Az orvosok többsége eltörölné a hálapénzt

Dénes Tamás, a Reszasz elnöke a felmérés eredményeit ismertető keddi, budapesti sajtótájékoztatón azt mondta, ez egy fontos üzenet a politikának és a döntéshozóknak: meg kell szüntetni a hálapénzrendszert.

Kun Eszter, a Szinapszis Kft. kutatási igazgatója elmondta, az orvosok körében végzett reprezentatív felmérésből kiderült, hogy az orvosok 96 százaléka határozottan a hálapénzmentes egészségügyben szeretne dolgozni.

Hozzátette, a hálapénzt elutasítók aránya szignifikánsan nőtt a három évvel ezelőtti felmérés adataihoz képest, akkor a megkérdezettek 19 százalék, a mostani felmérésben pedig már 33 százalékra nőtt azok aránya, akik elutasítják a paraszolvenciát. A rezidensek is igen magas arányban, 56 százalékban teljes mértékben elutasítják a hálapénzt, és az orvosok 61 százaléka nyilatkozott úgy, hogy elutasítja, de a jelenlegi rendszerben szükségesnek tartja. A megkérdezett orvosok 5 százaléka morálisan elfogadhatónak, egy százalék pedig természetesnek tartja a hálapénzt - ismertette.

Arra a kérdésre, hogy miért adnak az emberek hálapénzt, a válaszoló orvosok 32 százaléka gondolja azt, hogy azért, mert anélkül nem részesülnének a betegek megfelelő ellátásban. Míg a 2013-as hasonló témájú kutatásnál még minden harmadik orvos gondolta úgy, hogy a hálapénz ténylegesen a hála kifejezése, mára ez gyökeresen megváltozott, a mostani felmérésben mindössze 17 százalékuk szerint fejezi ki az önkéntes adomány a hálát.

A kutatási igazgató szerint a válaszokból kitűnik, hogy ugyan a tavaly elindult béremelés jól érzékelhető, a megkérdezettek többsége (74 százaléka) a jelenlegi alapbérre sem tudják jövőbeni terveiket alapozni.

Dénes Tamás megjegyezte, fontosak a 2016-ban elindult béremelések, mert míg a 2013-as felméréskor az átlagos orvosi nettó alapbér 194 ezer forint volt, addig mára ez 260 ezer forint lett.

Arra a kérdésre, hogy milyen eszközök oldhatják meg a hálapénz problémáját, a válaszadók 85 százaléka mondta azt, hogy a megoldás a béremelés, 52 százalékuk az ellátási "alapcsomagtól" eltérő "extra" szolgáltatások hivatalos megvásárlásával, míg 17 százalékuk a hálapénz-bevétel hivatalossá tételével oldaná meg a kérdést.

A válaszokból kitűnik az is, hogy a 2013-as felméréshez képest csökkent a betegektől kapott hálapénz aránya, ugyanakkor a megkérdezettek 60 százaléka ért egyet a saját orvos választás ellentételezésének lehetőségével.

Dénes Tamás ehhez hozzátette: világszerte elfogadott dolog, hogy a szabad orvosválasztás az extra szolgáltatások közé tartozik, amiért fizetni kell. Ennek a rendszernek része lenne az is, hogy nyilvánosak legyenek az orvosi munkához köthető minőségi mutatók.

A Reszasz elnöke összegezve azt mondta, a kérdés eldőlt, a hálapénzt fel kell számolni, amihez a keretrendszert a szervezet szeretné kidolgozni. Ennek alapja lehet a tisztességes orvosi alapbér, a saját orvosválasztás lehetősége, az állami és a magán ellátás "tiszta" együttműködése, az orvosképzés és oktatás megbecsülése, valamint a jogi szabályozás.

Dénes Tamás szerint még mindig jogbizonytalanság van az utólag elfogadott hálapénz jogi megítélése körül, és továbbra sincs egyértelmű álláspont erre vonatkozóan.