Az egzotikus kategóriába sorolható húsfélék, így például a kenguru, a zebra, a teve, a láma vagy a krokodil fogyasztása ritkaságszámba megy Magyarországon.
Az elszálló infláció, különösen az élelmiszerinfláció, illetve a válság nyomán kialakult egzisztenciális válság miatt egyre inkább keresik a legolcsóbb bevásárlási lehetőségeket a családok. Így van ez külföldön és idehaza is. A vásárlási szokások változásáról árulkodik az is, hogy világszerte megfigyelhető a diszkont, élükön a német láncok viharos sebességű terjeszkedése. A diszkontok uralma Magyarországon is egyértelmű, a két nagy lánc, azaz Aldi és a Lidl (nyomukban pedig a Penny is) egyre inkább uralják az FMCG szektort. De mi a fegyvere ezeknek a dizkontoknak, mivel kötelezik el magukhoz a fogyasztókat?
A német szupermarketóriások, a Lidl és az Aldi ádáz versenyt vívnak a globális terjeszkedésért. Stratégiájuk az olcsó, többnyire sajátmárkás termékekre, illetve a hatékony működésre összpontosít. Piaci eredményeiket látva, igencsak jól is működik ez a kiskereskedelmi szemlélet.
Módszereikkel ugyanis a legtöbb piacról sikerült kiszorítaniuk mára a helyi kiskereskedelmi szereplőket - írja az internationalsupermarketnews.com. Az albbiakban az Aldi és a Lidl diszkontóriások stratégiáját vesszük alaposabban górcső alá, és pontokba szedve ismertetjük a diszkonotk látható taktikáit.
Hasonlóságok a nemzetközi terjeszkedésben:
- Diszkont fókusz: Mind a Lidl, mind az Aldi az árengedmény-orientált üzleti modelljéről híres. A saját márkás termékek korlátozott választékával és a racionalizált működés fenntartásával tartják alacsonyan az árakat. Ez a megközelítés a pénzükért cserébe értéket kereső fogyasztók körében nagy visszhangot vált ki.
- Sajátmárkás hangsúly: A Lidl és az Aldi üzleteiben a termékek többsége saját márkás termék. Ez a stratégia lehetővé teszi számukra a minőség és az árképzés ellenőrzését, és a hagyományos márkákhoz képest alacsonyabb árakat kínál a vásárlóknak.
- Hatékonyság: A Lidl és az Aldi rendkívül hatékony ellátási láncokat és üzletüzemeltetést alakított ki. Üzleteiket kompaktan és a személyzetet minimálisra csökkentve tartják, ami tovább hozzájárul a költségmegtakarításhoz.
Különbségek a nemzetközi terjeszkedésben:
- Piacra lépési stratégiák: A Lidl agresszívebb piacra lépése során, gyakran választja a gyors terjeszkedést az új országokban. Az Aldi ezzel szemben jellemzően óvatosabb megközelítést alkalmazott, és a további terjeszkedés előtt arra összpontosított, hogy kisebb számú piacon erős jelenlétet alakítson ki.
- Üzletformák: A Lidl általában nagyobb üzleteket épít szélesebb termékválasztékkal, szemben az Aldival, amely hagyományosan kisebb, inkább kényelemorientált üzleteket tart fenn.
- Regionális preferenciák: A Lidl a termékválasztékát minden egyes ország sajátos ízléséhez és preferenciáihoz igazítja, ahová belép, ami gyakran nem jellemző az Aldira, amely világszerte egységesebb termékválasztékot tart fenn.
A nemzetközi terjeszkedés kihívásai:
- Verseny: Mind a Lidl, mind az Aldi nemcsak a helyi kiskereskedők, hanem a már működő nemzetközi szupermarketláncok által támasztott versennyel is szembesül. Folyamatosan újítaniuk kell, hogy kitűnjenek.
- Kulturális alkalmazkodás: A helyi kultúrákhoz és fogyasztói preferenciákhoz való alkalmazkodás kihívást jelenthet ezeknek a német kiskereskedőknek, mivel különböző piacokon terjeszkednek.
- Ellátási lánc bonyolultsága: A nemzetközi terjeszkedés különböző beszállítókkal, szabályozásokkal és logisztikai kihívásokkal jár, ami megterhelheti az áramvonalas ellátási láncuk működését.Végeredményben a Lidl és az Aldi nemzetközi terjeszkedési erőfeszítései félelmetes versenytársakká tették őket a globális kiskereskedelmi piacon.
Összegzés: a Lidl vagy az Aldi nyeri a globális versenyt?
Annak ellenére, hogy közös üzleti modelljük az olcsó, sajátmárkás termékekre összpontosít, stratégiáik és taktikáik jelentősen eltérnek egymástól. Sikerük azon múlik, hogy képesek-e alkalmazkodni, innoválni és hatékonyan kielégíteni az egyes országok sajátos igényeit. Ahogy folytatják terjeszkedésüket, izgalmas lesz megfigyelni, hogy a német titánok közül melyikük lesz a végső győztes, melyikük érdemli majd ki a diszkontok királya címet a nemzetközi piacon.
A CSA, azaz a közösség által támogatott mezőgazdasági modell hazánkban egyelőre alig ismert, pedig Nyugat-Európában és az amerikai földrészen egyre elterjedtebb.
Hadtörténeti kuriózum lehet az a 120 darab színes, jó minőségben retusált és digitalizált, publikálás előtt álló felvétel, amely 45 év lappangás után került elő.
Az egyik legígéretesebb hazai technológiai startup által most piacra dobott okos gyűrű lehetővé teszi, hogy egyetlen érintéssel bármilyen infót megosszunk magunkról új ismerősünkkel.
Rekord gyorsasággal fogytak el a jegyek arra 400 fősre tervezett, fiataloknak szóló kapcsolatépítő és önfejlesztő rendezvényre, amelynél a szervezők a közösségi finanszírozás modelljével toboroztak.
-
Folytatódik az árcsökkentési program a Lidlben: mutatjuk, milyen akciók érkeztek
A magyar vásárlók különösen árérzékenyek, még mindig megnézik, hogy mire, mennyit költenek.
-
Erre most még kevesen gondolnak, amikor hitelt vesznek fel
Fáy Zsolttal, a MagNet Bank elnökével beszélgettünk.
-
Videó: bejutottunk a SPAR üzemébe, ahol évi 20 millió kg húst dolgoznak fel
Jelenleg több mint 360 ember dolgozik az üzemben.
-
Élethelyzetek, amiben kivédhető az anyagi kockázat (x)
Az elmúlt években különösen sok elbizonytalanító körülménnyel kellett szembenéznünk.
- Ékszerre utazott az emberi szarka
- Valami furcsa tárgyat kergetnek a japánok az űrben az emberiség jövője érdekében
- Gyurcsány Ferenc megfejtette Magyar Péter titkát
- Még egy nagy baj a Balatonnál
- A levegőből aratott a halál egy kínai nagyvárosban
- Az európai védelmi politikáról nyitna vitát Emanuel Macron