A gazdasági és munkaerőpiaci adatok mutatják: ennyire volt sikeres a hazai járványkezelés

A koronavírus járvány elleni védekezés során minden ország igyekszik fenntartani az egyensúlyt az egészségügyi, a gazdasági és a költségvetési beavatkozások között fennálló átváltások között. Az országok célja a lakosság egészségének védelme a gazdaság működőképességének és stabil finanszírozásának fenntartása mellett, de mindezek együttes megvalósítása a gyorsan változó körülmények között folyamatos kihívást jelent. A bevezetett intézkedések hosszabb időtávon is számottevő hatást gyakorolnak az országok egészségügyi, gazdasági és társadalmi helyzetére. Éppen ezért az egyes országok járványkezelésének megítélése komplex megközelítést igényel, nem célszerű egy-egy kiragadott egészségügyi vagy gazdasági mutató kontextus nélküli vizsgálatával értékelni az országok teljesítményét. Az átfogó kép bemutatásához az egységes elemzési keretrendszernek ki kell terjednie a járvánnyal kapcsolatos legfontosabb egészségügyi mutatókra, a gazdasági növekedésre és a munkaerőpiaci adatokra, továbbá a pénzügyi egyensúlyi és a gazdaságba vetett bizalom mértékét merő mutatókra egyaránt.

A Járványkezelési Versenyképességi Mutató 2022. januári eredményei

Az egyes országok által alkalmazott eltérő járványkezelési stratégiák egységes keretrendszerben, objektív adatokon való összehasonlítása érdekében az MNB kidolgozta a Járványkezelési Versenyképességi Mutatót (Pandemic Treatment Index, PATRIX), amely az európai uniós országok teljesítményét értékeli a védekezés kulcsterületein. Minden vizsgált mutatóban a legjobban teljesítő ország 100 pontot kap, míg a többi ország pontszáma annak függvényében változik, hogy hány szórásnyi távolságra helyezkedik el a legjobb értéktől (egységnyi szórásonként 25 pont kerül levonásra a maximális 100 pontból, azaz a négy vagy több szórásnyi távolságra lévő országok 0 pontot kapnak). Az eredmények immár kilencedik alkalommal kerülnek publikálásra, a most bemutatásra kerülő eredmények a 2022. január 31-én elérhető legfrissebb információkat tartalmazzák. Alapvetően minden vizsgált terület esetében az aktuálisan elérhető tényadatok kerültek felhasználásra, egyedül az államháztartási hiány 2021-es és 2022-es értékénél szerepelnek az Európai Bizottság előrejelzései.

Az MNB Járványkezelési Versenyképességi Mutató 2022. januári eredményei alapján Magyarország a régiós országokat és az uniós átlagot megelőzve a 8. helyen áll az európai uniós országok rangsorában (1. ábra). Hazánk 59 pontot ért el, ami 6 ponttal magasabb az uniós országok és 13 ponttal magasabb a többi visegrádi ország átlagánál. A legjobb eredményeket Írország, Luxemburg és Dánia érte el, míg a rangsor végén továbbra is Spanyolország, Szlovákia és Görögország található. A magyar pontszám 4 ponttal magasabb a legutóbb közölt 2021 novemberi szintnél, ám ennek ellenére hazánk továbbra is a 8. helyen áll az uniós országok rangsorában. A stabilan kedvező gazdasági, munkaerőpiaci és hitelezési környezet ellensúlyozni tudta a pénzügyi egyensúlyi mutatók alakulását, illetve az oltási program lassulását.

A járványkezelés értékelésének legfontosabb mutatói

A járvány ötödik hulláma átlagos mértékben érintette hazánkat. Magyarországon százezer főre vetítve összesen 15.439-en betegedtek meg a járvány kezdete óta, ami továbbra is alacsonyabb az európai uniós (21.443 fő) és régiós átlagnál (23.120 fő). A rendkívül fertőző omikron variáns hatására az elmúlt 2 hónapban hazánkban 44 százalékkal emelkedett az aggregált esetek lakosságarányos száma, ami jelentősen alacsonyabb az átlagos uniós növekedésnél (79 százalék).

A koronavírus-halálesetek száma az ötödik hullámban az uniós átlag felett emelkedett, miközben a járvány kezdete óta bekövetkezett összesített többlethalálozásban hazánk továbbra is az európai uniós középmezőnyben szerepel. 2021. január 31-ig Magyarországon százezer lakosra 422 koronavírus okozta haláleset jutott, ami továbbra is a 2. legmagasabb érték az EU-ban (2. ábra).

