Sorsdöntő választás jöhet napokon belül: az Európai Uniós tagság a tét

A 2,4 millió lakosú ország több válsággal is szembesült Oroszország 2022-es ukrajnai inváziója óta, ami próbára tette a pro-európai kormányt, amely az EU-tagságot tekinti kulcsfontosságúnak az orosz befolyás alóli kitöréshez.

A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a jelenleg kormányzó, Európa-párti Akció és Szolidaritás Párt (PAS) nehezen tarthatja meg többségét a 101 fős törvényhozásban, és koalíciós partnerre lehet szüksége.

Az ellenzéki erők, mint az oroszbarát Hazafias Blokk és a névleg pro-európai Alternatíva szövetség, a magas árak, a lassú reformok és az európai közeledéssel kapcsolatos szkepticizmus miatt elégedetlen szavazókat célozzák meg.

Bármilyen koalíció valószínűleg megnehezítené Maia Sandu elnök törekvését, hogy Moldova 2030-ra csatlakozzon az EU-hoz, ami kiterjedt jogalkotási munkát igényelne. A 2024-es EU-tagságról szóló népszavazás éppen csak átlépte az 50%-os többséget.

Brüsszel határozottan támogatja Sandut, és kulcsfontosságúnak tartja egy pro-európai Moldovát az orosz befolyás visszaszorításához a keleti határain. Augusztusban Franciaország, Németország és Lengyelország vezetői látogattak Chișinăuba, hogy hangsúlyozzák támogatásukat a kormány EU-csatlakozási törekvései mellett.

Sandu a választást Moldova eddigi legfontosabb választásának nevezte. Hétfői beszédében azt állította, hogy Oroszország több százmillió eurót költ a szavazás befolyásolására és több száz embert toboroz zavargások szítására.

A moldovai rendőrség az elmúlt hetekben fokozta a pártfinanszírozással kapcsolatos nyomozásokat. Hétfőn a biztonsági erők 74 embert tartóztattak le az állítólagos orosz támogatású nyugtalanság szítására irányuló erőfeszítések miatt. A hatóságok szerint az orosz hírszerzés moldovai állampolgárokat képzett ki Szerbiában tüntetési taktikákra.

A választók gazdasági nehézségek után mennek az urnákhoz - nagyrészt az ukrajnai háború és az orosz gázellátás csökkentése miatt kialakult energiaválság következtében. Moldova, Európa egyik legszegényebb országa, energiaszükségletének nagy részét a drágább romániai importból fedezi. Bár 2022-höz képest csökkent, az infláció még mindig 7% körül mozog.

Eközben a korrupció továbbra is jelen van, és a kulcsfontosságú területeken, például az igazságszolgáltatási rendszerben a reformok lassan haladnak. A PAS 2021-ben földcsuszamlásszerű győzelemmel került hatalomra, ígérve a kormányzás javítását és a korrupció felszámolását.

Az ország nagy létszámú diaszpórája hatással lesz a választás kimenetelére: a külföldi szavazók nincsenek reprezentálva a közvélemény-kutatási adatokban, de általában az Európa-párti pártokat támogatják.