Mit tehet, aki a Közel-Keleten ragadt az iráni háború miatt? Itt a biztosítók pontos útmutatója

A közvetlen hadicselekményből eredő károkat nem térítik meg a biztosítók, de váratlan háborús helyzetekben lehet a pénznél is értékesebb segítségre számítani – közölte a CLB biztosítási alkusz. A cég figyelmeztet: a külföldre készülőknek mostantól különösen fontos átnézni a külügyminisztérium aktuális kockázati besorolását, ugyanis az ott pirossal jelölt országokba való utazásra a biztosítók nagy többsége nem vállal kártérítési teljesítést. A CLB összeállította a háborús krízishelyzetbe kerültek javasolt "viselkedési kódexét". Fontos: a biztosítónak minden körülményről tudnia kell!

Mi történik, ha egy kedvelt turista célpont hirtelen háborús térséggé válik, s ennek az éppen ott tartózkodó magyarok is elszenvedői valamilyen formában – kérdezik ezekben a napokban egyre többen. A CLB biztosítási alkusz cég leszögezi: a biztosítás nem a háború, hanem a kiszámíthatatlanság ellen véd. Feltéve, ha a kár olyan országban keletkezik, amelynek a beutazási kockázati besorolása a külügyminisztérium szerint zöld, vagyis problémamentes volt.

Sajnos azonban előfordulhat, hogy a kiutazáskor még szabad besorolású ország váratlanul veszélyessé válik, mint ahogy az a napokban Dubajban történt, amikor háborús rakétatámadás érte a gyanútlan külföldi turistákat is. Ilyenkor jogos a kérdés: hogyan tud segíteni a biztosító a helyszínen bajbajutottakon? Mi történik azokkal, akik éppen ott vannak, ott ragadtak?

Fegyveres konfliktusban érvényes-e az utasbiztosítás?

A biztosítók többsége nem vállal kártérítést közvetlen hadicselekményekből adódó károkra, ennek ellenére nem teljesen kilátástalan a helyzet – szögezi le Németh Péter, a CLB kommunikációs igazgatója. Jó tudni azonban egy fontos, meghatározó körülményről: amennyiben az utazás megkezdésekor a külügyminisztérium listáján még nem volt piros az úticél, és a konfliktus utólag, vagyis a kint tartózkodás idején eszkalálódik, akkor a biztosítás legalább az esetleges sürgősségi egészségügyi ellátás költségét megtérítheti – magyarázza.

A járattörléssel, az ott tartózkodás kényszerű meghosszabbításával és a hazautazással járó pluszköltségek megtérítését az aktuális feltételek megléte vagy esetleges totális hiánya alapján mérlegelik a biztosítók. Vagyis, a helyzet egyáltalán nem fekete vagy fehér.

Amikor megszűnik az infrastruktúra

Komoly probléma, s valódi kockázat az infrastruktúra leállása egy váratlan fegyveres támadás következtében – szögezi le a szakértő. Ez esetben lezárhatják a légteret, törlik a járatokat, akadozik vagy teljesen megbénul a közösségi közlekedés, telítődnek a kórházak, stb.

Németh Péter szerint fontos tudni, hogy a helyi infrastruktúra megszűnése jelentősen befolyásolja, adott esetben teljesen lehetetlenné teszi, hogy a biztosítók teljesítsék a szerződésben vállaltakat. Hiszen, ha nincs elérhető repülőjárat, akkor lehetetlen azonnali szállítással kimenekíteni az ügyfeleket, s ha a kórházak túlterheltek, a biztosító sem tud üres ágyat varázsolni – sorolja a tényeket Németh.

A biztosítók nem küldenek felmentő sereget, „csak” szerveznek, koordinálnak és igyekeznek megtalálni a körülményektől függő alternatív megoldásokat. Normál helyzetben a biztosítás pénzügyi, krízishelyzetben viszont logisztikai és információs védelem – teszi hozzá a CLB szakértője

A CLB javaslata háborús helyzet miatt külföldön rekedt magyar turistáknak:

1. Maradj a hivatalos csatornákon, kövesd a helyi hatóságok és a magyar konzuli szolgálat tájékoztatását!
2. Azonnal értesítsd a biztosítód asszisztencia központját akkor is, ha aktuálisan még nincs anyagi kár! Ott a „vonal” végén ugyanis tudni fogják, szükség esetén mely kórház működik, milyen útvonal járható, mikor indul egy evakuációs járat, stb. Sokszor az asszisztencia-szolgálat többet ér, mint maga a pénzügyi kártérítés.
3. Ne pánikolj, ne hozz önálló, kockázatos döntést! Az egyéni menekülési kísérlet rosszabb lehet, mint a koordinált evakuálás.
4. Dokumentálj mindent! Szállás, plusz költség, járattörlés, orvosi ellátás – mindenről legyen igazolás!
5. Gondolj a készpénzre és a digitális elérésre, hálózatkimaradás esetén ugyanis a bankkártya sem mindig működik. Utazás előtt nézd át a pénzügyi fedezeted!
6. Ha bizonytalan vagy, kérdezd a biztosítódat is!