26 °C Budapest
2022.01.14. Interju dr. Helik Ferenc - NÉBIH Élelmiszerlánc biztonsági és Ellenőrzéis Elnökhelyettessel a Portfolio.hu részére

Itt már a maffia hamisítja az élelmiszert: ezekkel a borokkal, húsokkal, olíva olajokkal jobb vigyázni

2022. február 3. 05:38

"A számokkal kapcsolatban azt látni kell, hogy a Magyarországon működő, mintegy 400 ezer élelmiszerlánc-vállalkozásnak körülbelül a 4-5 százaléka az, ami nem tartja be a jogszabályokat" - mondta el a Pénzcentrumnak adott interjújában Helik Ferenc. A Nébih Kiemelt Ügyek Igazgatóságának vezetőjével az élelmiszerbiztonság és az élelmiszerhamisítás magyarországi helyzetéről beszélgettünk. A hamisításokkal kapcsolatban például kiderült, hogy bár a jelenség Magyarországon is jelen van, ott még nem tart a helyzet, mint Olaszországban, ahol már a maffia kezében futnak össze a szálak.

Pénzcentrum: Az első, ami sok embernek eszébe juthat, a Nébih Kiemelt Ügyek Igazgatóságáról (KÜI), azok a média által is igen kedvelt videós anyagok, amik sokszor szinte rövid horror-filmnek is elmennek, egészen felismerhető, X-aktákat idéző zenékkel. Hogyan készítik ezeket a videókat, van rá külön csapat, hogy alakult ki a videóknak ez a különleges identitása?

Dr. Helik Ferenc: Ez a videós dolog, még jóval a KÜI előtt indult. Én 2005 óta foglalkoztam illegális tevékenységek felderítésével, feketegazdasággal még a korábbi munkahelyemen. Ott volt az igény a média részéről, hogy valamilyen részben betekintsenek egy ellenőrzésbe, hiszen magán az ellenőrzésen nem tudnak részt venni. A klasszikus, első videós éra 2006-ban indult, amikor egy Nokia kommunikátorral vettem fel a helyszínen a fényképeket, és a kocsiból elküldtem a különböző tévéstáboknak. Ez volt az abszolút fapados megoldás, hiszen vágatlanul, egy amatőr készítette a felvételeket egy telefonnal. Azt viszont láttuk, hogy egyre nagyobb igény van erre a sajtó részéről. Egy tévés mondta, hogy a híradókban a második legfontosabb, amit a legtöbben néznek a tömegkatasztrófák után, az a különböző élelmiszerbotrányok. Hiszen az élelmiszer az egyetlen olyan téma, ami mindenkit érint, pártállástól, vallástól függetlenül, hiszen élelmiszert mindenki fogyaszt. Amikor 2012-ben tehát megalakult a KÜI, a csapat összetétele is heterogén volt, volt NAV-osok, informatikusok, jogászok, élelmiszer-biztonsági szakemberekből állt össze. A két informatikusunk – egyéb feladataik mellett – a helyszínen a kollégáim által rögzített felvételeket feldolgozzák. Egyrészt, hogy jogszerűek legyenek, másrészt, hogy fogyaszthatóbbak. Ők találták ki, hogyha valamilyen zene lenne alatta, akkor jobban működne a hatás. A tévések egyébként nagyon sokszor kérték, hogy legyen a videók alatt atmoszféra hang, de az azért nem jó, mert részben behallatszik a kollégáim beszélgetése, részben néha az ügyfél szitkozódása. Ez lett semlegesítve azzal, hogy valami olyan zeneszámot raknak alá, ami egyrészt nem jogdíjas, másrészt megvan a hatása.

Akkor ez kifejezetten a hatáskeltés kedvéért van?

Igyekszünk mindig a témához megfelelő zenét találni. Nem az elrémisztés a cél, de valóban a képi anyag néha megkívánja, hogy olyan zene legyen alatta.

Ha megnézzük a Nébih jogsértések oldalát, akkor nagyjából hetente, de van, hogy egy héten többször is találkozhatunk sokkoló ügyekkel. Hány ellenőrzést végeznek egy évben? Mi köti össze a különböző ügyeket a KÜI égisze alatt?

Éves szinten 500-600 ellenőrzést végzünk, de előre nem tudjuk megbecsülni, hogy mennyi lesz pontosan. Ami viszont nagyon fontos, hogy Magyarországon az élelmiszer-biztonság messze az uniós átlag felett van. A számokkal kapcsolatban azt látni kell, hogy a Magyarországon működő, mintegy 400 ezer élelmiszerlánc-vállalkozásnak körülbelül a 4-5 százaléka az, ami nem tartja be a jogszabályokat.

