1500 biztosítási ügynök tűnt el hazánkból: ez áll a háttérben

Biztosítási szektor: nem ártott az etikus koncepció, de...

2017-ben tovább gyorsult a biztosítási piac díjbevételének növekedése, történelmi csúcsot elérve (fióktelepekkel együtt) meghaladta a 1000 milliárd forintot. Bár a válság előtt már 3% felett is járt a szektor penetrációja (díjbevétel/GDP), ma még mindig 3% alatt van. A jövedelmezőség elérte a válság előtti szintet a szektorban, a tőkefeltöltöttség pedig stabil, átlagosan 150% feletti. A biztosítói befektetések jó részét az állampapírok és más kockázatkerülő eszközök teszik ki. A díjbevétel-bővülés legfontosabb motorja a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb) díjbevétel-növekedése volt tavaly, a casco és a lakossági vagyonbiztosítások területén nem történt áttörés.

Az etikus életbiztosítási koncepció csökkentette az eladott termékek számát, és közel 1500 biztosításközvetítő tűnt el a piacról (jórészt többes ügynökök), nőtt viszont az átlagdíj, így a piaci díjbevételeket nem vetette vissza a szabályozás. Sőt, növekedett az életbiztosítási piac díjbevétele, így az egyenleget pozitívnak tekinti az MNB. A kgfb-piac jövedelmezőségére sem lehet panasz: 93% körüli kombinált mutatóval enyhe nyereséget termel az üzletág. A biztosítási szektor fő kockázatait az EU-s szabályok első félévben megtörtént bevezetése, (január: PRIIPS, február: KIIDS, május: GDPR) valamint a digitális transzformáció jelentik - ismertette Nagy Koppány, az MNB igazgatója. A Portfolio kérdésére elmondta: az etikus koncepció nyomás gyakorol az életbiztosítási üzletág eredményességére, a negatív hatást 5-10 év alatt nőheti ki a piac.

Pénztárak: kihívás a cafeteriaváltozások miatt

A cafeteriaváltozások miatt kevesebben választották cafeteriaszolgáltatásként a nyugdíjpénztárakat és az egészségpénztárakat tavaly, egyfajta közlekedőedény-hatásként viszont megnőtt az egyéni befizetések száma és aránya, így tavaly 100 milliárd fölötti történelmi csúcsot ért el a befizetések összege. A befektetések csaknem 60%-a állampapírban van, de nőtt a kockázatvállalás, és a európai összehasonlításban is magas szintre nőtt a közvetetett befektetések aránya. A nyugdíjpénztári termékek továbbra is jó költséghatékonyságúak.

A cafeteriaváltozások és az alacsony hozamkörnyezet miatti csökkent költségelvonások nyomán az egészség- és önsegélyező pénztárak jövedelmezősége negatívba fordult, konszolidáció és koncentrálódás indult a piacon. Mindezt az MNB szorosan nyomon követi - mondta el Nagy Koppány.

Pénzügyi vállalkozások: növekvő követeléskezelés, csökkenő hitelállomány

220 pénzügyi vállalkozást tart nyilván az MNB, ezek igencsak heterogének méret és tevékenységi kör alapján is. A pénzügyi vállalkozások körében 10%-kal nőtt a kizárólag követeléskezeléssel foglalkozó intézmények száma, ezek jelenik ma a pénzügyi vállalkozások szektorán belül a növekedés motorját. Erős a koncentráció: 5 pénzügyi vállalkozás ért el 1 milliárd forint feletti mérleg szerinti eredményt, és ők adták a profit 80%-át.

A hitelállomány csökken a pénzügyi vállalkozásoknál (főleg a refinanszírozási lehetőségek korábbi szűkülése és a korábban felépített állományok kifutása miatt), az egyéb tevékenységeknél viszont mérsékelt állománynövekedés tapasztalható. Az adózás előtti eredmény a work-out tevékenység esetében kiugró, jelentős része egy intézményhez kötött. A pénzügyi vállalkozások közé tartozó lízingcégek állományának jó részét a vállalkozási ügyfélállományok teszik ki, a piac koncentráltnak tekinthető - ismertette Freisleben Vilmos, a jegybank igazgatója.

(Portfolio)