Ennyi pénzt kereshetsz itthon a véreddel: sokan csinálják, teljesen legális

PénzcentrumAz országban csak a Plazma Pont 8 nagyvárosban van jelen, melyből 3 Budapesten van. Ez azt jelenti, hogy ekkora kereslet van a vérplazmára?

Bolla Barnabás: Való igaz, 8 városban vagyunk jelen 11 plazmagyűjtő állomással. Magyarországon összesen 41 plazmagyűjtő állomás működik. A világ humán vérplazmából készült immonglobulin felhasználása éves szinten 7-9%-kal növekszik, így évről évre magasan emelkedő kereslettel nézünk szembe. Számos olyan betegség van, amit csak ezzel a készítménnyel lehet gyógyítani, kezelni.

A hazai szükségletet ki tudják elégíteni, vagy esetleg külföldre is jut a segítségből?

A hazai plazmaeredetű gyógyszerek ellátása az itthon levett plazmából biztosított. A többletből gyártott készítmények külföldön kerülnek felhasználásra, zömében Európán belül. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a Plazma Pontokon levett plazma nagy százalékban magyar betegekhez jut el, csak a „felesleg” kerül máshova. Ezt nem minden itthon működő iparági vállalat mondhatja el magáról. Európán belül azonban óriási plazmahiány van, kénytelenek vagyunk az USA-ból importálni, ezért nagyon fontos lenne, hogy az európai országok megnyissák piacaikat a magánszférának.

Hogy működik ennek útja, ha a donor adott plazmát, ezt követően valami központi gyűjtőhelyen tárolják?

Minden állomásunkon rendelkezünk nagy kapacitású fagyasztókamrával. Az itt tárolt plazmát átlagosan havi egyszer szállítjuk el a feldolgozó üzembe. 

Meddig áll-el?

A plazmát jogszabályi előírás szerint 24 órán belül le kell fagyasztani, nálunk belső szabályzat szerint ez 6 óra. A fagyasztott vérplazma 2 évig használható fel -25 C alatt tárolva.

Az elmúlt évek során állampolgáraink segítőkedve nőtt-e téren vagy mit mutat a statisztika?

A segítők száma folyamatosan, évről-évre nő, ezt a megnyíló plazmaferezis állomások száma is mutatja.

Mit gondolnak az alkalmanként 8000 Ft adható támogatás növeli a segítőkészséget donoroknál?

Az összesen kapható költségtérítés mértéke városonként eltér, azonban a plazmaadásért adható készpénz mennyisége jogszabályhoz kötött, ezen változtatni nem tudunk. Folyamatosan kérdezzük plazmaadóinkat motivációjukról. Ebből legtöbbször az derül ki, hogy plazmaadóink zöme elsősorban a segítségnyújtás miatt jön hozzánk. A kiesett munkaidő, illetve kalóriapótlás miatt viszont rendkívül vonzó ösztönző az anyagi juttatás. A költségtérítés lehetősége nélkül nem tudnánk kielégíteni a hazai plazmaeredetű készítmények iránti igényeket.

Van akinek ez megélhetési forrást jelent?

A szabályozás szerint 365 nap alatt maximum 45 alkalommal lehet plazmát adni, illetve legalább 72 órának kell eltelnie két plazmaadás között. Így egy hónapban legfeljebb 8-9 alkalommal lehet plazmát adni, amennyiben a donor fizikális értékei megfelelőek. Tehát egy hónapban pl. Budapesten utalvánnyal együtt 72.000 Ft-ot lehet keresni. Ezen felül különböző akciókkal kedveskedünk visszajáró vendégeinknek. Ebben a tempóban viszont 5 hónap után 7 hónapig nem adhatna plazmát az illető. Kizárólagos megélhetési forrásként tehát nem, de kiegészítő jövedelemként értelmezhető a plazmaadás.

A koronavírus okozta helyzetben több donor érkezett, mint a szokásos hétköznapi időben és több plazmát is igényeltek a kórházak?

A járvány 1. hulláma kapcsán jelentősen visszaesett a plazmaadások száma, de miután a kormányzat meghirdette a COVID-ból gyógyult betegek plazmájával történő gyógyítást célzó munkacsoport létrejöttét, egy emberként mozdult meg a plazmaadók közössége. Mind a normális, mind COVID-os plazmaadás jelentősen emelkedett. A Plazmaszolgálat Kft. az EMMI által létrehozott tudományos konzorcium szakmai partnere a konvaleszcens (COVID-gyógyult) plazma levételében. A nálunk levett plazmát az Országos Vérellátó Szolgálat szállította el tőlünk, felhasználva azt a COVID-dal fertőzött betegek terápiájában.

A sajtóban olvasható volt, hogy a vírus adta intenzív időben sem álltak le, hanem a központok teljes kapacitással voltak nyitva. Mekkora igénybevételt jelentett a cég dolgozóinak?

Mivel dolgozóink szép számmal dolgoznak állami egészségügyi intézményekben is, ezért nem volt könnyű. Továbbá a köznevelési intézmények bezárása miatt számos dolgozónknak kellett otthon maradni gyermekeivel. Összeszorítottuk a fogainkat, kisegítettük egymást. Megoldottuk. Több centrumunkban ráadásul folyamatos volt a konvaleszcens plazma levétele, ami jelentős többlet energiát és költséget jelentett vállalatunknak, de úgy gondoltuk ez a legkevesebb, amivel segíthetünk.

Tervezik-e további új plazma központok nyitását?

Néhány új központ nyitása várható, ugyanis vérplazmára egyre nagyobb szükség van. Fontos lenne, hogy Európán belül csökkentsük az USA-tól való függőségünket.

Külföldön mi a tapasztalat; ott is kapnak a donorok támogatást? Miben más vagy miben hasonló?

Európában Magyarországon kívül három másik országban (Németország, Ausztria, Csehország) van lehetőség magáncégeknek plazmaferezist végezni. Ezen országokban relatíve hasonló szabályok vonatkoznak a plazmaadás minden területére. Az Egyesült Államokban ez különbözik, ott például jóval magasabb költségtérítés adható.

Külföldön a maximális életkor is kitolódott hozzánk képest pár évvel, és több pénzt is ad az ottani állam. Hazánkban lesz-e vagy várható-e pozitív elmozdulás e téren?

A gyártói szövetség elsősorban a plazmaadásért adható készpénzes költségtérítés mértékének emelését szorgalmazza. Jelenleg a mindenkori minimál órabér ötszöröse adható készpénzes költségtérítés formájában.

Mi a cég víziója a jövő tekintetében?

A színvonalat fenntartva növelni a plazmaferezisek számát, hogy a vérplazmából készült innovatív gyógyszereket is hozzáférhetővé tudjuk tenni a magyar betegek számára is.