Muszáj hangsúlyozni, hogy ez egy elenyésző szám a nagy egészhez képest. Viszont azért fontos, mert egyrészt a fogyasztók részéről van egy igény, hogy minél több illegális tevékenységet számoljunk fel, másrészről nagyon fontos igénye ez a tisztességes vállalkozóknak is, akik azt mondják, hogy pénzt, energiát nem kímélve betartják a jogszabályokat, akkor kvázi versenyhátrányban vannak azokkal szemben, akik meg nem. Ezen felül a kormányzatnak is nagyon fontos, hogy az illegális tevékenységeket, számla nélküliséget, feketegazdaságot felszámolja. Ez a hármas cél vezeti tehát a KÜI felderítését. Azt viszont tényleg ki merem jelenteni, hogy a 400 ezer élelmiszerlánc-vállalkozóból – ebben benne vannak az állattartók stb. is – 95 százaléka jogszerűen működik, maximum néhány apró hibával, ami abszolút nem probléma.

Érdekes, hogy Ön szerint ilyen kevés ez a szám. Az emberek például hajlamosak általánosítani, ha mondjuk szerepel egy kifőzde a listájukon, akkor a kommentelők azt írják, miért csak ez az egy bukott meg, az összes többi is ilyen. Akkor ezt tudja cáfolni?

Igen, teljes mértékben. Mindig elmondom, hogy az egy szűk rétege az élelmiszer-vállalkozásoknak, akik ilyen körülmények között dolgoznak.

Hogyan választják ki az ellenőrzések célpontjait? Hogyan jutnak információkhoz?

Amikor 2012 őszén felkértek, hogy alakítsuk meg a KÜI-t, egyértelmű volt, hogy a hagyományos közigazgatási modellel szakítani kell. Mi nem 8-tól 5-ig járunk ellenőrizni, nem a megszokott területeken járnak a kollégák, mindenképpen van egy előzetes adatgyűjtés. Nagyon sok nyílt adatbázisra rálátunk, útdíjkamera, ekáer rendszer, nagyon szoros kapcsolatban vagyunk társhatóságokkal, a NAV-val, a rendőrséggel, és az így előzetesen begyűjtött adatok alapján kezdjük el a hálót szűkíteni. Ha van valamilyen gyanús esemény, vagy pl. egy érdekképviselet bejelenti, hogy valaki gyanúsan olcsón tud terméket előállítani vagy hoz forgalomba terméket, akkor annak is utána nézünk. De megnézzük a közösségi oldalakat is, ha nagyon sok bejelentés vagy negatív komment érkezik egy élelmiszer-vállalkozásra, az mind bekerül egy nagyobb kosárba, és ebből rostáljuk ki azokat az információkat, amik alapján sor kerül az ellenőrzésre. Soha nem véletlenszerűen megyünk tehát ellenőrizni, mindig tudjuk nagyjából, hogy mit keresünk, és miért keressük.

Ezért is van az, hogy a felderítési arányunk 95 százalékos, 10-ből több mint 9-szer megtaláljuk, amit vélelmeztünk. Nem akarjuk a tisztességes vállalkozásokat zargatni, senki nem örül egy ellenőrzésnek, nyugodtan tudom tehát mondani, hogy akihez kimegyünk, nagy valószínűséggel meg is találjuk, amit keresünk. Aki rendesen végzi a tevékenységét, oda szinte biztosan nem megyünk ellenőrizni.

Akkor itt lehet valami kavarodás a vállalkozók fejében. Sokszor olvasni olyan hozzászólásokat, hogy mennyi ellenőrzést kap egy-egy vállalkozás, hogy betartja-e a jogszabályokat. De akkor azok az ellenőrzések nem Önökhöz köthetők, ha jól értem.

Nem, amiről nagyobb számban itt szó lehet, azok a járási és a kormányhivatalok ellenőrzései. Ez olyannyira más, hogy már van egy olyan mondás a vállalkozók között, hogy ha valakit szidni akarnak, akkor azt mondják, hogy hajnalban csöngessen be hozzá a KÜI. Valóban, akinél megjelenünk, az sejtheti, hogy alapos gyanúnk és indokunk van erre.

Akkor ezt a kettőt egyértelműen külön kell választani?

Igen, más az ellenőrzési metódus, a kiválasztás és az ellenőrzés lefolytatása is.

