Újabb kötelező extrák jönnek az autókba: mutatjuk, mi fog változni

Az Európai Unióban 2022. július 6. után már csak rendeletben meghatározott, új biztonsági berendezésekkel rendelkező autó vezethető be a piacra. Előzetes statisztikák szerint 2021-ben 19 800 halálos kimenetelű baleset történt az Unió országainak közútjain, ami 5 százalékos emelkedést jelent az előző évhez képest, ugyanakkor 13 százalékkal elmarad a járvány előtti időszak 2019-es adataitól. Az Európai Bizottság célja, hogy a 2020-as helyzethez képest 2030-ra felére csökkentse a súlyos sérülésekkel járó balesetek számát. A járművek alapfelszereltségének kötelező bővítése így nemcsak az autóban ülők, hanem az egyéb úthasználók védelmét is szolgálja.

Az Európai Unió hamarosan újabb biztonsági felszerelések meglétét várja el az autógyártóktól. Az Európai Parlament és a Tanács 2019/2144 számú rendeletében szerepel azoknak a berendezéseknek a listája, amelyek nélkül nem lehet az EU-országokban a rendelet életbe lépését követően új járműveket forgalomba helyezni. Az új elvárásokat két lépcsőben vezetik be: 2022. július 6. után az új típusokra vonatkozik az elvárás (tehát a korábban már a piacra bevezetett modellek tovább árusíthatók), 2024. július 7-től viszont már minden új autónak rendelkeznie kell az előírt felszerelésekkel. Nézzük, mire is számíthatunk ezen a téren a személyautók és könnyű haszongépjárművek esetében.

Ezek lesznek kötelezőek az autókban

Először is bevezetik, hogy a fejlett vészfékezővel rendelkezzenek az autók. A balesetek 90 százaléka emberi mulasztásra vezethető vissza ugyanis. Ezért merült fel az igény, hogy az autók maguktól is képesek legyenek fékezni. A fejlődő technológia mára már lehetővé teszi, hogy az új autótípusokban található vészfékasszisztensek már ne csak konkrét vészhelyzetben, hanem megelőző módon is beavatkozzanak előbb enyhe, majd erős lassítással, ha a szélvédő mögötti frontkamera ütközésveszélyt érzékel. Első körben a rendszereknek az álló objektumokat és járműveket, valamint a mozgó járműveket kell tudniuk felismerni. Két évvel később a gyalogosok és a kerékpárosok felismerése is elvárás lesz. Gázadással és fékezéssel a sofőr felülbírálhatja majd az automatikus vészfékezést.

Egy új lámpa, nevezetesen a vészfékező lámpa is kötelező tartozéka lesz az új autóknak, ez az úgynevezett adaptív féklámpával ugyanis 50 km/óra feletti sebességnél sűrű felvillanással jelzi az intenzív lassulást. Ezután csökkenti a jármű sebességét. Majd, ha teljesen megálltunk a kocsinkkal bekapcsolja a vészvillogót, miközben folyamatos piros jelzésre vált, ha nem vesszük le a lábunkat a fékről.

Az újabb gyártású autók már rendelkeznek fáradságfigyelővel. A balesetek jelentős része fáradtságra vezethető vissza, ezért júliustól a gyártóknak a sofőrt figyelő kamerarendszerrel kell felszerelniük az új autókat, amely a szemmozgásból, illetve a pislogásokból következtet a fáradtságra, és figyelmezteti a vezetőt.

A repülőgépek kapcsán már ismerhetjük a feketedobozt, amit már jó ideje használnak a fedélzeti adatrögzítéshez. Célja, hogy az esetleges balesetek körülményeit minél pontosabb fel tudják deríteni. Az ütés- és tűzálló készülék a baleset szempontjából kritikus információkat tárolja, köztük például a jármű helyzetét, haladási sebességét, a biztonsági eszközök működési adatait az ütközéskor, valamint azt megelőzően vagy a fékpedál és a kormány állását és a biztonsági övek állapotát. Az utastérben zajló beszélgetéseket azonban nem rögzíti. A feketedoboz kikapcsolhatatlan, de egyszerre csak kevés adatot tárol, amit folyamatosan felülír az aktuális menetadatokkal. Ezek kizárólag közlekedésbiztonsági elemzések céljából adhatók át a hatóságoknak.

Ennek a technikának sok gyorshajtó nem fog örülni, de kötelezővé fog válni nyártól az új autókban az intelligens sebességszabályzó és az aktív sávváltó. Előbbi az adott útszakaszra érvényes sebességkorlátozás betartását teszi egyszerűbbé. A jelzőtábla-figyelő frontkamera észleli a tempólimitre figyelmezhető közlekedési táblákat, az autó pedig automatikusan a megadott határra csökkenti a sebességet. A rendszer továbbfejlesztett megoldása a térképadatokat is felhasználja, így már a sebességkorlátozás kezdetére lelassítja az autót a megadott értékre. Az intelligens sebességtartás a motor indításakor aktiválódik, de kézzel kikapcsolható. Biztonsági okból a vezető bármikor gyorsíthat-lassíthat az automatikusan visszavett sebességhez képest.

Az aktív sávváltó pedig nemcsak észlelni és jelezni tudja a terelővonal irányjelzés nélküli, véletlen átlépését, de a kormány vagy a fékek használatával képes vissza is téríteni az autót a sávba. A sávelhagyásra figyelmeztető rendszernek 65 és 130 km/órás, míg az aktív sávtartó berendezésnek 70 és 130 km/órás sebesség között kell működnie, és legalább 30 centiméterrel a felfestett jelen való áthaladáskor hallható vagy érezhető jelzést adni, illetve visszakormányozni a járművet a felfestések közé. A rendszer felülbírálható, így, ha az autó magától menne rossz irányba, a sofőr bármikor könnyedén átveheti az irányítást.

A fentieken kívül még négy biztonsági technikát tettek kötelezővé: a tolatássegítő rendszert, a beépített alkoholszondát, a keréknyomás-ellenőrző rendszert, illetve a törésteszteken továbbfejlesztett biztonsági öveket. Ezek mind azt szolgálják, hogy megelőzzük a bajt, vagy ha be is következett a lehető leginkább le legyen csökkentve az esetleges sérülések veszélye.