Dinamikus a növekedés a biztosítási szektorban

A magyar biztosítási piacon 2005. év végén 28 részvénytársaság és 8 egyesület1 volt jogszabályi kötelezettsége kettős könyvvitelen alapuló éves beszámolót készíteni.

A teljes körű éves beszámolót készítő biztosító intézmények összesített mérlegfőösszege 2005-ben 1 641 385 millió Ft volt, mely 18,7%-kal haladta meg az előző évi értéket. A 2005. évi növekedés üteme szektor szinten meghaladta az előző évit.

Az eszköz oldal legjelentősebb hányadát, 69,7%-ot a befektetések teszik ki, mely mérleg tétel aránya az előző évekétől 3-5 százalékponttal elmarad, annak ellenére is, hogy a befektetések értéke nominálisan meghaladja az előző évi értéket. Ezzel egyidejűleg a unit-linked befektetések 21,29%-ban vannak jelen a 2005. évi mérlegekben, 4-6 százalékponttal nagyobb hányadot képviselve az előző évekénél. Ez a jelentős dinamizmus megmutatkozik abban is, hogy egy év alatt az eszköz oldalon a legjelentősebb növekedés (45,74%) ezen a mérleg soron tapasztalható.

A befektetési egységekhez kötött életbiztosítások befektetés állományának bővülése a hagyományos termékek tartalék portfolióinak növekedési ütemét jelentősen meghaladta az utóbbi három évben. 2003-ban 28%-kal, 2004-ben 33%-kal, míg 2005-ben 46%-kal emelkedett, év végén 349 502 millió Ft-ot tett ki.

A forrás oldalon 2005. év végén a legfőbb tételek a saját tőke, a biztosítástechnikai tartalékok és a unit-linked tartalékok voltak. A kötelezettségek jellegük miatt lényeges, de nem jelentős súlyú tételei a forrás oldalnak, részarányuk mindössze 6,33%. Az említett főbb elemek együttesen a források 98%-át teszik ki.

A biztosítástechnikai tartalékok állománya évről évre egyenletes emelkedést mutat, de mérlegen belüli arányuk évről évre -ha kismértékben is- de mérséklődik jelenleg 58,23%, mint ahogy azt már a befektetéseknél is megállapítottuk. A biztosítástechnikai tartalékok két legfőbb eleme a tartalékok több mint 90%-át lefedik, a matematikai tartalékok hányada a legjelentősebb (70,19%) melyet a függőkár tartalékok (20,57%) követnek. A két tartalékfajta megoszlása nem mutat jelentős eltérést az előző évek viszonyszámaihoz képest.

A mérleg elemeit és a mutatószámokat vizsgálva megállapítható, hogy szektor szinten feltűnő változás nem tapasztalható. A korábbi évek tendenciái folytatódnak. Talán egyetlen, az eszköz-forrás szerkezetben is kiemelésre érdemes jelenség 2005-ben a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások dinamikus előretörésének folytatódása.

A bruttó díjbevétel a 2004. évi megtorpanást követően ismét az évek óta tapasztalható növekedési irányvonalba illeszkedően növekedést mutat. Az előző évtől eltérően (amikor a nem élet ági díjak lényegében stagnáltak) mindkét ágban díjbevétel növekedést realizáltak az intézmények, nem életágban 8,28%-os (megszolgált díjak tekintetében 13,75%), míg élet ágban 24,06%-os volt a növekedés (megszolgált díjak tekintetében 24,47%, az alacsony VB hányad miatt).

A bruttó kárkifizetések növekedése 2005-ben kisebb ütemű volt, mint a díjnövekedés, ezért a bruttó kárhányad csökkent (2004: 53,9%, 2005: 50,9%). Ez elsősorban az élet ág korábbinál mérsékeltebben növekvő kárkifizetéseire (2003-ban 28%, 2004-ben 30%, 2005-ben 13,6%) vezethető vissza. Ennek oka a 90-es évek elején alapított biztosítók 2003-2004-ben tömegesen lejáró (10 éves) hagyományos életbiztosításaira teljesített nagymértékű kárkifizetések és szolgáltatások kifutnak. Meg kell azonban jegyezni, hogy jelen kárhányad 3 százalékponttal meghaladja a 2002. évi értéket.

A kárrendezési költségek 10,69 százalékpontos növekedése mögött az élet ági költségek minimális csökkenése és a nem élet ág 11,6 százalékpontos növekedése húzódik meg. A fajlagos kárrendezési költség mutatói élet ágban folyamatos és egyenletes ütemű csökkenést jeleznek 2002-től, míg nem élet ágban inkább lassú emelkedés tapasztalható.

Szerzési költségek alakulása tekintetében érdekes kiemelni, hogy bár az élet ág szerzés költségei dinamikusabban nőnek (16,5%) mint a nem élet ágé (6,94%), mégis a szektor összes szerzési költségeinek csak a kisebb hányadát (40%-át) könyvelték el az életbiztosítók.

Az igazgatási költségek tekintetében is gazdaságosabb képet mutatnak az életági adatok. Bár szektor szinten sem lehet magas költségnövekedésről beszámolni (7,24%), de az élet ág értékei alig haladják meg az inflációt, a 4,1%-os igazgatási költség növekedés kevesebb mint fele a nem életáginak. A szektor igazgatási összköltségének még a harmadát sem teszi ki az élet ág részesdése, miközben a díjak egyre növekvő hányada (44%) az ágazatban realizálódik.

Az igazgatási költségek tekintetében is gazdaságosabb képet mutatnak az életági adatok. Bár szektor szinten sem lehet magas költségnövekedésről beszámolni (7,24%), de az élet ág értékei alig haladják meg az inflációt, a 4,1%-os igazgatási költség növekedés kevesebb mint fele a nem életáginak. A szektor igazgatási összköltségének még a harmadát sem teszi ki az élet ág részesdése, miközben a díjak egyre növekvő hányada (44%) az ágazatban realizálódik.