Hány ember dolgozik a KÜI-nél?

Pontos létszámot nem mondanék, de 40-50 főben gondolkozzunk. A társaság fele élelmiszer-biztonsági szakember, vagy különböző szakállatorvos, élelmiszer-higiéniai, járványügyi szakállatorvos, agrármérnökök, növényvédelmi szakember, élelmiszermérnök, de van a csapatban jogász, informatikus, volt NAV-os bűnügyi nyomoz, revizor, illetve egyéb rendvédelmi szervtől is vannak kollégák.

Hogyan oszlanak meg az ellenőrzések az egyes területek között?

Úgy 60 százalékban élelmiszer-vállalkozásokat ellenőrzünk, ebben benne van a büfé, étterem, áruház, nagyker, vágóhíd, húsüzem, tejüzem. 15-20 százalék növényvédőszer-ellenőrzés, az elmúlt években nagyon sok élőállat-szállítást kellett ellenőrizni állattartó telepeken, illetve állatvédelmi ellenőrzések. Voltunk kutyaszaporítóknál, tavaly voltunk a rendőrséggel közösen állatviadalok ellenőrzésén. Ezen felül pedig van még egy nagyon fontos terület, ami 2019-ben került hozzánk, a faanyag-kereskedelem. Így az illegális fakitermelést, értékesítést is mi derítjük fel, ellenőrizzük.

Tendencia az elkövetett jogsértések növekedése?

Inkább azt mondanám, hogy időről-időre más típusú visszaélések vannak. A tilosban járók is próbálnak okosabbak lenni a hatóságnál, ez egy klasszikus macska-egér harc. Illetve jöttek új területek is. A koronavírus alatt nagyon sok étel-házhozszállítást végző céget ellenőriztünk, ami egy kicsit új terület volt. Nagyon megerősödött a termékek internetes forgalmazása. Mindig arra próbáljuk tolni a súlypontot, ami az éppen kurrens elkövetési mód.

Elég ez a létszám az ország teljes lefedéséhez vagy kellene több ember?

Azt mondhatnám, a létszám sosem elég. Ahogy a mondás is tartja, pénz, paripa, fegyver kell hozzá. Ha több kolléga lenne, az ellenőrzésszám növelhető lenne. Viszont ide csak nagy gyakorlati tapasztalattal rendelkező szakembereket szeretnénk bevonzani, illetve egy-két fiatalt, aki folyamatosan és gyorsan képes betanulni, hiszen itt egy fél év után élesben kell ellenőrzést végezni. Az ellenőrzés lefolytatása pedig sok esetben konfliktusforrás, stressztűrő képességgel kell rendelkezni. Nem munkaidőben ellenőrzünk, hanem hajnalban, éjszaka, hétvégeken, tehát ez nagyon nagy elkötelezettséget és teherbírást igényel.

Mennyire veszélyes ez a szakma?

Mindig van egy előzetes tervezés, amikor célkeresztbe kerül egy vállalkozás, akkor leülünk a kollégákkal, megtervezzük, hogy milyen csapat lesz, hány fővel, mikor lesz az ellenőrzés. Ha van olyan előzetes információ, akkor kérünk rendőri segítséget, vagy a NAV Bevetési Igazgatóságával dolgozunk. Ez az esetek kb. 30 százaléka, amikor előre tudjuk, valószínű, hogy konfliktus lesz. Ez jobbára olyan helyeken történik, mint elhagyatott ipartelep, útszéleken lévő dolgok, de az ügyféllel kapcsolatban is lehet olyan adatunk, hogy az várhatóan, nem fog együttműködni. A többi esetben a kollégák maguk próbálják kezelni ezeket a konfliktusokat, mindenki kapott erre intézkedéstaktikai kiképzést. De a kollégáink tanulnak konfliktuskezelést is, pszichológus is rendszeresen tart képzéseket. Természetesen senki nem kommandós, de mindig van kontaktunk, hogy ha sürgősen kell segítséget hívni, azt is meg tudjuk tenni.

Az ökölszabály az, a kollégák élete, biztonsága a legfontosabb, ha úgy látjuk, hogy nagyon nagy a probléma, akkor az ellenőrzést félbeszakítjuk, és visszatérünk később.

Tud olyan veszélyhelyzetet mondani, ami keményebb volt az átlagosnál?

