Hiába csak 1,8 százalék az éves infláció, bizonyos esetekben, a boltokban egészen más számok fogadják a vásárlókat.
Szinte hihetetlen mennyiségű szemetet termel Magyarország, lakosonként egészen pontosan 379 kilót évente. Ezzel egyébként az alsó harmad közepén vagyunk az EU-s listán, meglepő ugyanakkor, hogy újrahasznosításban viszont majdnem hozzuk az átlagot. Nézzük, kik az EU szemétkirályai, és kik azok, akik a hulladékuk közel felét újrahasznosítják.
Érdekes ábrára bukkantunk az EU-s statisztikai hivatal, az Eurostat Facebook-oldalán.
A bejegyzésben az olvasható, hogy 2016-ban egy átlagos európai 480 kiló szemetet termelt, a lista legalján a románok, a legtetején pedig a dánok vannak. A különbség egyébként nem meglepő. A Világbank adatai szerint ugyanis a dánok egy főre jutó fogyasztása 2016-ban 28 282 dollár volt, a románoké pedig csupán 6622. Viszonyításképpen ez a mutató Magyarország esetében 7677 dollár.
Az tehát logikus, hogy jellemzően a gazdag országok állnak a lista élén, hiszen ott fogyasztja el a legtöbb terméket és szolgáltatást a lakosság, így ott is termelik melléktermékként a legtöbb szemetet is. Ez alól a szabály alól kivétel Málta, ők nem fogyasztanak olyan kiemelkedően sokat (körülbelül Magyarország kétszeresén áll ez a mutatójuk), de ennek ellenére jó sokat szemetelnek, az EU-ban be is futottak a második helyre. A bronzérmes Ciprus lett, őt követi sorrendben Németország, Luxembourg, Ausztria, Hollandia és Görögország.
A lenti ábrán jól látható, hogy Magyarország az EU-s országok közül alulról a hatodik, több szemetet állítunk elő, mint a már említett EU-utolsó Románia és megelőztük még alulról sorrendben Lengyelországot, Csehországot, Szlovákiát és Észtországot is. A lenti ábrán feketével van jelölve országonként a nem újrahasznosított, bordóval az újrahasznosított szemét mennyisége, a zöld vonal pedig azt mutatja meg, hogy a teljes szemétmennyiség mekkora része kerül újrahasznosításra.
A legnagyobb újrahasznosító az EU-ban Németország, a szemétmennyiségének közel felét (48%) dolgozza fel. Másodikként rögtön egy velünk együtt csatlakozott ország, Szlovénia következik (46%) és tőlük jelentősen lemaradva érkeznek a harmadik helyezett svédek és belgák, mindketten 33 százalékkal.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A románok ennek a listának is az aljára kerültek, mindössze a teljes szeméttermelésük 6 százalékát hasznosítják újra, de nem kell, hogy egyedül érezzék magukat a lista alján, nem sokkal tanyáznak csak előttük a máltaiak (7%), őket pedig sorrendben Ciprus (13%), Görögország (14%), Lettország (15%) és Szlovákia (16%) követi.
Magyarország a középmenzőnyben helyezkedik el a listán 27 százalékkal, a 28 EU-tagország átlaga 29 százalék.
Felejtsd el az olcsó húsvéti sonkát: a húsipari szakértő elárulta, miért fizethetünk rá a spórolásra
Húsvéti sonkavásárlás 2026: Kötözött vagy gyorspácolt, áztatva vagy főzve, olcsón vagy horror áron – mutatjuk, mire érdemes figyelni az ünnepi asztalra kerülő sonka kiválasztásakor
-
Milliárdokkal támogatjuk a fontos társadalmi célokat (x)
A legtöbb szempontból magyarok a kiskereskedelem óriásai
-
Évente akár 30 millió adagra is elegendő élelmiszert mentünk meg a rászorulóknak (x)
A legtöbb szempontból magyarok a kiskereskedelem óriásai
AI in Energy 2026
AgroFood 2026
Portfolio Investment Day 2026
Hitelezés 2026
Women's Money & Mindset Day 2026








