Miközben a vendéglátásban elmarad az év végi fellendülés, a prémium élelmiszerek és ajándékmegoldások iránt soha nem látott kereslet alakult ki.
Magyarországon átlagosan 16 százalékkal olcsóbbak az élelmiszerek, mint az EU-ban átlagosan. Hiába olcsó azonban az étel (ebben a jelenlegi összehasonlításban), ha az embernek nincs elég pénze, akkor az olcsóbból sem tud sokat vásárolni. Nem is beszélve arról, hogy például a tej, sajt, tojás 2018-ban nagyjából annyiba került átlagosan Magyarországon, mint Németországban vagy az Egyesült Királyságban. Ez utóbbi két országban azonban 2-3-szor is magasabb lehet az átlagkereset a Magyarországon mérthez képest, ami azt jelenti, hogy vásárlóerő paritáson nézve csúnyán le vagyunk maradva. Hol is drágább hát az élet?
Az Európai Unió országai között óriási különbségek mutatkoznak az élelmiszerárakat illetően - derült ki az Eurostat friss jelentéséből. A legdrágább országban (Dánia) például az élelmiszerek kétszer annyiba kerülnek, mint a legolcsóbb Romániában. Magyarország ezen a téren az összesített lista alsó fertályán helyezkedik el, az európai átlag élelmiszerárakhoz képest
Ez azonban egyáltalán nem sok, főleg, hogyha vásárlóerő paritáson is megnézzük, mennyi terméket tud megvásárolni egy átlagos magyar a keresetéből. Korábban a Pénzcentrumon már beszámoltunk arról, hogy az Egyesült Királyságban olcsóbb a vaj, a vizsgált kiszerelésű kenyér, de még a Nutella is, mint Magyarországon. Ráadásul az osztrákok lisztet is olcsóbban tudnak venni, mint a magyarok. A csirkemell, a burgonya és a tej ugyanakkor nálunk volt a legolcsóbb a vizsgált országok közül.
Ez azonban nem sokat ért, ha vásárolni szeretnénk. Korábbi, év elejei számításainkból például az jött ki, hogy egy átlagos magyar, a nettó fizetésből mindössze 771 darab egyliteres tejet tudna vásárolni, míg egy osztrák 1 493-at, egy brit pedig 2 297-et.
Hasonlóan nagy eltérés mutatkozott akkor a lisztnél is, egy átlagos osztrák fizetésből például 4 274 darab 1kg-s lisztre futná Ausztriában, míg a magyar fizetésből ennek töredékét, 922 kilót lehetne csak vásárolni idehaza, egy britt fizuból viszont 2 6131-et lehetne vásárolni Nagy-Britanniában.
Kutatásaink végére az is kijött, hogy például a szlovák átlagfizetésből Szlovákiában többet tudnánk vásárolni vajból, tejből, tojásból, kristálycukorból (sokkal), lisztből, Nutellából, krumpliból és csirkemellből is, mint egy átlag magyar fizetésből Magyarországon. Hazánkban így csupán kenyérből, görög joghurtból, Milka csokiból (1 darabbal) és Coca Colából futná több az átlag magyar fizetésből, mint Szlovákiában a szlovákéból. Az osztrák csirkemell kivételétől eltekintve pedig kijelenthető, hogy mind az Egyesült Királyság mind pedig Ausztria egyelőre utcahosszal előzi Szlovákiát és Magyarországot. Mindezek tekintetében nem is csoda, hogy utóbbi két ország lakosai arányaiban sokkal kevesebbet kell, hogy költsenek élelmiszerre és alkoholmentes italokra, mint a magyarok vagy a szlovákok.
JÓL JÖNNE 3 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 3 000 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 64 021 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 10,68%), de nem sokkal marad el ettől az ERSTE Bank (THM 10,83%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Tej, sajt, tojás = horror
Nem elég tehát, hogy hiába vagyunk olcsóbbak, mint a nyugati országok és még így is töredék annyi élelmiszerhez juthatunk a pénzünkből, vannak, olyan élelmiszerek, amik már majdnem annyiba vannak nálunk, mint az EU-átlag. Így például a tej, a sajt és a tojás átlagosan csak 7 százalékkal olcsóbb, mint az EU-ban átlagosan, ami egyben azt is jelenti, hogy nálunk ezek az élelmiszerek egy-két százalék eltérés híján annyiba kerülnek, mint
Azt pedig itt sem kell ecsetelnünk, hogy ennek a két országnak mennyivel nagyobb a vásárlóereje. Nem is csoda, hiszen az átlagbérek itt 2-3-szor is akkorák lehetnek, mint Magyarországon, miközben a termékek gyakorlatilag ugyanannyiba kerülnek egy londoni vagy müncheni közértben, mint Budapesten.
-
Változó karácsonyi kosár: spórolnak a magyarok, de a menüre nem sajnálják
Egy kutatás szerint továbbra is kiemelt fontosságú az ünnep, de sokan szűkebb kerettel gazdálkodnak, visszafogják az ajándékköltést, és a megfizethető meglepetések felé fordulnak.
-
Évente tízmilliárdokat lopnak el a csalók hazai bankszámlákról – Kiderült, ki a legkönnyebb célpont
Becslések szerint 2,6 millió magyar változtatott online vásárlási szokásain, miután átverték vagy csalás célpontja lett, 40%-uk emiatt kevesebbet vásárol a neten.
-
Állatorvosi rendelőből skálázható kkv – így épült fel a Petlegio tőkevonzó modellje
Nándorfi Zoltánt, a Petlegio vezetőjét és Bánfi Zoltánt, az MKIK Tőkealap-kezelő vezérigazgatóját kérdeztük.
-
Zsalutrend: számít a felhasznát anyagokba épített energia (x)
Fókuszban a karbonsemlegességhez hozzájáruló, csekély ökológiai lábnyommal rendelkező és igazolt adatokkal kínált építőanyagok. Ezek között rendhagyó egy 25 éves zsaluinnováció a Mevától.
-
Önálló digitális transzformációs terület a Rossmann-nál (x)
Dedikált csapattal indult el a digitális transzformáció a Rossmann Magyarországnál, az új, önálló területet Fürjes Ádám, a vállalat eddigi webshopvezetője irányítja.
-
A vásárlói élmény és az értékteremtés kéz a kézben jár az Ecofamily üzleteiben (x)
Az elmúlt években látványosan átalakultak a fogyasztói igények: a vásárlók ma már nem csupán termékeket keresnek, hanem olyan márkákat és üzleteket, amelyekkel azonosulni tudnak és amelyek valódi értéket képviselnek.