Több ilyen is volt, ezek általában nem kerülnek be a médiába. A legdurvább volt, amikor egy vágóhídon reggel elkezdődött az ellenőrzés, délutánra majdnem minden ott dolgozó leitta magát, a tulajdonos is agresszív volt. Ahová mi járunk, általában kéznél van a kés, balta, itt is ez volt a helyzet, ki is kellett jönni az ellenőrzésről, annyira elfajultak az események. Egy másik helyen egy próbavásárlásnál a kolléganőmet meg akarta ütni a kuncsaft, szerencsére egy másik kolléga ezt tudta hárítani. Mind a fellépésünkkel, illetve hogy soha nem egyedül megyünk ellenőrizni, hanem csoportosan, megfelelő formaruhában, határozott fellépéssel és jól felvértezett konfliktuskezeléssel, általában tudjuk kezelni ezeket a dolgokat.

Előfordulhat, hogy valaki megtudja, hogy a KÜI megy ellenőrizni?

Soha. Még a megyei kollégák sem tudják, hogy melyik megyébe megyünk. Mi az egész országba megyünk ellenőrizni, egyik nap Szabolcs megye, másik nap Pécs. Olyan is előfordul, hogy ha egy vállalkozásnak több helyen van telephelye, akkor egyszerre ellenőrizzük ezeket. A kollégák rádión tartják a kapcsolatot. Eleve úgy van megtervezve az indulás, érkezés, hogy egy időben tudjon megkezdődni az ellenőrzés.

Mik a végkifejletei ezeknek a rajtaütéseknek? Sokszor olvasni, hogy azonnali hatállyal bezárattak helyeket, lefoglaltak rengeteg árut. De aztán ezek közül a cégek közül sokan működnek tovább. Mennyire ellenőriznek újból?

Fontos hangsúlyozni, hogy valakinek a tevékenységét addig tudjuk felfüggeszteni, amíg a jogsértéseket ki nem javítja. Ha egy nap alatt kijavítja, újra kimegyünk és megnézzük. Van olyan, aki négy hónap alatt nem tudta kijavítani – ez mindig a vállalkozástól függ. Egy a lényeg: örökre bezárni nem lehet senkit, és ugyanez igaz a cégekre is. Ha kijavította a jogsértést, kifizette a bírságot, elszállította a terméket, utána folytathatja a működését. Az esetek kb. felében ugyanaz a cég folytatja, másik részében alakítanak egy másik céget. Egy cégalakítás ma körülbelül fél óra. Sokszor megkapjuk, hogy miért nem tiltjuk el örökre a szóban forgó vállalkozásokat, ez teljesen felesleges lenne, mert a felesége, gyereke, bárkinek a nevén újra lehet kezdeni a vállalkozást. Ez nemcsak Magyarországon van így, hanem az egész EU-ban problémát jelent.

Mi alapján szabhatók ki a bírságok?

Ez nagyon szigorúan rendeletileg le van szabályozva, van egy képlet, annak alapján a kollégák kiszámolják, a jogászok átnézik. Nem hasra ütéssel, és nem mindig van mérlegelési lehetőség. Taxatíve le van írva, hogy milyen jogsértésre mennyi a bírság, illetve, hogy milyen szempontok alapján kell kiszabni. Ott vannak különböző súlyosbító tényezők, például három éven belül ugyanezt már elkövette, a lakosság széles rétegét érinti és számos olyan körülmény van a szabályozásban, amit a bírság kiszabásánál figyelembe kell venni. . De igazából nem a bírság a visszatartó erő, a vállalkozások, akik ezt elkövetik, sokkal jobban félnek attól, hogy felkerül a nevük a jogsértéslistára, bemutatja őket a média a tévében, interneten.

A vágóhidak rendszeresen megjelennek ezeken a listákon. Mi az oka ennek?

Minden évben van vágóhídi ügyünk, de nagyon ritka, aki visszaeső. Egy volt, aki már harmadszor bukott meg. Akik az ügyfeleink voltak, azokhoz mindig visszatérünk egy hónap, fél év, egy év múlva, teljesen random módon, és az esetek 90 százalékában utána már jogkövetővé válnak. Rájönnek, hogy nem éri meg.

Mennyire lehet érezni, hogy ez a munka szélmalomharc?

Mint mondtam, az elkapott vállalkozások 90 százaléka jogkövetővé válik, így a munkánknak mindig megvan a látszata. Persze valóban vannak visszaesők, de ez mindenképpen a kisebb rész.

