Hiába az év eleji emelés.
Hát, akkor itt a válasz: ennyivel élnek most jobban a magyar településeken, mint 2012-ben
Az életminőség egyik fontos szegmense a vásárlóerő, ezért egy frissk kutatás megbecsülte a települések vásárlóerejét a 2012-2019-es évekre.
Az életminőség egyik fontos szegmense a vásárlóerő. Ezért a GKI Gazdaságkutató Zrt. megbecsülte a települések vásárlóerejét a 2012-2019-es évekre. A becslések során felhasználták a NAV és a KSH megfelelő adatsorait (nettó keresetek, nyugdíjak, vállalkozói jövedelmek, önkormányzati juttatások stb.). 2019-ben az egy főre jutó vásárlóerő közel 1,7 millió forint volt Magyarországon. Azonban a falvak, városok, megyei jogú városok és a kerületek között nagy eltérések voltak. Budapesten az egy főre jutó vásárlóerő (közel 2,1 millió forint) 24%-kal haladta meg az országos átlagot. A fővároson belül a XII. kerület vezet 3,4 millió forinttal, melyet a II. kerület követ 3,3 millióval, míg a sor végén a VIII. kerület áll 1,4 millió forinttal.
Egy főre jutó vásárlóerő és változása (2012-höz képest) településtípus szerint
A megyei jogú városok egy főre jutó vásárlóereje 5%-kal magasabb az országos átlagnál, míg a többi vidéki városé 3%-kal, a községeké pedig 15%-kal marad el ettől. Földrajzilag az ország észak-nyugati negyede, ezen belül is főként a Győr-Szombathely-Balaton-főváros által határolt terület tűnik ki, ugyanakkor jól látszik, hogy a dél-nyugati (Somogy, Baranya) és az észak-keleti és keleti határmente a legszegényebb jövedelmi szempontból. Az egy főre jutó vásárlóerő 389 településen nem haladta meg az egymillió forintot. Másik végletként kiemelkedő 42 település és 5 kerület helyzete, ahol 2,2 millió forintnál is nagyobb volt az egy főre jutó vásárlóerő.
2012 és 2019 között Magyarországon egy főre vetítve 81%-kal nőtt a vásárlóerő nominálisan. A települések/kerületek 99,5%-án nőtt, míg 0,5%-án csökkent vagy stagnált a vásárlóerő. Az átlagnál jóval gyorsabban tudott nőni a vizsgált időszakban a főváros néhány (főként tehetősebb) kerülete mellett Budapest észak-nyugati agglomerációja, az ország észak-nyugati részén (főként Pest, Fejér és Komárom-Esztergom megyében lévő) és a Balaton környékén fekvő több település, ugyanakkor Bács-Kiskun megye is a relatív nyertesek közt szerepel.
A jövedelmi helyzet alapján definiált első negyedbe eső települések egy főre jutó vásárlóereje 92%-kal nőtt, míg a második-harmadik-negyediké ettől jóval lemaradva rendre 75, 72, illetve 69%-kal. Mindez azt jelenti, hogy a magasabb jövedelmű, gazdagabb települések előnye tovább nőtt a szegényebb településekhez képest. Azaz ezek a települések, illetve lakói voltak képesek leginkább kihasználni a kedvező gazdasági konjunktúrát.
Az alig egy hónapja indult első hazai közösségi piactéren már meg is vannak az első sikeres projektek.
A pénzügyi szakértők most elmondták, milyen tippekkel spórolhatunk.
A magyar piacon is megjelennek az enyhén alkoholos, gyümölcsös italok, egy felmérésből pedig kiderült, hogy a fiatalok különösen nyitottak ezekre az alkoholos frissítőkre.
Sokan gondolják, hogy teljesen tudatosan szervezik a pénzügyeiket, és nem értik, hogy hova folyik a pénzük a hónap végére.
-
Hogy lehet bankszámlát nyitni egy szelfivel? Mutatjuk
A Gránit Bank szolgáltatását már több ezer ügyfél vette igénybe.
-
Erre figyeljünk, ha idén a lakásfelújítás lesz a nyaralásunk
Ma már nem csak az otthonunk, gyakran a munkahelyünk is a lakás.
-
Ez a KKV-k nagy lehetősége: íme 3 érv, hogy kipróbáld a közösségi finanszírozást (x)
Ha érdekel a közösségi finanszírozás, akkor nagy valószínűség szerint ennek fő oka a tőke nem tradícionális módon történő előteremtésének lehetősége.
- Ilyen még nem történt svájci nagybankkal
- Már le is zajlott az alaptörvény 11. módosításának vitája
- Navracsics Tibor: az év második felében megegyezünk, jöhet az uniós pénz
- Horror lakossági gázáremelés jön a szomszédban
- Fucsovics Márton: elvonulok egy kicsit a tenisztől
- Krisán László: olcsóbbá tesszük a vállalatok számára a hitelfelvételt
Külföldi piacra lépés 2022
Tiszaújváros – Kelet-magyarországi Gazdasági Fórum 2022


