Ennyit ért a hálapénz eltörlése: nem tűnt el nyomtalanul a magyar egészségügyi rendszerből

Amíg Magyarországon az egészségügyi kiadások GDP-arányosan 7,3 százalékot tesznek ki, a 27 európai uniós tagállamban átlagosan 9,1 százalékot. Az önkéntes/magánúton finanszírozott kiadások ebből hazánkban 2,1, az EU-ban 2,2 százalékot tesznek ki, tehát Európában lényegesen magasabb az állami/kötelező finanszírozás - derült ki Kertész Balázs, a Szinapszis Kft. innovációs igazgatójának és ügyvezetőjének előadásából az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége által szervezett Pénztárkonferencián hétfőn. A magyar magánegészségügyi kiadások 51 százalékát gyógyászati termékekek teszik ki, 32 százalékát a járóbeteg gyógyító és rehabilitációs ellátás, csupán 7 százalékát a fekvőbeteg gyógyító és rehabilitációs ellátás és csak 2 százalékot a hosszú távú gondozás (6 százalék jut minden egyébre).

Az egy főre jutó magánegészségügyi kiadások átlagosan 91 626 forintra emelkedtek 2020-ra - derült ki az előadásból. 2019-ben még 85 163 forint volt ez az összeg. Kertész Balázs elmondta, hogy a háztartások egészségügyi költségei inflációnak megfelelő mértékben növekedtek, de a magánegészségügyi ellátásra fordított összeg ugrásszerűen, 50 százalékal nőtt.

A Szinopszis saját felméréséből pedig az derült ki, hogy a háztartások egészségügyi célú költései éves szinten 289 548 forintot tesznek ki átlagosan. Ennek legnagyobb részét (19%) receptköteles gyógyszerek teszik ki. A kiadások 15 százaléka fogorvosi ellátásra, 13 százaléka magánorvosi ellátásra, 11 százaléka étrendkiegészítőkre, 9-9 százalék recept nélkül kapható gyógyszerekre és gyógyászati segédeszközökre megy el. Mindössze 4 százalékot fordítanak a magyar háztartások gyógynövénykészítményekre. Nagy változás, hogy

hálapénzre elhanyagolható összeget, 1448 forintot költünk éves szinten átlagosan.

A 2021-es évi felmérés szerint ez az összeg még 7424 forint volt, tehát a visszaesés 80 százalékos. Az előadás során elhangzott, hogy a hálapénz kivezetése összességében pozitív fogadtatású, tiszta viszonyokat teremtett, mely hozzájárulhatot a magánszolgáltatók keresletnövekedéséhez. A magyar magánegészségügyben 53 százalékkal, a fogorvosi ellátásban 45 százalékkal több pénzt hagytunk. A magánszolgáltatóknál mutatkozó növekedésben szerepet játszott az elmúlt két évben pandémia is, amely korlátozott hozzáférést eredményezett az állami ellátáshoz.

EZ IS ÉRDEKELHET

Őrület: ennyivel emelkedett a hálapénz összege az elmúlt években Magyarországon

Örökre velünk marad?

Bizalmi történet

A bizalom még mindig a magánorvosok és magánklinikák irányában nagyobb, szemben az állami ellátással, hozzáértés és szakértelem megítélésének tekintetében viszont mind a magán, mint az állami ellátás jól szerepelt a felmérés szerint. A lakosság többsége szinte minden más szempontból jobbnak gondolja a magánegészségügyet az államinál.

Kertész Balázs szerint a kényszerűségből emelkedő szolgáltatási árak és az állami ellátórendszer „normalizálódása” a magáneü. kereslet növekedésének lassulásához, akár csökkenéséhez is
vezethet. Így a szolgáltatók növekedése, terjeszkedése is lassulhat, óvatosabbá teheti a fejlesztési
sratégiákat.

EZ IS ÉRDEKELHET

Veszélybe kerülhetnek a magyarok megtakarításai: az infláció betesz az év végi pénzesőnek?

Nőttek a befizetések az önkéntes pénztáraknál 2022 első félévében, azonban a jelenlegi gazdasági helyzetben ez a lendület nem feltétlen tart ki.