A vágóhidak esetében felmerülhet sokakban a kérdés, a vásárlók honnan tudhatják, hogy egy általuk vásárolt húskészítmény nem pont egy KÜI által elkapott vágóhídról van-e? Lévén, hogy sok vágóhídnak, ha utánanéz az ember, igencsak nagy éves bevételei vannak.

Ezt a részét a fogyasztó valóban nem tudja. Ilyen szempontból tehát nem tud megelőzni, ezért van a hatóság. De vannak olyan cselekmények, amik egyértelműen a fogyasztók felelőssége is, az ő tudatukat is kell formálni. Például hogy aluljáróban nem veszünk élelmiszert, út szélén, egy kocsi csomagtartójából sem. Ha interneten rendel, nézze meg, hogy az a cég valóban létezik-e, biztonságos-e az oldal, van-e kapcsolatfelvevője és a többi. Ha vásárol a boltban, nézze meg a jelöléseket, nincs-e a dátum átjavítva, ha fagyasztott termék, nincs-e rajta kristálykiválás és így tovább.

A kiskereskedelmi láncok mennyire képeznek védőhálót a fogyasztók felé?

Minél nagyobb egy cég, annál több és szigorúbb feltételeket szab a beszállítói felé. A nagy multicégek auditálják a beszállítóikat, azt mondom, hogy ott kisebb az esély, mint egy nem lánchoz tartozó kereskedelmi egység esetében ezeknek a dolgoknak a kiszűrésére. Nekik jobban oda kell figyelniük, és megvan rá az eszközük, hogy lejárt termék ne maradjon a polcon, ha kiolvadt valami, akkor inkább levegyék, ilyen szempontból tehát náluk valóban kisebb a kockázat.

Mit gondolna egy olyan szabályozásról, ami legalább egy évig kötelezné a tilosban járó vállalkozásokat arra, hogy például a termékeikre vagy az éttermeikben kötelezően fel kellene hívniuk a figyelmet az elkövetett jogsértéseikre?

Az, hogy ezek a vállalkozások felkerülnek a Nébih jogsértés oldalra, és ott két évig megtalálhatók, elegendő büntetés. A fogyasztók is tudnak tájékozódni, vagy ha egy élelmiszer-vállalkozó meg akarja nézni, hogy az ő beszállítójával, partnerével volt-e valami probléma, akkor ezt ott megteheti, és ez egy fekete pontként ott van két évig. De olyat nehezen tudnék elképzelni, hogy egy adott húskészítményre rárakjanak egy címkét, hogy ezt az üzemet egyszer már bezártuk. És ha utána rendesen viselkedik, miért hozzuk így hátrányba?

Korábbi interjúiban rendre kiemelte, hogy az élelmiszer-hamisítás óriási globális biznisz, Magyarországon mekkora?

Azt látjuk, hogy Magyarországon is jelen van az élelmiszer-hamisítás, de odáig még nem jutottunk el, mint például Olaszországban, ahol a hamisítás már szorosan összekapcsolódik a szervezett bűnözéssel. Nem véletlen, hogy az unióban három olyan ország van, ahol létrehoztak speciális szervezeti egységet, mint amilyen mi vagyunk, az első Olaszország volt. Ott 1200 fő dolgozik a csendőrség keretein belül ezeken az ügyeken. De erre nagyon egyszerű a magyarázat, az olaszoknak van boruk, sajtjuk, sonkájuk, olívaolajuk, amik mind nemzeti sajátosságok, és hatalmas üzlet ezeket hamisítani. És van még egy „előnyük”, hogy ott a maffia, ami egy jól felépített, jól szervezett hálózat, ami nagyon hamar észrevette, hogy ez mekkora üzlet. Mi messze nem tartunk itt. Magyarországon mindig csak próbálkozók voltak, hol nagy volumenben, hol kicsiben. A harmadik ország, ahol még van ilyen szervezet, az Dánia, de ott is kisebb léptékű, mint az olaszoknál.

LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!

A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 15 millió forintot, 20 éves futamidőre, már 6 százalékos THM-el, és havi 106 085 forintos törlesztővel fel lehet venni a Raiffeisen Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a CIB Banknál 6,42% a THM; a K&H Banknál 6,43%; az Erste  Banknál 6,67%,  a MagNet Banknál pedig 6,8%; míg az UniCredit Banknál 6,9%-os THM-mel kalkulálhatunk. Érdemes még megnézni a Sopron Bank, a Takarékbank, és természetesen a többi magyar hitelintézet konstrukcióját is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)

Ezek az élelmiszer-hamisítások inkább belföldre vagy külföldre történnek?

