8 °C Budapest
Vigyázz, karácsonykor miket posztolsz: 200 ezres bírság is lehet belőle

Vigyázz, karácsonykor miket posztolsz: 200 ezres bírság is lehet belőle

2020. december 25. 13:02

Rengetegen már tegnap nekiálltak az ajándékbontogatásnak, sokan pedig ezekben a napokban adják át szeretteiknek az idei évi meglepetéseket. Azt azonban valószínűleg idén is sokan elfelejtik, hogy a nagyobb értékű ajándékok után bizonyos esetekben illetéket kell fizetni. Hogyha valaki ezt elmulasztja és lefüleli a NAV - például egy gyanútlan közösségi média poszt alapján -, elég súlyos bírságot is kaphat. Mutatjuk, milyen esetben kell ajándékozási illetéket fizetni.

Esküvőre, évfordulóra, szülinapra, és jellemzően karácsonyra ajándékoznak az emberek nagyobb értékű tárgyakat - vagy akár ingatlant -, azt azonban már kevesen tudják, hogy az ilyen ajándékok után illetékfizetési kötelezettség keletkezik. Pedig az ajándékozás útján szerzett vagyon bizony ajándékozási illetékköteles. A Pénzcentrum novemberi felmérése alapján az olvasóink 18 százaléka 100-150 ezer forint között tervezett költeni idén karácsonykor, 11,5 százalék pedig 150 ezer forint felett.

Okostelefonok, televíziók, laptopok - évek óta népszerű karácsonyi ajándéknak számítanak, és a koronavírus-járvány miatt még több fa alatt lapulhat idén drágább digitális eszköz, vagy a home office-hoz nagyobb értékű bútor, főnöki szék, stb. Az ékszer szintén népszerű ajándék, és nem egyszer történik lánykérés is karácsonykor: ezek az ajándékok is bizonyos esetekben vagyonszerzésnek minősülnek.

Az illetékekről szóló törvény szerint fizetnünk kell: ingatlan ajándékozása, ingó ajándékozása, és vagyoni értékű jog ingyenes alapítása, ilyen jognak vagy gyakorlásának ingyenes átengedése, továbbá az ilyen jogról ellenszolgáltatás nélkül történő lemondása esetén (ideértve a követelés elengedését is). Illetéket a felsorolt esetekben akkor kell fizetnünk, ha az ajándékozásról okiratot állítottak ki, vagy ha nem történt okirat kiállítás, de az ingó forgalmi értéke a 150 ezer forintot meghaladja.

Ingónak minősül minden nem ingatlantulajdon, fizetőeszköz, értékpapír - és a törvény szerint mindez 150 ezer forint felett akkor is illetékköteles, ha nem papírozzuk le az ajándékozást. Tehát egy ajándékba kapott nagy értékű Herendi porcelán étkészlettel, hűtőszekrénnyel, kanapéval, vagy autóval, esetleg ingatlannal, illetve 150 ezer forintot meghaladó pénzajándékkal (utalással vagy készpénzben is) el kell számolnunk a NAV felé.

A mulasztási bírság összege pedig 200 ezer forintig is terjedhet.

Illetékmentes esetek

A törvény számos mentességi okot határoz meg az ajándékozási illetékre vonatkozóan, ezek közül a leggyakrabban előforduló eset a családon belüli ajándékozás. Többek között mentes az illeték alól ha az ajándékozó az ajándékozott egyensági rokona - nagyszülő, szülő, gyermek, unoka (örökbefogadáson alapuló rokonság esetén is) - vagy házastársa (illetve bejegyzett élettársa). Ezekben az esetekben bejelentési kötelezettsége sincs annak, aki az ajándékot kapja. 2020 júniusától pedig már a testvérek között is illetékmentes az ajándékozás.

Gyakran elfelejtjük, hogy a (nem bejegyzett) élettárstól, a testvérektől, nagybácsiktól, nagynéniktől, távolabbi rokonoktól, vagy keresztszülőktől kapott ajándékok már nem esnek az illetékmentes kategóriába. Természetesen, ha olyan családtagokról van szó, akivel közös egyenes ági rokonon osztozunk, akkor továbbajándékozással megoldható az illetékmentesség. Tehát ha előbb a szülőnek ajándékozunk, és ő utána továbbajándékozza a testvérünknek az ingatlant vagy ingóságot, ugyanúgy nem kell illetéket fizetnünk.

