Nincs min csodálkozni: így alakul át a magyarok bevásárlási szokása

Az alapvető élelmiszerek - pékáru, tej, sertéshús, baromfihús - körében sorra szólalnak fel a termelők, feldolgozók, hogy árat kell emelni. Az okok részben azonosak, hiszen az időjárás, a hőség, a drágább takarmány, az energiaárak, a bérköltség emelkedése sok termelőt megizzasztott már eddig is, de például a sertéspestis vagy a szalmonellafertőzés miatt kisebb dél-amerikai csirkehús import nyomán a kínálat kisebb, ami persze rögtön a termelői árak emeléséhez vezet - kezdi közleményét a blokkk.com. 

Nem csoda hát, hogy a boltosok csak kapkodják a fejüket, hiszen nem csak a beszállítók, hanem a vásárlók is nyomják őket, persze ellenkező irányból. A vásárló nagyon is megnézi az árcédulát, és ha valami nagyon megdrágul hirtelenjében, könnyen előfordul, hogy abból bizony kevesebbet vesz - emeli ki a blokkk.

Hol van már a tavalyi nyár?

2018 augusztusában 4,1 százalék volt az élelmiszerek átlagos áremelkedése a boltokban, tehát tovább kúsztak felfelé az árak. De különbségek most is voltak, sőt. A friss zöldség közel 30 százalékkal, a burgonya negyedével drágult, de kétszámjegyű áremelkedés más területen eddig nem volt. A száraztészta, a vaj és a tojás ára emelkedett még jelentősebb mértékben, 9,5, 8,4 és 7,5 százalékkal. A sertéshús ára még csökkent is egy keveset, a baromfié, tej, valamint a pékáruké pedig 3-5 százalék között emelkedett.

Idén tehát vastagabban fogott a boltosok ceruzája, egyszerűen azért, mert ők is drágábban tudták csak megvásárolni a polcokra való élelmiszerféleségeket. Hogy miért is? A mezőgazdaság egyes termelői árai nagyot ugrottak 2018 nyarára. A júliusi statisztika szerint a gabonafélék, valamint a zöldségek ára 10 százalék feletti mértékben, a burgonyáé 45 százalékkal emelkedett. A gyümölcsök mezőgazdasági termelői ára viszont ötödével kisebb lett az előző évihez képest (persze, ez is csak átlag), az állati termékek átlagos árszintje viszont 4 százalékkal csökkent - emeli ki a portál.

Rendezkednek a vásárlók

Az elmúlt esztendőkben folyamatosan nőtt a boltos kiskereskedelmi forgalom, azon belül a legnagyobb szeletet jelentő élelmiszerboltos értékesítés is. Az élelmiszerek vásárlásában a családok arra törekednek, hogy a legfontosabbakat mindig megvegyék, akkor is ha laposabb a pénztárca. A több pénz persze hizlalja a családok élelmiszer költekezését is, de az azért az átlag alatti ütemben növekedett, mert a kilengések itt mindig kisebbek, akár felfelé, akár lefelé megy a piac.

Érthető, hogy ha vaskosabb a család pénztárcája, a szabadabban költhető több pénzből több megy el iparcikkféleségekre, amit mutat az élelmiszer, valamint iparcikk vásárlások növekedési ütemének különbsége. Természetesen az előbbi miatt is változott a boltos költekezés szerkezete is. Az élelmiszerboltok forgalmát - a dohánytermékeket már nem számítva, azok eladása ma már a trafikok dolga - az iparcikkes boltok értékesítésével összevetve kirajzolódik az új leosztás, azaz átrendeződés. Kizárólag ezt a két boltcsoportot nézve kitűnik, hogy míg 2013-ban az élelmiszerboltok részesedése 54 százalék volt ebben a körben, addig 2017-ben már csak 51 százalék - hívja fel a figyelmet a blokkk.

És a költekezés növekménye az iparcikkes vásárlásokban másfélszerese volt az élelmiszerbolti eladásoknak. Ennek alapján feltételezhető, hogy nagyon rövid időn belül többet fognak költeni a vásárlók a különböző iparcikkes boltokban, mint az élelmiszerüzletekben. Ez persze nem is csoda, hiszen a gazdaságilag fejlettebb térségekben azért az élelmiszer vásárlások súlya mindig is mérsékeltebb volt.