Az igazolt Covid fertőzöttek halálozása mellett vizsgáljuk a járvány kitörése óta bekövetkezett összesített, tehát minden halálokra kiterjedő többlethalálozást is, ami módszertani szempontból nemzetközileg egységesebb összevetést tesz lehetővé. Az első európai Covid-haláleset óta (2020. február 14., Franciaország) minden halálokot figyelembe véve 2021 december végéig Magyarországon 278 ezer fő hunyt el összesen, ami 16,6 százalékkal magasabb, mint amennyi a Covid19-járvány előtti évek (2016–19) átlaga alapján várható lett volna. A magyarországi többlethalálozás 2,7 százalékpontot emelkedett két hónap alatt, így immár ismét enyhén magasabb az uniós országok átlagánál (15,4 százalék), ugyanakkor jelentősen kedvezőbb a többi visegrádi ország (25,6 százalék) átlagánál.

A betegség kordában tartásának legfontosabb eszköze az oltási program, amiben Magyarország teljesítményét – gyors előnyszerzésünket követően – mára utolérte az Európai Unió. A teljesen beoltottak arányában Magyarország (63 százalék) az uniós középmezőnyben helyezkedik el (3. ábra). Az oltási program gyors 2021-es felfutása azonban jelentős gazdasági előnyt biztosított Magyarország számára. Az emlékeztető (harmadik és negyedik) oltások is az elsők között váltak elérhetővé hazánkban. 2022. januárjában az emlékeztető oltások lakosságarányos számában hazánk szintén az uniós középmezőnyben helyezkedik el 37 százalékos szinttel.

A járvány megfékezése érdekében hozott korlátozó intézkedések visszafogták az országok gazdaságát, azonban a széleskörű oltási programoknak köszönhetően megkezdődött a gazdasági kilábalás. A járványt megelőző utolsó, 2019. negyedik negyedévéhez képest a magyar GDP 3,4 százalékkal volt magasabb 2021 negyedik negyedévében, ami kedvezőbb a régiós (0,5 százalék) és a súlyozott uniós átlagnál (0,4 százalék) egyaránt (4. ábra). A foglalkoztatottak száma 3,2 százalékkal emelkedett a járvány kezdete óta, amivel hazánk a 6. helyen áll e mutatóban az Európai Unióban. A munkanélküliségi ráta 2021 novemberében 3,7 százalék volt Magyarországon, ami enyhén alacsonyabb a többi visegrádi ország átlagánál (3,8 százalék) és összességében az 5. legkedvezőbb érték az Európai Unióban.

A pénzügyi egyensúlyi mutatók javítása érdemben hozzá tudna járulni a sikeres járványkezelés fenntartásához. A járvány elleni védekezéshez kapcsolódó egészségügyi kiadások, a gazdaságélénkítő intézkedések, illetve a járványhelyzet miatt eltérő mértékben érintett szektorok teljesítményének alakulása jelentősen befolyásolta a pénzügyi egyensúlyi mutatókat világszerte. Az államháztartási hiány növekedése általános jelenség volt minden járvány által sújtott országban.

Magyarországon 8,0 százalék volt a GDP-arányos hiány mértéke 2020-ban, ami magasabb volt az uniós országok (6,5 százalék) és a többi visegrádi ország (6,1 százalék) átlagos hiányánál. A 2021-ben a pénzügyi számla alapján a hiány mértéke 7,3 százalékot tett ki hazánkban, ami a 2022-re tervezett hiányhoz (4,9 százalék) hasonlóan    szintén az európai uniós középmezőnyben várható az Európai Bizottság őszi előrejelzése alapján (5. ábra). Az MNB előzetes pénzügyi számla eredménye alapján Magyarország folyó fizetési mérlegének egyenlege 2,0 százalékos hiányt mutatott 2020 negyedik és 2021 harmadik negyedéve közötti egy évben, így továbbra is kedvezőtlenebb a régiós (0,0 százalék) és az uniós (+1,1 százalék) átlagnál.

A lakossági és a vállalati hitelállomány növekedési ütemét vizsgáló összesített mutatóban hazánk továbbra is a 2. helyen áll az európai uniós országok között. A lakossági hitelállomány a legdinamikusabb emelkedést (15,7 százalék) mutatja az uniós országok között 2021 novemberének végén az előző év azonos időszakához képest, míg a vállalati hitelállomány növekedése (7,5 százalék) a 3. legmagasabb az Európai Unióban.

Összességében a magyar járványkezelés továbbra is sikeresnek tekinthető a Járványkezelési Versenyképességi Mutató szerint. Az ötödik hullám átlagos mértékben érintette hazánkat a járványügyi mutatók alapján. A gazdasági, a munkaerőpiaci és a hitelezési folyamatok továbbra is kedvezően alakulnak, azonban a pénzügyi egyensúlyi mutatók esetében van tér az előrelépésre és a nem beoltott lakosok viszonylag magas aránya kockázatokat hordoz.

*A szerző a Magyar Nemzeti Bank (MNB) munkatársa.