Rengeteg magyar ütheti meg a bokáját, ha ilyen terméket vásárolt: ez lesz ám a csúnya ráfizetés

A világgazdaság fokozódó összekapcsolódása új kereskedelmi és innovációs lehetőségeket teremtett, ám ezzel párhuzamosan az értékláncok védelme és a szellemi tulajdonjogok érvényesítése is egyre nehezebbé vált. Az ellátási láncok kiterjesztése és az e-kereskedelem térnyerése különösen a hamisított termékek illegális kereskedelmét tette egyszerűbbé. Az ilyen áruk nemcsak a gazdasági stabilitást veszélyeztetik, hanem közvetlen kockázatot jelentenek a fogyasztók egészségére és biztonságára is.

Egy friss jelentés 2021-es vámlefoglalási adatok alapján mutatja be a hamisított és kalózáruk globális kereskedelmét. A tanulmány szerint 2021-ben a hamisított termékek az összes globális import 2,3%-át, az Európai Unióba irányuló behozatalnak pedig 4,7%-át tették ki.

Az ellátási láncok komplexitása új kockázatokat teremt

A globalizáció, az ipari specializáció és a kereskedelemkönnyítés hatására az ellátási láncok nemcsak hatékonyabbá váltak, hanem jóval összetettebbek is lettek. Ez a komplexitás azonban sebezhetőséget szült: a hamisítók könnyebben tudnak beépülni a rendszerbe. A szellemi tulajdonjogok megsértése nemcsak a vállalatok bevételét csökkenti, hanem a költségvetéseknek is komoly károkat okoz, és gyakran összefonódik szervezett bűnözéssel és korrupcióval.

A világjárvány idején visszaesett ugyan a nemzetközi kereskedelem volumene, ám 2021-re újra fellendült – főként a nyersanyagok terén. Mivel a hamisítás főként késztermékeket érint, a fellendülés nem jelentett ezzel párhuzamos növekedést az illegális piacon. A hamis termékek továbbra is főként ruházati cikkekre, lábbelikre és elektronikai eszközökre korlátozódtak. De azért ékszereket, játékokat, sőt még gyógyszereket is szívesen hamisítanak a rosszfiúk.

Kína továbbra is élen jár, de bővül a forrásországok köre

A hamisítványok első számú forrása továbbra is a Kínai Népköztársaság, azonban más régiók is egyre aktívabb szereplői ennek az iparágnak. A GTRIC-index alapján Banglades, Libanon, Szíria és Törökország is kulcsszereplővé vált, különösen a ruházati cikkek hamisítása terén.

A hamisítás közel 50 termékkategóriát érint, különösen a magas hozzáadott értékű termékek – például a ruházat, lábbeli, bőrtermékek és elektronikai eszközök – vannak veszélyben. A kereskedelmi útvonalak is változnak: egyre több hamis termék jelenik meg a Duna mentén, és a hamisítók helyi gyártási stratégiákat is alkalmaznak, például alkatrészek külön importálásával és helyi összeszereléssel.

Az online tér a hamis kereskedelem új terepe

A hamisítók a modern logisztikát és az online platformokat is kihasználják. A postai csomagküldés vált a leggyakoribb terjesztési móddá, különösen a kis csomagok esetében, amelyek gyakran a minimális értékhatár alatt maradnak, így elkerülik a hatóságok figyelmét. 2020–2021-ben a lefoglalt küldemények 79%-a kevesebb mint tíz terméket tartalmazott – ez jelentős emelkedés a korábbi 61%-hoz képest.

Az EU továbbra is kiemelt célpont

2021-ben a hamis termékek globális kereskedelme 467 milliárd dollárra rúgott, ami a világimport 2,3%-ának felelt meg. Az EU esetében ez az arány 117 milliárd dollár volt, a teljes behozatal 4,7%-a. Kína és Hongkong (Kína) volt a két legjelentősebb forrásország, de az aggodalmakat fokozza, hogy a lefoglalt termékek között egyre több veszélyes áru – például hamis autóalkatrészek és gyógyszerek – is megjelent.

Új stratégiákra van szükség

A hamisítók a gyenge szabályozási pontokat és az erőforráshiányt használják ki. A kis csomagokra, helyi gyártásra és a széttöredezett ellátási láncokra építő stratégiájuk megnehezíti a hatékony fellépést. A jelentés szerint elengedhetetlen a nemzetközi együttműködés, a jogtulajdonosok és a logisztikai szereplők (például postai és szállítmányozó cégek) aktív bevonása. Csak így lehet hosszú távon biztosítani az ellátási láncok átláthatóságát és védelmét.