Hozzátette, hogy a közszolgálati televízió nézettsége érezhetően visszaesett, amire sürgősen megoldást kell találni.
A román kormányt eddig is vezető Marcel Ciolacu szociáldemokrata (PSD) pártelnöknek adott újabb kormányalakítási megbízást hétfőn Klaus Iohannis román államfő.
Mint arról korábban beszámoltunk, külső befolyásolása gyanúja merült fel a román elnökválasztás eredményeivel kapcsolatban, később pedig érvénytelenítették is a végeredményt.
A parlamenti választást azonban a szociáldemokraták nyerték szabályos körülmények között, az elnöki hivatalban tett bejelentését megelőzően az államfő megállapította, hogy a PSD, a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a (nem magyar) nemzeti kisebbségi frakció által létrehozott koalíció bebizonyította működőképességét a kétkamarás parlament házelnökeinek megválasztásakor.
A PSD, a PNL, az RMDSZ és a kisebbségi frakció vezetőinek jelenlétében tett bejelentés alkalmával Iohannis hangsúlyozta: Európa-párti és Románia-párti koalícióról van szó, amelynek szerinte minden esélye megvan folytatni az ország gazdasági fejlődése, schengeni csatlakozása terén elért "vitathatatlan" sikereket, megoldást találni a Romániát érő kihívásokra. Marcel Ciolacu megköszönte a bizalmat és jelezte, tudatában van annak, hogy nehéz feladatra vállalkozik, a kormánynak nehéz helyzetben kell visszaszereznie a polgárok bizalmát.
A miniszterelnök-jelölt szerint azonban "valamennyien tanultak a korábbi hibákból". Fontosnak nevezte, hogy kiszámítható üzleti környezetet teremtve, helyreállítsák a befektetők bizalmát, és a helyreállítási tervbe foglalt reformok felgyorsításával csökkentsék az állami kiadásokat, és a beruházások folytatására összpontosítsanak.
A miniszterelnök-jelöltnek elvileg tíz napja van arra, hogy az általa javasolt kormány névsora és programja számára bizalmat kérjen a parlamenttől, de a tervek szerint a kormányról már hétfő este szavazni fog a parlament, a több hete megkezdett koalíciós tárgyalások során ugyanis a pártok már kidolgozták a közös kormányprogramot, és megállapodtak a miniszteri tárcák elosztásáról.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Az új kormány kétharmadát az eddigi PNL-PSD kormány miniszterei alkotják - egyesek új feladatkörben. A minisztériumok száma 18-ról 16-ra csökken: nyolcnak az élére a PSD, hatnak az élére a PNL, kettőnek az élére az RMDSZ jelöl tárcavezetőt. A külügyminisztérium élére Emil Hurezeanut, Románia eddig bécsi nagykövetét javasolta a PNL, az oktatási minisztérium vezetését pedig Daniel Davidra, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem rektorára bízza.
A PSD megtartja a közlekedési tárca élén Sorin Grindeanut, a védelmi minisztériumnál pedig Angel Tilvart. Tánczos Barna Hargita megyei szenátor, volt környezetvédelmi miniszter személyében először vezeti RMDSZ-es politikus a bukaresti pénzügyminisztériumot, illetve először lesz magyar tagja a nemzetbiztonsági testületként működő Legfelsőbb Védelmi Tanácsnak, Cseke Attila pedig két év után visszatér a fejlesztési tárca élére.
A koalíciós megállapodás értelmében hétfő reggel Ilie Bolojan PNL-elnököt választották a szenátus élére, Ciprian Serban eddigi szociáldemokrata frakcióvezetőt pedig a képviselőház elnökévé. A miniszterjelölteket hétfő délután hallgatják meg a parlamenti szakbizottságok, Marcel Ciolacu új kormányának beiktatásáról pedig várhatóan hétfő este szavaz a kétkamarás bukaresti parlament együttes ülése.
Példátlan geopolitikai mérföldkőhöz érkeztünk: ezen a ponton ér össze az iráni és az ukrajnai háború
Ez a tengeri útvonal a Moszkva és Teherán közötti, egyre szorosabb katonai együttműködés fő ütőerévé vált.







