Az egészségügy is jól járhat a betegségbiztosításokkal

Mint ismeretes, egy törvénymódosítás értelmében adómentesen fizethetik dolgozóik betegségbiztosítását a munkáltatók. A szakma szerint ez nem eredményez jelentős változást a nemzeti kockázatközösségen és szolidaritáson alapuló egészségügyi ellátásban, viszont lehetőséget ad a munkaadói gondoskodás szerepének növelésére.

Alaptalan a vélekedés, miszerint jövedelempótló biztosításokkal korlátlanul lehetne jövedelemhez juttatni a magas keresetű dolgozókat, a betegségbiztosítás esetén is van ugyanis napi jövedelemkorlát (jövőre a KSH által kimutatott átlagkereset 50%-a, 3287 forint).

Két utat járhatnak a biztosítók: az első esetben az egészségügyi ellátások költségét közvetlenül a szolgáltatónak fizetik (mint amilyen a Generali esetében jelenleg is a telki magánkórház vagy az ING esetében a MÁV kórház Vitalitás osztálya). A másik esetben a biztosítási esemény (műtét, bizonyos betegségek) egy meghatározott összeget fizetnek ki a biztosítók a biztosítottnak. Ez utóbbi megoldás kiegészíti a limitált táppénzt.

A megkérdezettek szerint ha egy biztosító komolyan akar indulni a piacon, országos szolgáltatói hátteret kell biztosítania. Ez akkor lehetséges, ha sok helyszínen elérhető (vagyis jelenleg az állami) egészségügyi infrastruktúrára épül, és ezekben biztosít extra szolgáltatásokat. Az egészségügyi kassza bevétele így nem csökken, de a biztosítóktól kapott bevételek révén több juthat az infrastruktúra fejlesztésére - vélik.

A szabályozás ugyanakkor nem teszi lehetővé, hogy egészségügyi szolgáltatóként jelenjenek meg a biztosítók a piacon.