Íme a Lidl hazai diszkontjainak féltve őrzött térképe: így bírnak rá, hogy többet költs

Számos olyan marketing-módszer létezik, amellyel arra késztetik a boltok a vásárlókat, hogy a tervezettnél jóval többet költsenek egy-egy bevásárlás során. Noha alapszintű pszichológia az egész, mégis működik, és az áruházak nem is riadnak vissza attól, hogy bevessék, hiszen komoly plusz bevételt hoznak. Közismert módszer például, hogy játszanak a kisszerelésekkel, a bevásárlókocsik méretével, vagy épp a szemmagasság-trükkel, de gyakori az is, hogy vásárlói hűségprogramokkal bírnak rá a felesleges vásárlásra, illetve állandó gyakorlat a pszichológiai árképzés módszere is. Van azonban egy olyan marketing-eszköz, amit csak nagyon kevesen vesznek észre, ez pedig nem más, mint a termékelrendezés.

Térképen a Lidl labirintus-módszere

Nemrég nyílt meg a Lidl 200. áruháza Budapest XI. kerületében, a Budaörsi úton. A hosszúhétvégén a Pénzcentrum is ellátogatott a méretes diszkontba, hogy szemügyre vegyük a vadiúj egységet, na meg a nyitási akciókat. Nem is jöttünk el üres kosárral, de az igazi kuriózum – legalábbis gazdasági újságíró szemmel – mindenképp az a térképes segédlet volt, amivel üdvözölték a friss vásárlókat a bejáratnál kihelyezett szórólapos kínálókban. A szándék – mint a brosúrán fogalmaznak: „Keresse kedvenc termékeit az alábbi alaprajz segítségével.” – mindenképp üdvözölendő vásárlóként, azonban egy aranybánya, ha felvesszük a marketinges szemüveget. Íme a Lidl 200. magyarországi diszkontáruházának térképe:

És hogy miért olyan rendkívüli egy ilyen térkép? Nos, csak azért, mert a marketingesek többnyire hétpecsétes titokként kezelik, mi alapján rendeznek be egy üzlethelyiséget, és ez nem véletlen. Ugye veled is előfordult már, hogy csak néhány dolgot szerettél volna vásárolni, aztán a kasszánál valahogy mindig húzósabb volt a számla, mint azt tervezted? A vásárlók többségénél ugyanis tökéletesen működik a hiper- és szupermarketek, valamint a diszkontok által is alkalmazott trükk, azaz a termékek elhelyezésének labirintus-módszere. Tehát, ha azon tanakodsz, mi vezérli a boltokat akkor, amikor az egyik sarokba helyezik el például a tejtermékeket, míg a másiba a húsokat vagy épp a pékárukat; vagy miért vannak minden sor elejére kihelyezve az akciós termékek, akkor a válasz egyértelmű:

A termékelrendezés módszertana arra irányul, hogy a vásárlót minden soron végigvezesse, így nagyobb esélyt adva az ún. impulzusvásárlásnak. Ez az egyik legalapvetőbb, és legbiztosabb módszer, ami miatt garantáltan még többet vásárolnak a fogyasztók, óriási bevételt generálva a boltoknak.

Érdekesség, hogy noha a boltok az egész világon alkalmaznak pszichológián alapuló technikákat, azonban országonként, de leginkább kontinensenként akadnak különbségek abban, hogy milyen módszereket, és hogyan alkalmaznak. Sőt, ezek a megoldások historikusan is folyamatosan változnak, hiszen a fogyasztói igények/szokások sem kőbe vésett alapvetések. Hogy egy konkrét példát is említsünk, az Egyesült Királyságban például az óramutató járásával megegyező irányban haladnak végig a vásárlók az áruházon, míg az USA-ban, épp úgy, mint Magyarországon is, az óramutató járásával ellentétesen.

A kutatók úgy vélik, hogy ennek köze lehet az egyes országok vezetési szokásaihoz, hiszen a britek például a bal oldalon vezetnek, míg a kormány a jobb oldalon van az autókban. Emiatt Angliában a szupermarketeknél a bejárat a bal, a pénztárak a jobb oldalon vannak, míg az USA-ban ez fordítva van, a bejárat a jobb oldalon van, míg a pénztárak a bal oldalon találhatóak. Amennyiben ránézünk a Lidl 200. magyar boltjának térképére, itt is pont ezt láthatjuk. Mivel a magyar autósok is a „Jobbra hajts!” elve alapján vezetnek, így az USA-hoz hasonlóan, itthon is az áruház jobb oldalán van a bejárat, és a bal oldalra kerültek a kasszák.

A boltok labirintus-módszere persze kéz a kézben jár a rafinált polcrendezéssel, ezt az üzletpolitika egyetlen egységben jegyzi. A drágább termékek szemmagasságban való elhelyezése, és a polcrendezés is hatalmas szerepet játszik az üzletpolitikában. Nem véletlen, hogy a drágább termékek szemmagasságban való elhelyezése éppúgy fontos, mint az, hogy a népszerűbb és drágább termékeket általában a sorok közepére teszik, míg az olcsóbbak szélen vannak. Ezt tökéletesen láthatjuk a Lidl 200. üzletének térképén is, ahol gyakorlatilag minden sor elején vannak elhelyezve az akciós termékek, így behúzva a fogyasztót az a teljes polcsorra.

Fontos tudnunk azt is, hogy azokat a márkásabb és drágább termékeket, amiket leginkább szeretnének eladni az üzletek, szemmagasságba helyezik el a polcokon, így elsőnek azon akad meg a fogyasztók szeme. Érdemes tehát az alsóbb polcokat is szemügyre venni, ugyanis az olcsóbb, de minőségében hasonló termékek sokszor ott vannak "elrejtve". Általában a gyerekekre is gondolnak természetesen, az édességek és játékok polcainál okkal kerülnek lejjebb a drágább termékek. Az egészségesebb árucikkeket a polcok tetejére "száműzik", ugyanis aki ezeket keresi, általában tudatosabb fogyasztó, és tisztában van azzal, milyen terméket keres. Végezetül érdemes megjegyezni azt is, hogy

az sem véletlen, hogy a Lidl, az akciós újságjában kiemelt tételeknek, illetve a heti extra ajánlatoknak a kasszák közelében tart fent külön sort, így sarkallva impulzusvásárlásra a fizetésre várakozókat.