2 °C Budapest
Prescription Drugs pills medicine health pharmacy vitamin

Ijesztő népbetegség terjed a magyarok körében: marékszám szedik rá ezeket a tablettákat

2022. október 5. 13:01

Fordulatot hozott a járvány az antidepresszánsok szedésében, mind a világban, mind Magyarországon. A legfrissebb adatok szerint 3,1 százalékkal nőtt 2020-ban a többek között depresszió és kényszerbetegségek esetén alkalmazott szerek fogyasztása hazánkban, 2021-re viszont 2 százalékkal csökkent a megelőző év fogyasztásához mérten. Egyes országokban viszont egyáltalán nem, máshol sokkal drasztikusabban emelkedett az ezer főre jutó napi dózis; sok helyen az emelkedés továbbra is tart. Ennyire lesújtotta volna a magyarokat a pandémia? Mutatjuk, mi változott egy évtized alatt, illetve 2019 óta.

Az OECD adatai szerint 2011-ben 27,3 meghatározott napi adagnyi (DDD) antidepresszáns jutott 1000 lakosra Magyarországon, 2021-ben már 29,8 napi adag. Egy bő évtized alatt az nem olyan jelentős emelkedés, főként más országok antidepresszáns-szedési szokásainak változása tükrében. Ami viszont kedvezőtlen képet fest a hazai mentális egészségi állapotról: 2019-ről 2020-ra csaknem egy egységgel nőtt az antidepresszánsok fogyasztása Magyarországon. Hasonló mértékben nőtt a fogyasztás a németeknél, dánoknál, olaszoknál, kiugró emelkedés Chilében, Dél-Koreában, Lettországban és Törökországban mutatkozott. A norvégok, szlovákok, szlovének, franciák fogyasztása csak mérsékelten emelkedett, míg a hollandoké egyenesen csökkent a járvány idején.

Az alábbi ábrán látható, hogy az ezer főre jutó elfogyasztott antidepresszáns mennyiségében Izland, Portugália és Kanada vezet az OECD által vizsgált országok közül. Legkevesebb ilyen szert a lettek, a koreaiak és a magyarok szednek be. 2011-ben még nem voltunk a sereghajtók között, azóta viszont a litvánok, costa ricaiak, észtek, chileiek elkezdtek jóval több antidepresszánst szedni, így megelőztek minket.

Az is látható a grafikonon, hogy Izland korábban is első volt, viszont azóta jelentős mértékben nőtt is az antidepresszánsok fogyasztása az északi országban. Dániában viszonylag magas a fogyasztás a többi országhoz képest (84,6 napi dózis/ezer fő), azonban az egyáltalán nem emelkedett, hanem némileg még csökkent is egy évtized alatt. Ezzel egyedüli ország a listában, ahol visszaesés mutatkozott.

Átlagosan 38,5 százalékkal nőtt a fogyasztás a vizsgált országokban, ahol elérhető a 2011-es és 2021-es, vagy legalábbis 2020-as adat. Ehhez képest a magyar 9,2 százalékos növekedés nem jelentős, Ausztriában is 10,9, Hollandiában 13,7 százalékkal nőtt a fogyasztás. Ehhez képest Dél-Koreában duplájára emelkedett, Észtországban 127,4 százalékkal, Chilében pedig csaknem 260 százalékkal nőtt az antidepresszáns-fogyasztás.

A járvány rányomta a bélyegét a mentális egészségre

Amíg egyes országokban alig történt elmozdulás az antidepresszánsok fogyasztásában a pandémia első és második évére, máshol drasztikusan nőtt a gyógyszerezés. Chilében, Dél-Koreában, Lettországban, Törökországban és Costa Ricán 2019-ről 2020-ra jelentősen emelkedett az ezer lakosra jutó napi dózis. Magyarországon az emelkedést tekintve középmezőnyben vagyunk, viszont a többi országgal ellentétben, ahol van már 2021-es adat, nálunk csökkenni tudott 2021-re az antidepresszánsok fogyasztása.

Bár nem csak depresszió kezelésére alkalmazzák ezeket a szereket, mégis ez a legelterjedtebb kórkép, amire kezelőorvos felírhatja hazánkban az ilyen pirulákat. Ezért a depresszió tüneteivel küzdők számának emelkedése, úgy feltételeztük, egyenes arányosságot mutathat az antidepresszáns-fogyasztás növekedésével. Magyar adatot erre vonatkozóan nem találtunk, azonban ugyancsak az OECD-nek vannak statisztikái más országokról, amelyek közül néhányban antidepresszáns-szedésre vonatkozó statisztika is készült:

Az nem kérdés, hogy nőtt-e a depresszióval diagnosztizált és depresszió tüneteit mutató lakosok száma, nem egy országban duplájára és triplájára is. Néhány országban az antidepresszáns-szedés is jelentősen nőtt ezzel korrelálva. A görögöknél például csaknem 5-ször annyian tapasztaltak depressziós tüneteket 2020 elején, mint a járványt megelőzően, és az antidepresszáns fogyasztás is jelentősen, 7,9 százalékkal nőtt. Az természetes, hogy nincs egyenes arányosság: aki depresszióra utaló tüneteket tapasztal, nem feltétlen nyúl azonnal a gyógyszeres kezeléshez, ez nem is javasolt vagy szükséges minden esetben. Az első lépés, a pszichoterápia, mely sokszor gyógyszerek nélkül is eredményre vezet.

