Kiakadtak a vállalkozók: kiderült, "láthatatlan adót" vezetett be a kormány, ezt tömegek nyöghetik

A vállalkozások azzal vádolják a brit kormányt, hogy új "rejtett adót" vezetett be és megszegte az üzleti adók (business rates) reformjára tett választási ígéretét. A Munkáspárt a választási programjában még azt ígérte, hogy orvosolja az üzleti adórendszerrel kapcsolatos régóta fennálló kritikákat és egyenlő feltételeket teremt a hagyományos és online kereskedők között.

Ehelyett a pénzügyminisztérium több olyan változtatást hajtott végre, amelyek a vállalkozások szerint még bonyolultabbá teszik az adórendszert, jelentős többletköltségeket okoznak egyes cégeknek, miközben a jövőben még magasabb adóterhek fenyegetnek.

A kormány várhatóan 37 milliárd fontot szed be üzleti adókból a 2026-27-es pénzügyi évben, ami a hetedik legnagyobb bevételi forrást jelenti a kincstár számára. Az üzleti adókból származó bevételek 2030-ra 42 milliárd fontra duzzadnak az OBR (Költségvetési Felelősségi Hivatal) dokumentumai szerint.

A pénzügyminisztérium eredetileg állandósítani akarta a pandémia idején bevezetett kedvezményt a kisvállalkozások számára, amit a legdrágább, 500 000 font feletti adóalapú ingatlanokból működő vállalkozások adóemelésével finanszíroztak volna.

Az intenzív lobbizás ellenére a pénzügyminisztérium a szerdai költségvetésben úgy döntött, nem mentesíti a kiskereskedelmet a legmagasabb adósáv alól. A dokumentumok azonban mutatják, hogy az iparág engedményeket kapott: a szorzó - amely az ingatlanra fizetendő összeget számítja ki - jelentősen alacsonyabb, 2,8 penny lett a korábban kilátásba helyezett 10 penny helyett.

Ennek következtében azonban, mivel kevesebb pénz folyik be a vártnál, a kiskereskedelmi, vendéglátóipari és szabadidős ingatlanok adókedvezménye a jelenlegi 40 százalékról átlagosan 11 százalékra csökkent az adószakértők szerint.

Sacha Lord, Manchester korábbi éjszakai gazdasági tanácsadója szerint a pubok és bárok tulajdonosai dühösen keresik, mert hatalmas emelkedést tapasztalnak számláikban. "Ez egy rejtett adó" - mondta.

Ugyanakkor az adóalapot képező értékek átlagosan 76 százalékkal nőttek a szállodáknál, 30 százalékkal a puboknál, 14 százalékkal az éttermeknél, míg a szupermarketeknél csak 5 százalékkal emelkedtek, a nagy üzleteknél pedig változatlanok maradtak. Ennek eredményeként a nagy szupermarketek elkerülik az emelések zömét.

A Ryan adótanácsadó cég elemzői szerint 3480 kiskereskedelmi ingatlan áprilistól további 112 millió font adót fizet majd.

Helen Dickinson, a Brit Kiskereskedelmi Konzorcium vezérigazgatója szerint "a szupermarketek és a nagy üzletek bevonása az új pótadóba visszalépés, amely keveset tesz az élelmiszerek és alapvető cikkek növekvő költségeinek enyhítésére". Kate Nicholls, a UKHospitality elnöke hozzátette, hogy "különösen frusztráló... Sok vendéglátóipari vállalkozás adószámlája továbbra is jelentősen emelkedni fog, miközben a minimálbér emelése további költségeket jelent".