Duplaannyit vásárolnak a magyarok, mint 20 éve: ezért vagyunk mégis utolsók a sorban

A lakossági fogyasztási kiadás – a GDP-vel ellentétben – jó indikátora az adott országon belüli jólétnek. Természetesen ez is figyelmen kívül hagyja a jövedelmi és a vagyoni egyenlőtlenségeket, s nem feltétlenül jelzi az „átlagpolgár” gyarapodását. Alapvetően kétféleképpen mérhetjük a fogyasztást nemzetközi összehasonlításban: abszolút értékben (pénzünket euróra váltva milyen értékben tudnunk vásárolni külföldön), illetve vásárlóerő-paritáson (az adott ország árszínvonalán mennyit tudunk költeni máshol) - írják

Ha az előbbit vizsgáljuk, látható, hogy hazánkban a 2004-es EU csatlakozást követően stabilan emelkedett a fogyasztás euróban mért szintje, majd a növekvő trendet a 2008-as pénzügyi válság törte meg. Ezt követően – részben a 2010-es éves évek elején kibontakozó eurózóna válságnak köszönhetően – 2015-ig stagnált a fogyasztás, majd rapid emelkedés volt 2020-ig. Bár 2020-ban a koronavírus miatti lezárások következtében jelentősen esett a fogyasztás szintje, az ezt követő években pedig újra növekedési pályára állt a mutató.

Egy főre jutó éves fogyasztási kiadás a V4-es országokban és Romániában (euró)

Forrás: Eurostat (2024) adatai alapján GKI-szerkesztés

Összességében a magyar fogyasztás euróban mérve megduplázódott az előző szűk 20 évben. A képet azonban árnyalja, hogy 2022-ben ez még mindig csupán az Európai Uniós átlag 47%-a (2004-ben 40%) volt. (2023-ban ez a mutató valószínűleg csökkent.) Nemcsak az EU-n belül veszítettük el korábbi pozíciónkat, de a saját régiónkban is: az előző két évtizedben megelőzött minket Szlovákia (2008) és Lengyelország (2010), és könnyen lehet, hogy 2023-ban Románia is meg fog előzni. Összességében míg 2004-ben a 20. helyen álltunk a 27 tagország között, 2022-re már csak a 25. helyen (Románia és Bulgária előtt).

Egy főre jutó fogyasztási kiadás vásárlóerő-paritáson (Európai Uniós átlag=100%)

Forrás: Eurostat (2024) adatai alapján GKI-szerkesztés

Ha vásárlóerő paritáson vizsgáljuk a fogyasztást, enyhe konvergenciát figyelhetünk meg. A mutató értéke hazánkban 2004-ben az EU-s átlag 64%-volt, majd ez 2022-re 73%-ra emelkedett (ez elsősorban a 2018-20 közötti időszaknak köszönhető). A relatív pozíciónk azonban e mutató tekintetében is bezuhant: a 19. helyről a 26.-ra estünk vissza, és már csak Bulgária áll mögöttünk - írta a GKI.

A Pénzcentrum kötelező visszaváltási rendszer kutatása 

A Pénzcentrum és a Debreceni Egyetem közösen végez kutatást, hogy felmérje és megvizsgálja, hogy milyen társadalmi hozzáállás jellemzi ezt az átállást. A kérdőív kérdései úgy lettek összeállítva, hogy a legtöbb aspektusból keletkezzen adat arra vonatkozóan, hogy milyen hatással lehet a lakosság mindennapjaira a visszaváltó rendszer, és hogy képet kapjunk arról, hogy milyen az alapvető társadalmi hozzáállás a kérdésben. A kérdőív teljesen anonim és önkéntes, mentes mindenféle gazdasági vagy politikai szándéktól. A kutatás eredményeiről a Pénzcentrumon megjelenő cikkekben folyamatosan beszámolunk majd. Előre is köszönjük, hogy válaszaival segíti kutatásunkat!