Ha nem vagyunk házastársak, de van közös nagykorú gyermekünk, szintén könnyen áthidalhatjuk ilyen módon az egyenes ági kitételt. Viszont például leendő házasoknál nincs kibúvó: karácsony tájékán gyakran megszaporodnak az eljegyzések, sokan találhatnak idén is gyűrűt a fa alatt. Viszont hogyha a gyűrű értéke a 150 ezer forintot meghaladja, és nem említjük meg a bevallásunkban, elvileg a NAV bírságot szabhat ki. Egy boldog, jegygyűrűvel pózolós szelfi, és már kész is a baj!

TÍZEZREKET SPÓROLHATSZ BANKVÁLTÁSSAL!

A bankszámla mindennapi életünk része. A munkabér, nyugdíj, ösztöndíj jellemzően bankszámlára érkezik. Segítségével kényelmesen intézhetjük a pénzügyeinket, akár otthonról is. Ahhoz azonban, hogy bankszámlád valóban azt nyújtsa, amire szükséged van, körültekintően kell választanod. Mielőtt kiválasztanád bankszámládat, nézz szét a Pénzcentrum megújult bankszámla kereső kalkulátorában! Állítsd be a személyes preferenciáidat, és versenyeztesd a pénzügyi szolgáltatókat, hiszen a megalapozott döntés a Te érdeked! Egy testre szabott bankszámlával a költségeken is rengeteget spórolhatsz! (x)

A Magyar Könyvelők Országos Egyesület ezzel kapcsolatban korábban arról tájékoztatta lapunkat:

"Valójában az illetékfizetés bejelentése kapcsán már 2016.01.01-től az adózás rendjéről szóló törvény garanciális szabályként rögzíti, hogy amennyiben a magánszemély adózó az ilyen bejelentési kötelezettségét elmulasztja, az adóhatóság mulasztási bírság kiszabása nélkül - határidő tűzésével - hívja fel e kötelezettsége teljesítésére. A határidőn belüli pótláskor nincs mulasztási bírság kiszabásának helye! A jogalkotó célja annak biztosítása volt, hogy a jellemzően adminisztrációs okokból, vagy tájékozatlanságból bekövetkezett tévedések szükségtelenül ne vonjanak maguk után mulasztási bírság kiszabását. (lásd: régi Art. 172/A.§ és új Art. 221.§ (1) a). 2018-tól a szabályt minden adózóra kiterjesztették (tehát a cégekre is), az alól az adóköteles tevékenység megkezdéséről szóló bejelentés, a munkavállalók bejelentése, az online számla-adatszolgáltatás, a gépjármű-illeték bejelentése és az EKAER a kivétel."

Az 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről 91. §-a azt írja, a "vagyonszerzési illeték tárgyát képező, de ingatlan-nyilvántartási eljárást nem igénylő jogügyletet a szerződő felek - a 76. §-ban említett eset kivételével - közvetlenül az állami adóhatóságnak kötelesek bejelenteni. A bejelentést az illetékkötelezettség keletkezését követő 30 napon belül, a vagyonszerzést rögzítő irat eredeti és másolati példányának vagy - elektronikus ügyintézés keretében való bejelentés esetén (ha a vagyonszerzést rögzítő irat nem elektronikus irat) - az irat hiteles elektronikus másolati példányának benyújtásával kell teljesíteni."

Így tehát amennyiben nem egyenesági rokon, testvér ajándékoz 150 ezer forintnál nagyobb értékű ingóságot karácsonykor, akkor aki kapja, annak ezt be kell jelenteni a fent említett módon az adóhatóság felé, és megfizetnie utána a kiszabásra kerülő illetéket. Amennyiben ezt mégis elmulasztaná valaki és a NAV figyelmeztetésben felhívja a figyelmünket a bejelentési kötelezettségre, akkor pótoljuk ezt határidőn belül, hogy elkerüljük a bírságot.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
NAPTÁR
Tovább
2021. április 15. csütörtök
Anasztázia, Tas
15. hét
KONFERENCIA
Tovább
HR Revolution 2021
Vörös riadó! Újabb fronton nyílhat harc a hazai munkahelyeken. Hogyan tovább?
EZT OLVASTAD MÁR?