Mind a kettő. Egy olasz kolléga mondta, hogy a helyi vendéglátók 30 százalékánál már csak ezek a hamisított termékek kerülhetnek be, hiszen a maffia uralja a vendéglátást, és kvázi beszállítja ezeket az alapanyagokat. De ezek a termékek remek exportcikkek is, az olívaolaj az egész világon megtalálható, és nem sok ország termeli. Olaszország, Spanyolország, Görögország. A borokat, sajtokat szintén.

Lehet azt mondani, ahogy az idő halad előre, egyre nehezebb lesz megóvni magunkat a hamisított élelmiszerektől?

Bizonyos tekintetben igen, hiszen a globalizáció itt is jelen van. Nincsenek határok. Felraknak egy kamionba egy árut Spanyolországban, az 24 óra alatt itt van Magyarországon, nincs határellenőrzés, szabadon átjöhet.

Olyan hamisítást is el lehet képzelni az élelmiszerek esetében, hogy egy bizonyos márkájú ételnek a teljes csomagolását, grafikáját is lemásolják?

Ilyen is volt Magyarországon 2014-2015-ben, egy ismert kakaómárkát hamisítottak úgy, hogy a zacskóját, ami egy jól bevezetett termék volt, egy az egyben lemásolták nyomdai úton, és silány minőségű kakaóport raktak bele. De az élelmiszer-hamisításnak többféle változata van, a legegyszerűbb sufnituningos megoldás, amikor a sarki kisközértben a 10-én lejárt tejfölön a 0-t áthúzzák egy filctollal, és 8-as lesz belőle. Ennek a profi változata szintén előfordult évekkel ezelőtt, amikor lézernyomtatóval, nagy címkézőgépekkel több száz tonna terméket dátumoztak át a lejárat után.

Azt mondta 400-500 ellenőrzést végeznek évente, de mennyi nem megfelelő termék juthat el mégis a fogyasztókhoz?

Ezt nagyon nehéz megmondani. Mint amikor megkérdezik, hogy hány illegális vágóhíd van. Ha tudnánk, pontosan mennyi van, akkor nem lenne illegális. Azt tudjuk, hogy éves szinten 400-500 tonna terméket vonunk ki a forgalomból, ez az átlag, de volt olyan év, amikor ez 2000 tonna volt.

400-500 tonnát tehát átlagosan kivonnak, de ennyi benn is maradhat a rendszerben, ezáltal a fogyasztókhoz kerülve?

Bízom benne, hogy ennél azért kevesebb. Amit viszont mondhatok, hogy aki látókörünkbe kerül, azokat ellenőrizzük.

Az átcímkézés tehát a hamisítás első lépése, de gondolom, nem az átcímkézésből van a legnagyobb profit.

Ez is egy nagy része lehet a profitnak. A legutóbbi közleményünkben például megírtuk, hogy egy raktárban majdnem 40 tonna lejárt terméket vontunk ki a forgalomból, és ezeknek a nagy része nem alacsony árkategóriájú termék volt. Prémium sajtok, édesipari termékek voltak zömével. Magyarországon emellett a lejárt termékek átdátumozása a klasszikus. De a világban, például amikor egy magasabb minőségű halként adnak el egy olcsóbbat, az is nagyon gyakori. Magyarországon is volt, amikor marhahúsnak adtak el sertést, vagy vízzel injektálták be, és nagyobb tömegű lett a hús. Igazából mindent lehet hamisítani, ez csak azon múlik, ki mihez jut hozzá. Volt, amikor ásványvíz helyett sima vizet adtak el lepalackozva.

Korábbi interjúiban említette a tonhalat, hogy azt például előszeretettel hamisítják, hogyan teszik ezt?

Úgy, hogy nem tonhalat adnak el tonhalként. Magyarországon hasonló volt, amikor a kacsamájat libamájként adták el. Jóval olcsóbb, szemre nem nagyon lehet megkülönböztetni, csak laborvizsgálattal.

És ízre?

Abszolút nem lehetett ízre sem. Beszéltünk profi szakácsokkal, ők sem tudták megmondani. Ami nagyon fontos, hogy nekünk olyan bizonyíték kell, ami később a bíróság előtt is megállja a helyét. Ez viszont csak a laboratóriumi vizsgálat, az, hogy ki, minek érzi, az amúgy sem lenne elegendő.

Az alkoholok hamisítása mennyire megy?

