Szuperviharok a Kárpát-medencében: csak találgatnak, mikor jön a csapás

A K&H Biztosító közleménye szerint a természeti csapások, viharok, árvizek, aszályok minden évben jelentős károkat okoznak az épületekben, járművekben és a mezőgazdaságban. Az évtizedek során vezetett időjárási nyilvántartások alapján mindeddig hazánkban is viszonylag pontosan meg lehetett becsülni a viharkárok helyszínének valószínűségét. Így a biztosítók pontosabb képet alkothattak arról, hogy mely területeken várhatóak a káresemények, és ennek megfelelően árazták be termékeiket. Az elmúlt évek szélsőséges időjárása azonban azt mutatja, hogy a szélsőséges meteorológiai események rácáfolnak az összefüggésekre és törvényszerűségre.

"A meteorológiai intézetek számításai és saját kár-adatbázisunk alapján ismertek, melyek a viharos időszakok és területek, ahol nagyobb eséllyel fordultak elő nagy kárt okozó meteorológiai események. 100 évre visszamenőleg állnak rendelkezésünkre adatok régiónként arról, hogy mekkora valószínűséggel fordulhatnak elő ott az egyes természeti károk. Ez ügyfeleink számára is kedvező és hasznos módszer, hiszen az olyan kockázatok után nem kell magasabb biztosítási díjat fizetniük, amelyek az ő esetükben nem jellemzők vagy nagyon kicsi eséllyel fordulhatnak elő. Az elmúlt évek időjárási eseményei azonban egyre inkább ellentmondanak a korábbi törvényszerűségeknek. A globális felmelegedés miatt ma már gyakorlatilag bárhol és bármikor kialakulhat komoly károkat okozó vihar a Kárpát-medencében." - nyilatkozta Kaszab Attila, a K&H Biztosító nem-életbiztosítási üzletágának vezetője.

"Magyarországon a klímaváltással foglalkozó szakemberek szerint elsősorban a csapadékhiány okozhat gondot a jövőben (...) Úgy tűnik, a Kárpát-medencében valamivel erőteljesebb felmelegedés várható, mint globálisan. A Kárpát-medencében a gyakoribb aszályok ellenére nő az árvízveszély is. A nyári csapadék ritkább lesz ugyan, de annál kiadósabb. A felmelegedéssel együtt járó szélsőségek miatt nő a minden eddiginél hatalmasabb dunai és tiszai árvizek esélye is." forrás: Agrárgazdálkodási Kutató Intézet 2010-es tanulmánya

"A hozzánk beérkezett káresetek látványosan alátámasztják ezt a tendenciát. Az elmúlt év természeti nagykáraival kapcsolatos biztosítási kifizetések soha nem látott mértéket értek el. Tavaly több mint 900 millió forintot fizettünk ki ilyen kárt szenvedett ügyfeleinknek . Ez a korábbi öt év átlagának több mint négyszerese. Úgy tűnik azonban, hogy még a közvéleményt sokáig foglalkoztató természeti csapások - például a tavaly nyári viharok és árvizek - sem ébresztették rá azokat, akik nem rendelkeznek lakásbiztosítással, hogy mennyit kockáztatnak. Sőt, a Magyar Biztosítók Szövetségének adatai szerint a katasztrófakárok ellenére 2010-ben tovább csökkent a lakásbiztosítások száma . Sajnos túl sokszor látjuk, hogy egy hirtelen jött felhőszakadás, orkán vagy villámcsapás pár perc alatt egy élet munkáját teszi tönkre. Érdemes tehát mérlegre tenni, mennyit ér az otthonunk. Már havi pár ezer forintért mindenki talál otthonbiztosítást a biztosítók kínálatában." - tette hozzá Kaszab Attila.