Lavinát indított el Orbán pálinkás bejelentése

Tapasztalataink szerint komoly fogyasztói igény lenne a palackozott fröccsre - állítja Varga Bálint, a Varga Pincészet marketingvezetője. Csakhogy ilyen termék jelenleg nincs a piacon. Voltak ugyan próbálkozások, ám ezek rendre elhaltak. Egyes vélemények szerint azért, mert a magyar vásárlók jobban szeretik otthon, frissen keverni a szomjoltót. Varga Bálint más véleményen van. Szerinte a mostanában oly divatos fesztiválokon komoly kereslet mutatkozik a fröccsre, ám ezt ilyen helyen nagy mennyiségben előállítani nehézkes.

A fesztiválozókon kívül a vendéglősök is kedvelnék a palackba töltött spiccert, hiszen nem kéne külön hűteniük a bort és a szódavizet és a fröccs elkészítésekor megspórolhatnák a méricskélést is. A szomjas vendég gyorsan hozzájuthatna az itókához, de nem feltétlenül kéne ugyanilyen gyorsasággal felhörpintenie, hiszen visszazárható palackban magával is vihetné. De ha ennyire jó üzlet ez, akkor vajon a Varga Pincészet miért nem vág bele? Az ok egyértelmű: a vendéglátóhelyen készített és eladott fröccs adómentesen értékesíthető, ugyanezen ital palackozott formája viszont nem. A palackozott fröccsöt köztes alkoholtermékként kezeli a magyar jog, így értékesítése után literenként 221 forint jövedéki adót kell fizetni. Erre jön még rá a 40 százalékos kiskereskedelmi árrés és a az áfa, így literenként 460 forinttal jobban jár, aki külön veszi meg a jövedéki adó nélkül forgalmazott bort és a szódát annál, aki dobozos fröccsel oltaná a szomját.

Megfelelő pontosságú felmérés még a hazai borfogyasztási szokásokról sem áll rendelkezésre, így a fröccs népszerűségét még becsülni sem lehet. Egy biztos, a fröccsadó nem sokat hozhat a költségvetés számára. Varga Bálint úgy számol, hogy évente nagyjából 50 ezer liter palackozott fröccs fogy el, ami körülbelül 11 millió forinttal gazdagítja a büdzsét. Ha ezt a sarcot eltörölnék, más adókból ennek a többszöröséhez juthatna az állam az eladások felpörgése miatt. Vargáék igyekeznek erre a lehetőségre felhívni a döntéshozók figyelmét, hátha a kormány a pálinkafőzőkhöz hasonlóan az ő szavukat is meghallja. A Facebook közösségi portálon mozgalmat indítottak a palackozott fröccs jövedéki adótartalmának eltörléséért, a szabad fröccskészítés jogáért. A cél elérése nem lesz egyszerű, bár a nemrégiben indított csoportnak már több mint 300 tagja van. Varga Bálint elmondta, az alulról jövő kezdeményezést néhány hónapon belül hivatalossá is teszik, mert szeretnék elképzeléseikkel megkeresni az illetékes minisztériumokat is.

A sörfőzdék már valamivel előrébb járnak. Ők már levelet is írtak a minisztériumnak, melyben a pálinkafőzdékkel egyenlő elbírálást követelnek. Rizmajer József, a Rizmajer Sörfőzde ügyvezetője szerint nagy szükség lenne a házi sörfőzés szabályainak átgondolására. Nem kellene semmi mást tenni, mint az Európai Unióban már jól bevált szabályokat bevezetni Magyarországon is. Tőlünk Nyugatra nemcsak engedélyezik, de kedvező adózással támogatják is a házi sörfőzést.

Magyarországon otthon nem lehet sört főzni, a kis főzdéknek pedig ugyanazokat a szabályokat kell betartaniuk, mint a multinacionális nagyvállalkozásoknak. Bár a borászatok esetében létezik egyszerűsített adóraktár, a kis magyar sörfőzdék mindegyike söradóraktár, így jószerivel naponta minden lépésüket (lefőzött mennyiség, készlet, eladott mennyiség stb.) jelenteniük kell a vámhatóságnak. Rizmajer József szerint nem az adó, hanem a túl sok papírmunka a legfőbb probléma, bár megjegyzi: elgondolkodtató, hogy neki is ugyanannyi adót kell fizetni a söre után mint a világszerte ismert márkák készítőinek. A sörfőzőmester szerint csak azért tudnak talpon maradni, mert egyre több fogyasztó ismeri fel a hagyományos módszerekkel készített sör értékeit.