Előkelő helyen van a borok vizezése, cukrozása és a keverékek összeállítása is klasszikus tétel a hamisítók palettáján. De akár az is megtörténhet, hogy menő borászok hoznak be olcsón, rossz minőségű borokat, és ezeket átkeverik a sajátjaikhoz, ezzel növelve a profitjukat, sok mindent látni. Ám ezeket is csak laboratóriumi vizsgálatokkal lehet kimutatni.

Nagy márkák prémium italait is hamisítják?

Előfordulhat, ott az a nehezebb, hogy ezeknek a csomagolóanyaga speciális, nem olcsó. Egy whiskysüveget legyártani sokkal nehezebb, mint egy papírcsomagolást, vagy a sima borosüvegre egy címét. De ha valakinek van tőkéje, nagyvállalkozásként akarja ezt végezni, akkor semmi nem lehetetlen.

A kereskedők ebben mennyire vesznek részt?

A kereskedő a legtöbbször áldozat, hacsak nem feltűnően olcsón kapja meg az árut. Egy rutinos kereskedőnek tudnia kell, hogyha egy whisky 5000 forint, és jön valaki, hogy van egy kocsi whiskyje 1500-ért, azzal nem valószínű, hogy minden rendben van. Vannak, amiket nehezebb felismerni, hogy hamisítvány, de egy trappista sajtot nem lehet francia sajtnak eladni. Viszont két hasonló, érlelt francia sajtnál például már lehet trükközni.

Olaszország és Magyarország mellett említette még Dániát is, ott is nagyon hamisítanak valamit?

Igen, a húsipari termékeket. A dánoknak nagyon híres a sertéságazata, ott megelőzésként jött létre a KÜI-hez hasonló szervezet akkor, amikor már tapasztalták a jeleit annak, hogy megjelenhetnek a hamisítók.

Az EU-n kívül hol a legdurvább a hamisítás?

Valószínű, hogy az ázsiai országokban, ott egyébként is hajlamosak a tömegtermelésre és az olcsósításra. De Amerikában a haltermékekkel nagyon sok a visszaélés. Inkább termékeket mondanék, nem is kifejezetten lokalizációt, a tejtermékeknél például különböző növényi zsiradékokat tesznek a sajtokba. Az emberi leleményesség függvénye tehát, hogy mit, hogyan hamisítanak, a sor gyakorlatilag végeláthatatlan.

A mézet is sokszor hamisítják laboratóriumi körülmények között, pedig nem egyszerű a technológia. Mégis jobban megéri, mint méhekkel valóságosan előállítani?

Általánosságban elmondható, hogy igen, külön alapanyagokból összerakva, nagy mennyiségben jobban, olcsóbban és biztosabban lehet technológiailag mézet előállítani, mint a méhekkel. Hiszen az nagyban függ az időjárástól, akár egy méhbetegség is bekövetkezhet, és munkaigényes is. Laborban összerakni valamit egyszerűbb, és stabilabban, üzemszerűen végezhető.

A hazai sajtó ez elmúlt hónapokban a Klenáncz-féle mézhamisításoktól volt hangos. Ezeket a termékeket azonban nem aluljáróban vagy út mentén árulták, hanem a legnagyobb hazai kiskereskedelmi láncok repertoárját képezték.

Valóban, ez az eset, amikor a hamisítás tényét sem a kereskedelmi lánc, sem a fogyasztó nem tudja kivédeni. Ezt egyértelműen a hatóságnak kell megtennie.

A sajtóhírek viszont csak pár milliós büntetésekről szóltak a hamisítások következményeként. Azt mondja, itt igazából az a nagy büntetés, hogy a láncok vélhetően leveszik a polcról a szóban forgó termékeket?

Pontosan. Illetve ismerve az áruházláncok gyakorlatát, feltételezem, hogy nehéz lesz vissza is kerülni.

Azt mondja, az ilyen visszaélések ellenére azért továbbra is él, az aluljáróban ne vásároljunk toposz?

Természetesen, ha egy rendes bolt üzemel az aluljáróban, ott lehet vásárolni. De leterített pokrócról vagy bőröndből egyáltalán nem javallott. Az alapvető szabályokat tartsuk be, amiket muszáj. Kicsit hasonló ez, mint az autóvásárlás, ott is vannak intő jelek, hogy mikor ne vegyük meg azt az autót, amit gyanús körülmények között kínálnak.

A helyzetet nehezíti, hogy a magyar vásárlók rendkívül árérzékenyek.

