Pokoli hetek várnak közel 2 millió magyarra: nincs mese, ezt most át kell vészelni

A nyír pollenkoncentrációja országosan magas, az eperfaféléké és a tölgyé a közepes - magas tartományban alakulhat. Jellemzően közepes, tüneteket okozó koncentrációban van jelen a platán, a bükk, valamint a dió pollenje, míg a juhar, a fűz és az ostorfa virágporának mennyisége alacsony - közepes szintet érhet el.

Alacsony koncentrációban jelen van még a levegőben a ciprus- és tiszafafélék, a kőris, a komlógyertyán, a gyertyán, a sásfélék, továbbá már a fenyőfélék, a vadgesztenye és a pázsitfűfélék pollenje is. A kültéri allergén gombák spóraszáma jellemzően alacsony.

A tavaszi fák pollenjére allergiások továbbra is fokozódó allergiás tünetekre számíthatnak, melyek elsősorban orrfolyás, tüsszögés, szemviszketés vagy könnyezés formájában jelentkezhetnek. A pázsitfűfélék pollenjére érzékeny allergiások készüljenek fel az allergiás tünetek megjelenésére – a pázsitfűfélék virágporának koncentrációja országos viszonylatban várhatóan április végére, május elejére eléri a tüneteket okozó közepes szintet.

Továbbra is jelen van a levegőben a „nyárfaszösz”, ami azonban a tévhittel ellentétben nem okoz pollenallergiás tüneteket, mivel valójában a nyárfa terméséből és annak szél által való elterjedését segítő, üres, levegővel telt, allergén fehérjéket nem tartalmazó részeiből áll. Akiknél ebben az időszakban jelentkeznek pollenallergiás tünetek, azoknál valószínűleg a levegőben aktuálisan jelen lévő allergén növények pollenszemei okozhatják ezeket - írja jelentésében az NNGYK.

Magyarok milliói szenvednek az allergiától

Magyarországon 3,5 millióra tehető az allergiások száma, közülük 1,5 millióan a parlagfű pollenjére érzékenyek egyes becslések szerint. Az Országos Közegészségügyi Intézet (OKI) korábbi felmérése, mely szerint a lakosság mintegy 20 százaléka szenved - orvos által diagnosztizált - pollenallergiában, más becslések szerint valójában legalább a magyarok 30 százaléka érintett. Arra is vannak tanulmányok, hogy az utóbbi negyedszázadban megkétszereződött az allergiások száma, mely szerint ma Magyarországon legalább kétmillióan szenvednek ettől.

Az adatok tehát nem túl pontosak, de az biztos, hogy sokakat kínoz időszakos allergia. Dr. Moric Krisztina allergológus, klinikai immunológus lapunknak elmondta, hogy évről évre "egyre több embert érint a pollenallergia és egyre hosszabbra nyúlik a szezon". A szakember szerint ma már egyáltalán nem számít rendkívülinek, hogy februárban berobbant az allergiaszezon, sőt inkább egy évek óta erősödő tendencia része: egyre inkább előrébb tolódik, és ezzel együtt az érintettek szenvedése is hosszabb időszakot ölel fel.

Az allergológus szerint alapvetően nincs nagy változás abban, hogy Magyarországon mely pollenek okozzák a legtöbb problémát, bár az időjárás miatt lehetnek kisebb eltérések. Ha például egy adott időszakban több az eső és gyakoribbak a lehűlések, akkor bizonyos pollenek kevésbé terhelik meg a szervezetet, máskor viszont éppen a tartós száraz, szeles idő kedvez annak, hogy magas koncentrációban legyenek jelen a levegőben.

Nem mindegy, hogyan kezeljük!

Gyakran az allergiások nem időben, illetve nem a megfelelő szerekkel kezelik az allergiájukat és megfeledkeznek sok más tényezőről, ami enyhíthetné a tüneteiket. A szakember szerint "ha azt érezzük, hogy az életminőségünket befolyásolják a tünetek, akkor mindenképp érdemes orvos segítségét kérni". Ha valaki az allergia miatt rosszul alszik, fáradtabb, nehezebben koncentrál, vagy a munkájában zavarják a tünetek, akkor tehát nem érdemes halogatni a kivizsgálást.

A vény nélkül kapható antihisztaminok enyhébb esetekben átmeneti segítséget jelenthetnek, viszont dr. Moric Krisztina szerint a bizonyított allergiában nemcsak a tüneti kezelés válhat célzottabbá, hanem az immunterápia is elérhetővé válik. A kezelés kapcsán a legtöbben elsősorban az antihisztaminokra, orrspraykre és szemcseppekre gondolnak. Viszont már létezik hatékony és korszerű immunterápia is: injekciós változat, illetve szájon át alkalmazható készítmény, tabletta vagy spray formájában.

A mindennapi életben sokat segíthet egy-egy házi praktika is: a szakértő szerint a legfontosabb, hogy a kültérről hazaérve ne vigyük be magunkkal a pollent a lakásba. "Érdemes mindig átöltözni, arcot mosni, vagy ha tehetjük, zuhanyozni, hajat mosni mikor hazaérünk" – tanácsolta. Ennek egyszerű oka van: a pollen megtapad a hajon, a ruhán, a bőrön, és ha így fekszünk le este, akkor az éjszakai pihenést is megzavarhatják a lakásba jutó pollenek. Segíthet, ha a lakás szellőztetését a reggeli vagy esti órákra időzítjük, amikor alacsonyabb a pollenkoncentráció, és rendszeresen cseréljük az ágyneműt, kerüljük a dohányzást is.

Régóta tartja magát az a tévhit, hogy allergiás reakció (kiütésre, viszketés, rovarcsípés esetén) kalciumot kell bevenni, és egyesek még pollenallergiára is kalciumot szednek. A valóság azonban az, hogy a kalcium allergiára nem használ!

Ha már beszedünk, alkalmazunk valamit, legalább valamennyire hatásos szerre szórjuk ki a pénzt, ne kalcium pezsgőtablettára. Ráadásul a kalcium folyamatos szedése abba a tévedésbe ringatja az embert, hogy ő igenis tesz az egészsége érdekében, miközben ez nincs így, a tünetei ettől nem fognak enyhülni.

Vigyázzunk az orrspray-vel!

Az allergia kapcsán mindig nagyon fontos beszélni az orrspray-függőségről is, amit sajnos kevesen vesznek komolyan. Egy kutatás szerint csak a magyarok 40%-a használja tudatosan pár napig az ún. érszűkítő, nyálkahártya lohasztó hatóanyagot tartalmazó orrspray-ket, és csak minden második magyar tudja, hogy 5-7 napos alkalmazás után rá lehet szokni. Minden 20. magyar allergiaszezonban is az ilyen orrspray-khez nyúl, és nem tart a rászokástól, holott ezeket célzottan nátha, influenza stb. esetén a bedugult orr gyors kidugítására szabad csak alkalmazni maximum egy héten át, ahogyan ez a tájékoztatójukban is szerepel.

Sok magyar táskájában, éjjeliszekrényén van az allergiaszezonban ún. érszűkítő, nyálkahártya lohasztó hatóanyagot tartalmazó orrspray, amit, ha nem használna rendszeresen, akkor nem kapna rendesen levegőt, mert már hozzászokott a használatához. A kutatás alapján a lakosság 9%-a volt már orrspray-függő, 6%-a pedig jelenleg is az. Ez pedig azon túl, hogy bosszantó lehet, komoly egészségügyi mellékhatásokat is okozhat; a felesleges pénzkidobásról nem is beszélve!