Az adatokban látható kiugró emelkedések azonban beszédesek, nem mindenhol ugyanaz a tendencia. Kanadában is 6,9 százalékkal nőtt az antidepresszáns-fogyasztás 2019-ről 2020-ra, a depressziós tünetek előfordulása viszont "mindössze" 2,5-szeres volt. Ezzel szemben például a svédeknél még ennél is gyakoribbak voltak a depressziós tünetek, az antidepresszáns-szedés viszont csak 2,6 százalékkal nőtt. Ezeknek az eltéréseknek számos oka lehet az eltérő egészségügyi szabályozásoktól kezdve, hogy mennyire könnyen lehet gyógyszerhez jutni, a lakosság gyógyszerekhez való viszonyán keresztül egészen az árakig.

Költséges betegség a depresszió

Magyarországon a depresszió kezelése a gyógyszerköltségtől függetlenül drága dolognak számít a járulékos kiadások miatt. Aki depresszióval küzd ugyanis, sokkal gyakrabban van táppénzen, kiesik a munkából, nem tud úgy teljesíteni, vagy akár egyáltalán dolgozni sem. Kevés a terapeuta is, a Portfolio korábbi elemzése szerint nagyjából 600 pszichiáter érhető el Magyarországon, miközben csak a depressziót tekintve évente kb. 700 ezer beteg érintett. Az állami ellátásban, csakúgy mint magánban, nehéz szakembert találni, így sok esetben nemcsak a terápia, hanem már az utazás maga is költséges. Nem is beszélve olyan járulékos hatásokról, mint a depresszióval jellemzően együtt járó rossz pénzügyi döntések.

A lakosság számára sem egyszerű megoldást találni a depresszióra, amelyben nem segítenek a betegség költségvonzatai, ugyanakkor az állam számára is költséges a depressziós társadalom. Az említett elemzés szerint Magyarországon is a depresszió a tartós munkaképesség-csökkenés harmadik leggyakoribb oka. Statisztikák szerint a depresszióban szenvedő munkavállalók heti szinten átlagosan 5,6 munkaórát veszítenek el, mely jelentősen csökkenti a termelékenységet. Így a gazdasági veszteség is óriási, a GDP 1%-át is elérheti. Tehát a mentális egészség megőrzése, helyreállítása az államnak is fontos érdeke lenne.

Forrás: Magyar Pszichiátriai Társaság

Rengeteg magyar lehet érintetett

Ahogy Európa számos országában, Magyarországon is a felnőtt lakosság 15%-a tapasztalja meg élete során az unipoláris major depressziót - a Magyar Pszichiátriai Társaság közlése szerint. Egy év alatt 7,1% válik érintetté e betegségben, tehát éves szinten közel 700 ezer magyar szembesül a depresszióval, és 4% súlyos következményekkel, mely mindenképp kezelést igényel. Bár arra nincs magyar adat arra vonatkozóan, nőtt-e a járvány alatt a depresszió tüneteit észlelők száma, globálisan az előfordulási gyakoriság csak a világjárvány első évében 25 százalékkal nőtt, ez hazánkban is igaz lehet, ha nem még súlyosabb a helyzet.

Ha történetileg tekintjük át az antidepresszáns-fogyasztás alakulását, azt láthatjuk, hogy Magyarországon 1995-től - a legkorábbi adatközléstől - 2003-ig nagy léptékű emelkedés volt évre évre. 2004-ben volt egy enyhe visszaesés, azonban 2005-ben és 2006-ban ismét nagy mértékű növekedés látható. A 2010-es évről 2011-re történő 3,4 százalékos növekedést legközelebb csak a 2019-ről 2020-ra történt 3,1 százalékos emelkedés közelítette meg:

Egy évtized alatt 11,2 százalékkal nőtt az antidepresszánsok fogyasztása 2012-ről 2021-re Magyarországon, ez pedig azt jelzi, hogy a gyógyszeres terápiában részesülők számával párhuzamosan a betegek száma is emelkedhetett. Egyenes arányosságot természetesen nem lehet feltételezni, hiszen önmagában a gyógyszerfogyasztási szokások, a hozzáférés a pszichoterápiához, egyéb kezelésekhez szintén változtak ez idő alatt. Az viszont biztos, hogy a depresszió egyre nagyobb gondot jelent a lakosság, a társadalom számára mind egészségügyi, mind gazdasági értelemben. Ezt pedig csak elmélyíthette a koronavírus világjárvány, a jelenlegi gazdasági válság pedig bizonyosan nem jó irányba változtat ezen a tendencián.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
Húsbavágó igazságról rántja le a leplet a magyar rendező: ilyen film is ritkán készül itthon

A független filmeknek mindig lesz létjogosultságuk, ahogy közönségük is - vallja Pető Szabolcs, filmrendező.

Ez lenne a magyarok új őrülete: hasznos hobbi törhet be a piacra

Most néhány kattintással bárki madárodú örökbefogadóvá válhat - ezzel bepillantást nyerve tollas barátaink magánéletébe.

Új őrület hódít a magyarok körében: teljesen rákattantak ezekre az italokra

A hazai kézműves sörök világa hatalmas fejlődésen ment keresztül az elmúlt évtizedben - a sörkedvelők legnagyobb örömére.

Magyarok milliói vágják maguk alatt a fát: csúnyán ráfizethet, aki így fűt 2022 telén

A téli időszakban, fűtésszezonkor az ország légszennyezettségének mintegy 83-85 százalékáért felelős a lakossági fűtés.

Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2022. december 2. péntek
Melinda, Vivien
48. hét
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
Mibe fektessünk 2023-ban?
Háború, energiaválság, infláció - Védelem a befektetéseinknek
Agrárszektor Konferencia 2022
Az év agráreseménye, 2 nap szakma Siófokon!
EZT OLVASTAD MÁR?