Ez egy örök harc, amíg az ár dominál, addig jobban ki vannak téve a vásárlók is a csalódásnak. De ehhez nem is biztos, hogy szükség van hamisított termékre. Elvárni egy 500 forintos virslitől ugyanazt, mint egy 3000 forintostól, nem lenne szabad. Tudomásul kellene venni, hogy ami olcsóbb, annak más az íze, alacsonyabb a fehérjetartalma és a többi. Ezért is próbálta a rendszer azt, hogy nem lehet virslinek nevezni azt, amiben MSN van. De ezek a termékek is nagyban fogynak, lehet, hogy valaki sokkal több olcsó terméket akar vagy tud fogyasztani, mint minőségi terméket.

Milyen egyéb termékeket hamisítottak még Magyarországon nagyobb mértékben?

Egy időben a gesztenyemassza egy részét burgonyapehellyel vagy rizsliszttel helyettesítették. Volt olyan, amikor a fagyasztott pulykatermékbe csirkehús került. De nagyon sok olyan tejipari termék lett kivonva a forgalomból, ami növényi zsírt tartalmazott, sajtok, amiket nem is mind Magyarországon állítottak elő. A boroknál is sok esetben találni vizezett, cukrozott tételeket.

10 éve vezeti a KÜI-t, rengeteg élelmiszer-visszaélést látott testközelből. Eddigi praxisa során mit gondol, mikor válnak az emberek élelmiszer-bűnözőkké? Inkább az életben maradás, a muszáj-növekedés hajtja rossz útra az embereket, vagy inkább a színtiszta kapzsiság, ügyeskedés az elejétől kezdve?

Kettéválasztanám a kérdést. Akik élelmiszert hamisítanak, ott a jogszabály is úgy fogalmaz, hogy gazdasági haszonszerzés. Amikor meg szörnyű körülmények között dolgoznak emberek, tartanak állatot, ott nagyon sokszor a nemtörődömség, az igénytelenség, a „miért csináltassam meg a csapot, jó lesz így is” gondolat az uralkodó. És persze ott van a spórolás is, ne legyünk naivak, mindenütt a gazdasági haszon a cél, és ez abból is látszik, hogy amikor felfüggesztünk egy üzemet, amelyik szörnyű körülmények között dolgozik, érdekes módon az üzemeltető pár nap alatt mindent ragyogóvá tud tenni, ha igazán akar.

Ezért szoktuk azt mondani, hogy a rendet nem csinálni kell, hanem tartani. Az sokkal olcsóbb lenne. De sajnos sokan valóban igénytelenek erre. Vagy úgy gondolják, hogy nem fognak lebukni. Ezért is tartjuk nagyon fontosnak a közleményeket, hogy ezek a vállalkozások lássák, mindenki érezze, hogy megvan a lebukás esélye. Előbb-utóbb eljutunk mindenhová.

(Címlapkép és interjúképek - kepszerk.hu/Ancsin Gábor)

NEKED AJÁNLJUK
Ilyet még nem láttál: így adnák ki a magyar gyerekek kedvenc könyvét újra

Közösségi finanszírozással adnák ki újra a 2012-es év gyerekkönyvét, a Dobozvárost.

Sok magyar nem is tud erről az egyszerű trükkről: milliókat bukhatnak, ha nem figyelnek oda

A vállalkozásunk sikere rengeteg dolgon múlhat, nem elég az ötlet, bizony kemény munkát kell fektetni a sikerbe.

Régi klasszikus tér vissza a magyar boltokba: sokak kedvence lesz ismét elérhető a polcokon

Tíz év után ismét megjelenhet Lakatos István Év Gyerekkönyve-díjas meseregénye, a Dobozváros!

Ez lenne a megoldás a magyarok borzasztó egészségi állapotára? Kevesen ismerik ezt a trükköt

A kutatók szerint az egyik ok, amiért az adakozás javíthatja a fizikai egészséget az az, hogy segít csökkenteni a stresszt és a feszültséget.

Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2022. augusztus 12. péntek
Klára
32. hét
Augusztus 12.
A fiatalok világnapja
Augusztus 12.
Az elefántok napja
KONFERENCIA
Tovább
Portfolio Future of Finance 2022
Októberben jön a magyar pénzügyi szakma nagy találkozója.
Energy Investment Forum 2022 - A MEKH szakmai támogatásával
Válság kontra klímacélok? Lesz miről beszélni az Energy Investment Forum-on!
Private Health Forum 2022
A hazai magánegészségügy legkiemelkedőbb konferenciája.
EZT OLVASTAD MÁR?