Sokkoló, ami kiderült sokak kedvenc ruhamárkáiról: erről tudj, mielőtt a filléres pólókat veszel

Míg néhány nagy multinacionális vállalat, amelyek globálisan uralják a ruházati piacot, évente milliárdos profitot termel, addig a textilgyártó országok gyári munkásai alig keresnek olyan bért, amiből a megélhetést biztosítani tudják - ferült ki a Clean Clothes Campaign (CCC) által készített felmérésből. Ráadásul, elképesztően rossz munkakörülményekkel néznek szembe, amelyek gyakran nemcsak kényelmetlenek, de veszélyesek is.

A globális ruhaipar az elmúlt 15 évben megduplázódott, és becslések szerint 60 millió fős munkaerő hajtja. Mégis továbbra is óriási problémákat okoz az, hogy megfelelő bért adjanak a munkavállalóiknak. Ami szöges ellentétben áll azzal, amelyet például az ENSZ is meghatároz az üzleti és emberi jogokra vonatkozó irányadó alapelvei között. 

EZ IS ÉRDEKELHET

Bicskanyitogató: hódít a gyerekmunka a textil- és autóiparban, magyar cégek is érintettek

Reputációs kockázat, ha a beszállítónk gyermekmunkában, környezetszennyezésben bűnös. Textilipari, autóipari vállalatok ellen indult vizsgálat.

A legtöbb kutatás azonban arról számol be, hogy egyetlen nagyobb márka sem tudja bizonyítani, hogy az ellátási láncában dolgozó összes munkavállalója legalább a minimálbért megkeresné. Ugyanez vonatkozik a luxusmárkákra és a munkavállalói ruházati cégekre egyaránt. 

Eklatáns példa, a 2022-es világbajnokságra készülő angol labdarúgó-válogatott mezbotránya, amikor is az angol szövetség rendkívül drágán, mintegy 115 fontért (54 200 forintért) árulta a nemzeti csapat új felsőit, amelyeket thaiföldi gyári munkások készítettek, akiknek mindössze 1 fontot fizettek óránként. Mint kiderült, a munkások heti 60 órában dolgoztak és még a telefonjukat is elvették.

A CCC lebontotta egy 29 euróért Európában eladott póló kiskereskedelmi árát, hogy bemutassa, hová kerül a pénz. Kiderült, hogy a gyári munkások egy Bangladesben gyártott és egy tipikus európai konfekciókereskedőnél eladott póló árának, kevesebb mint egy százalékát (0,18 euró) kapják meg.

• A végső eladási ár legnagyobb része, közel 60 százaléka a kereskedőknél köt ki.
• A következő legnagyobb részesedést a márkanyereség és az anyagköltségek teszik ki, amelyek egyenként a végső ár 12 százalékát,
• a szállítási költségek pedig 8 százalékot tesznek ki.
• Eközben a bangladesi gyár alig többet keres, mint a munkásai, a végső ár, a becslések szerint 4 százaléka, gyári nyereségként jelenik meg.

Leginkább a távol-keleti országokban élők a legkiszolgáltatottabbak. Néha akár az állami vezetés nyomása miatt is. Legutóbb éppen Mianmarból vonult ki több cég is, a katonai vezetés kegyetlenkedései miatt. Például, mint megírtuk, a Lidl döntött úgy, hogy 2025-ig fokozatosan kivonja ruházati termékeinek gyártását Mianmarból az országban egyre súlyosbodó emberi jogi visszaélések miatt.

A Lidl állásfoglalását követően több ismert vállalat is bejelentette, hogy kivonul Mianmarból, köztük

• az Aldi,
• a C&A,
• a Mango,
• a Primark,
• a Tesco,
• a Marks & Spencer, a
• z Uniqlo tulajdonosa,
• a Fast Retailing,
• a Muji anyavállalata,
• a Ryohin Keikaku,
• a Zara anyacége,
• az Inditex
• és a H&M Group is.

A gyermekmunka is súlyos baj

Szintén súlyos probléma, nem egyszer kiskorúakat alkalmaznak a nagy multinacionális cégek ezekben a távoli országokban.  Az UNICEF adatai szerint 152 millió gyermekmunkás áldozatnak a közel fele 5–11 éves volt. A legrosszabb a helyzet Afrikában és Ázsiában, de Indiában is 30 millióra becsülik a kizsákmányoltak számát 2023 környékén. 

Az elmúlt két évben azonban javult a helyzet: mint a Pénzcentrum is beszámolt róla, az ESG-hez köthető jogszabályok hatálybalépése után Európában, a cégek egyre inkább megértik, milyen reputációs kockázatot és anyagi veszteséget jelent, amennyiben beszállítóikat nem ellenőrzik az említett jogszabály előírt módon. Textilipari, autóipari vállalatok ellen indult vizsgálat beszállítóik által harmadik országban végeztetett kényszermunka, gyermekmunka miatt. 

Egyre többen vásárolnak használt ruhát?

A Vaayu klímatechnológiai startup szerint az online piactereken használt ruhát vásárló felhasználók 2023-ban 679 kilotonna szén-dioxid-kibocsátást takarítottak meg azzal, hogy új helyett használt ruhát vásároltak – ez 512 ezer London–Los Angeles repülőútnak felel meg. A tranzakciók 40%-ában egy új ruhadarab megvásárlását kerülték el, ami jelentős emissziócsökkentést eredményezett.

A jelentés szerint a platform nemcsak a ruhatárakat, hanem a fogyasztási szokásokat is átalakítja:

• A vásárlók 72%-a kevesebb vagy ugyanannyi ruhát vesz, mint korábban, és sokan (31%) inkább használt darabokat választanak új helyett.
• A felhasználók 36%-a jobban vigyáz a ruháira, mert később el szeretnék adni valamilyen platformon.