögés kezelésére használnak.

Magyarországon a világ többi országához viszonyítva nem szed a lakosság sok fájdalomcsillapítót, viszont az utóbbi 5 évben hazánkban is emelkedett a gyógyszerhasználat, akárcsak az antidepresszánsok esetében. Az OECD adatai szerint 2011-ben 6,6 meghatározott napi adagnyi (DDD) fájdalomcsillapító jutott 1000 lakosra Magyarországon, 2021-ben már 8,5 napi adag. Egy bő évtized alatt ez csaknem 30 százalékos emelkedés, azonban más országok fogyasztásához képes még mindig sereghajtónak számítunk. Chilében, Izraelben, Észtországban több mint a duplájára emelkedett a fogyasztás, míg Ausztráliában csaknem 60, Hollandiában közel 40 százalékkal csökkent, Szlovákiában negyedével, Franciaországban nyolcadával mérséklődött.

Ha pedig az elmúlt három évet vizsgáljuk Európában, az a trend rajzolódik ki általánosságban, hogy 2019-ről 2020-ra jellemzően nőtt a fájdalomcsillapítók fogyasztása, majd 2021-re mérséklődni tudott az emelkedés. Azonban nem minden országban ez a helyzet. Magyarországon az elfogyasztott napi dózis (DDD) ezer lakosra vetítve 2019-ben 8,3, 2020-ban 8,6 volt, ez mérséklődött tavaly 8,5-re. Ez nem olyan számottevő változás. A norvégok, spanyolok, észtek, kanadaiak fogyasztása viszont továbbra is számottevően emelkedett 2020-ról 2021-re, míg érdemi csökkenés csak a svédeknél fordult elő.

Ahogy Magyarországon, a többi európai országban is szerepet játszhatott a pandémia az analgetikumok szedésének emelkedésében. A koronavírust világszerte rengetegen megkapták, a tünetek kezelése pedig részben fájdalom- és lázcsillapítók segítségével történt. Természetesen a közvetlen hatáson túl rengeteg közvetett hatása is lehetett a pandémiának.

Mivel a statisztika az eladott mennyiségekből indul ki, benne lehet például a gyógyszerfelhalmozási hullám hatása is, amely csak 2020-ra volt jellemző, vagy hogy járulékos hatásként többet fájhatott a fejünk - kevesebb mozgás, szabadtéren tartózkodás, több stressz, munka, stb. okozhatott ilyesmit. Sőt, van akinek mérsékelhette a fogyasztását a járvány, akinek jót tett az életmódváltást. Rengeteg hatás érvényesülhetett tehát egyszerre.

Nagy változást hozott az Algopyrin vénykötelessé tétele?

Magyarországon nem is az utóbbi 3, 5, 10, 15 évben, hanem előtte volt nagyobb változás a gyógyszerfogyasztásban. Végignézve az OECD hosszú idősorait, azt láthatjuk, hogy 2006-ról 2007-re óriási, 70,5 százalékos csökkenés mutatkozott a magyarok fájdalomcsillapító-fogyasztásában. Mivel az adatsor számítási módjában nem történt olyan változtatás, ami ilyen nagy különbséget okozott volna, valamit más országokat ebben az évben nem érintett drasztikus csökkenés, más okot kellett sejtenünk a háttérben.

Igen valószínű, hogy a nagy visszaesésnek köze van az Algopyrin vénykötelessé válásának. A kedveltnek nevezhető gyógyszer 1992-ig ugyancsak receptköteles volt, akkor viszont döntés született róla, hogy a nem támogatott és biztonságos gyógyszereket vény nélkül is meg lehessen vásárolni a gyógyszertárakban.

Viszont 2007-ben ismét receptkötelessé tette az Algopyrint a gyógyszerhatóság, a felülvizsgálatot a Sanofi gyártó kezdeményezte. Ennek a lépésnek valószínűleg olyan megfontolás állt a hátterében, hogy a gyártó - és gyógyszerészszakma - nem akarta, hogy szabadon lehessen kapni benzinkutakon, drogériákban a gyógyszert. (Ez nagy bevételkiesés lehetett volna az évi 9-10 millió dobozt eladó patikáknak.) A szakmai indoklás szerint a metamizol tartós fogyasztása a vérképző szervek zavarát, a fehérvérsejtek csökkenését, így az immunrendszer gyengülését okozhatja. Valószínűleg közrejátszik a fájdalomcsillapító fogyasztás drasztikus visszaesésében ez a változás.

Érdekes, hogy egyes ibuprofén tartalmú szerek, mint az Algoflex Forte és 9 másik gyógyszer vénykötelessé tétele 2020-ban, vagy az, hogy 2021 óta a Quarelin ismét recept nélkül kapható, nem látszik így meg a statisztikákban. Azóta pedig az Algopyrin is ismét vény nélkül kapható, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) 2020. február 14-től engedélyezte ismét a recept nélküli árusítást gyógyszertárakban. Lehetséges, hogy a szabályozások enyhülése - vagy épp szigorodása - is közrejátszik az utóbbi 5 év fájdalomcsillapító fogyasztásának növekedésében, azonban a hatás nem olyan drasztikus, mint 2007-ben.