Eldőlt az árrésstop sorsa? Megszólaltak a magyar boltok: ezt várják a Tisza Párttól

Az Országos Kereskedelmi Szövetség üdvözli Kármán András leendő pénzügyminiszter tegnapi kijelentését arról, hogy „az állami beavatkozások hosszú távon nem összeegyeztethetőek egy jól működő piacgazdasággal, így a Tisza-kormány célja az lesz, hogy ezekre ne legyen szükség és kivezetésre kerüljenek” - írta a Pénzcentrum megkeresésére a szövetség.

Az OKSZ álláspontja ugyanakkor az árréstop negatív hatásairól és a kivezetés időzítéséről változatlan, az árréstop kivezetésének a korábbi nemzetgazdasági miniszter által megszabott inflációs feltételei már rég teljesültek. Éppen ezért a szervezet haladéktalanul kezdeményezi a szektor szintű szakmai egyeztetés megkezdését a leendő Tisza-kormánnyal.

EZ IS ÉRDEKELHET

Váratlan fordulatot hozhat a kiskereskedelemben a Tisza győzelme: százával nyílhatnak boltok ott, ahol a Fidesz eddig nem engedte

Eltörlik a plázastopot? Csak az egyik szereplő 100 új boltot nyitna – több munkahely, nagyobb verseny, alacsonyabb árak. Mutatjuk, mit jelent ez a pénztárcáknak.

A leendő pénzügyminiszter korábban kiemelte, hogy a jövőbeni gazdaságpolitika célja a piactorzító állami beavatkozások fokozatos megszüntetése lesz, mivel ezek szerinte hosszú távon nem összeegyeztethetők egy jól működő piacgazdasággal.

Ugyanakkor úgy véli, hogy az élelmiszerekre és drogériai termékekre jelenleg érvényben lévő árrésstopot még nem lehet azonnal megszüntetni. Olyan kivezetési menetrendet szeretnének kialakítani, amely nem jelent hirtelen többletterhet a lakosságnak, ezért valószínűnek tartja, hogy a május 31-én lejáró intézkedést meghosszabbítanák.

A kereskedők mozgástere beszűkült

Kozák Tamás, az OKSZ főtitkára korábban a Pénzcentrumnak arról beszélt: a hazai kiskereskedelem egyszerre küzd gyenge fogyasztással és tartósan visszaeső beruházásokkal, miközben a szereplők szerint a szabályozási környezet – ezen belül kiemelten az árrésstop – mára az ágazat egyik fő fékjévé vált. Az Országos Kereskedelmi Szövetség értékelése szerint nem egyetlen intézkedésről, hanem egymást erősítő szabályozási csomagról van szó, amely a különadókkal és a beruházási korlátokkal együtt érdemben rontja a szektor teljesítményét.

Az árrésstop hatásait a szakma elsősorban az ellátási lánc felől látja problémásnak. A kereskedők mozgástere beszűkül, így a költségnyomást a beszerzési oldalon próbálják érvényesíteni, ami lefelé gyűrűzik a termelők és feldolgozók felé, és közben az import szerepe is erősödhet. A kritika szerint ez torzítja a piaci működést, csökkenti az akciók lehetőségét, és végső soron még az állami bevételeket is visszafoghatja az áfa-alap szűkülése miatt.

A kínálati oldalon közben beruházási mélyrepülés látszik: a beruházások már hosszabb ideje csökkennek, különösen a nagy láncoknál, amelyek a szektor fejlesztéseinek döntő részét adják. A visszaesés mögött a romló jövedelmezőség és a szabályozási bizonytalanság áll, ami ellehetetleníti a megtérülési számításokat és gyakorlatilag „saját erő” hiányát eredményezi a fejlesztésekhez.

A problémát a szereplők szerint tovább súlyosbítja a plázastop, az árrésstop és a különadók együttes hatása, amelyek együttesen visszatartják a beruházásokat és gyengítik a fogyasztási dinamika hatását is. A szektor ezért nem egy-egy intézkedés módosítását, hanem egységes kereskedelempolitikát és koordinált állami irányítást sürget, amely kiszámíthatóbbá tenné a működési környezetet és újraindíthatná a beruházásokat.