Kiskapun léphet be a fegyverkezésben Magyarország: ebben lehet bízni, hogy ne kerüljön sokba

A hágai NATO-csúcstalálkozó után számos elemzés jelent meg, amelyek súlyos eladósodási kockázatot jósolnak Európának a GDP 5%-ának védelmi kiadásokra fordítása miatt. Donald Trump követelésére elfogadott új célkitűzés látszólag jelentősen növeli a NATO-tagországok költségvetési terheit, azonban az európai uniós tagállamok értelmezése szerint a vállalás valójában kevés új kötelezettséget jelent.

Vezető elemzőintézetek figyelmeztetései szerint az 5%-os védelmi költés komoly pénzügyi terhet jelentene nemcsak Európában, de az Egyesült Államokban is, amely jelenleg GDP-je 3,4%-át fordítja védelmi célokra. Az Atlantic Council becslése szerint ez évi 1900 milliárd dollárnyi többletkiadást eredményezne a NATO egészére nézve, míg a Bruegel szerint az EU-tagállamoknak a jelenlegi évi 325 milliárd euróról 900 milliárd fölé kellene emelniük védelmi költésüket.

Giuseppe Conte korábbi olasz miniszterelnök a Politicónak nyilatkozva kijelentette: "Elkerülhetetlenek lesznek a mély megszorítások a jóléti, egészségügyi és oktatási rendszerekben, ha teljesíteni akarjuk az 5%-ot."

A NATO-tárgyalásokra rálátó bizottsági diplomata azonban más megközelítést vázolt fel. Szerinte a legtöbb elemzés figyelmen kívül hagyja, hogy az európai NATO-tagállamok már korábban döntöttek védelmi kiadásaik növeléséről, az Európai Bizottság pedig elindította a ReArm Europe programot, amely tervek szerint 800 milliárd eurónyi plusz forrást biztosít a fegyverkezésre. A tisztviselő szerint az 5%-os NATO-vállalás valójában jól kalkulált politikai manőver volt, amelyben "Trump megkapta a számmisztikai győzelmét, Európa viszont elkerülte a valódi költségvetési csapdát."

A hivatalosan elfogadott NATO-nyilatkozat alaposabb vizsgálata rávilágít, hogy a GDP 5%-áig terjedő védelmi költés többféle tételt tartalmazhat, beleértve a katonai mobilitást szolgáló infrastruktúra-fejlesztéseket és a védelmi ipari beruházásokat is. Mivel ezek gyakran kettős célú fejlesztések, az uniós országok könnyedén elszámolhatják őket a NATO-vállalás részeként.

Brüsszeli források szerint a NATO döntése inkább retorikai, mint költségvetési fordulat az EU-országok szempontjából. A ReArm Europe program már önmagában 800 milliárd eurós pluszkiadásról szól, amelynek része a SAFE közös hitelfelvételi mechanizmus is, amelyet 65%-ban kizárólag az EU-ban gyártott eszközökre lehet költeni.

Az Európai Számvevőszék áprilisi jelentése rámutatott a katonai mobilitási infrastruktúra jelentős hiányosságaira, amelyek fejlesztése szintén beszámítható az 5%-os költési szintbe. "Pont ez az értelmezési rugalmasság teszi lehetővé, hogy az EU-tagállamok úgy tűnjenek aktív résztvevőknek, hogy valójában nem vállalnak lényegesen többet, mint amit tavasz óta már amúgy is terveztek" – nyilatkozta egy diplomata. A szakértők arra is emlékeztetnek, hogy évtizedekig nem tartotta be sok ország a 2 százalékos küszöböt, következmények nélkül.

Az Európai Bizottság a ReArm Europe program első lépéseként javasolta a tagállamoknak a nemzeti menekülési záradék (NEC) aktiválását, amely átmenetileg kivonhat bizonyos kiadáscsoportokat az uniós adósságszabályok alól. A megállapodás alapján a védelmi kiadásaikat fokozó tagállamok a 2021-es katonai költéseikhez képest a bázis év GDP-jének 1,5 százalékos részét költhetik el pluszban 2025–2028 között.

Az Európai Bizottság eddig 15 országnak engedélyezte a záradék alkalmazását. A júniusi számítások szerint 2028-ra átlagosan 1,3 százalékpontos hiány- és 2,6 százalékpontos adósságnövekedést okoz a lépés az érintett tagállamokban. A 2029–2032-es időszakban kötelező kiigazítási pálya indul, ami évente 0,4 százalékpontos kiigazítást jelenthet.

Magyarország is a NEC-aktiváló országok közé tartozik. A bizottsági szimulációk szerint hazánk 2025–2028 között a GDP 1,3%-át fordíthatja pluszban védelmi kiadásokra. A deficit 2028-ban NEC nélkül 2,9%, NEC-alkalmazással 4,2% lehet, míg az adósságráta 74,8% helyett 77,5%-ra emelkedhet. A tagállamok a 2025-ös GDP-jükön nézve átlagosan 1,1 százaléknyi plusz mozgásteret szereznek a költségvetésükben a kiadások fokozására. A védelmi költségek így GDP-arányosan átlagosan 3,2 százalékig emelkedhetnek 2026-ban a brüsszeli becslések alapján.

A menekülési záradékon túl az uniós költségvetésből, az Európai Beruházási Bank hiteleivel és a magántőke mobilizálásával a védelmi ipar kapacitásfejlesztésére is lehet támogatásokat használni. Számos infrastruktúra-fejlesztés – például vasútipálya-, autóút- és reptérépítések – is elszámolható lesz a NATO-küszöbnél.

Bár 2024-ben az egyszerre NATO- és EU-tag országoknak 1,99 volt az átlagos GDP-arányos védelmi kiadása, a legtöbb ország már 2025-re 3 százalékkal tervezett. A NEC-et aktiváló országok átlagosan 1,1 százaléknyi mozgásteret szereznek, ami kiegészülhet a más kiadási kalapokból átsorolt maximum 1,5 százaléknyi tétellel.

Az Európai Bizottság arra számít, hogy a következő években a felpörgő hadiipari termelés az uniós gyártóknál az árak csökkenését is magával hozza, így a kutatóintézetek által megfogalmazott fegyverinflációs hatásokat kiegyenlíthetik a piaci folyamatok. A bizottsági számítások szerint a védelmi kiadások fokozása, a hadipari fejlesztések növekedése 2026-2027-ben akár 0,8-1 százalékkal is növelheti az uniós GDP-t, ami paradox módon megnöveli a nevezőt, amelyhez az 5 százalékos NATO-vállalásokat mérik.

A helyzetet végül az is enyhítheti, hogy az országoknak több évük lesz az 5 százalékos szint elérésére, miközben Donald Trump 2029-ben távozik a Fehér Házból második ciklusának végén.