24 °C Budapest
Egekbe emelnék a hekk és a lángos árát a trükkös balatoni büfések

Egekbe emelnék a hekk és a lángos árát a trükkös balatoni büfések

2017. június 14. 10:43

Forrong a magyar vendéglátós szakma. A szektort sújtó munkaerőhiány enyhítése végett a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ) a kötelező szervizdíj bevezetését javasolja, ám a kisebb vendéglőknek nem tetszik az ötlet. Lehet, hogy a kártyán érkező jattok okozzák az ellentétet, mivel a kedvező adózás mellett bérfejlesztésre fordítható szervizdíj már évek óta létezik a vendéglátásban.

A kötelező szervizdíj bevezetésének gondolata megosztja a vendéglátós szakmát. Sokaknál kiveri a biztosítékot, mások viszont támogatják. Miért kéne kötelezőjelleggel borravalót adni, miért nem döntheti el egy vendég, hogy a jó felszolgálást vagy a finom ételeket, honorálja-e egy kis extra pénzzel?

A másik oldal viszont az átláthatósággal érvel, valamint azzal, hogy ez a javaslat egy összetettebb intézkedéscsomag része, mely a szektort sújtó munkaerőhiány felszámolását tűzte ki célul, a bérek emelésén keresztül.

A vendéglátós szakma két, jellemzően elkülönülő csoportja csap össze a kérdésben. Az egyik oldalon vannak a nagy szállodák és menő éttermek, a másik oldalon pedig a családi vállalkozásként üzemeltetett kisvendéglők, büfék vagy más kisebb vendéglátós egységek.

A javaslat egyébként a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségétől (MSZÉSZ) származik, akik egy május végi, a Magyar Távirati Irodához (MTI) eljuttatott közleményükben azt írták, hogy 

[a kötelező szervizdíj bevezetése] egy átfogó javaslatcsomag része, amelynek végső célja az ágazatra jellemző alacsony keresetek növelése, és ezzel a munkaerő megtartása, az ágazat fehérítése.

Az MSZÉSZ azzal is indokolja a javaslatot, hogy 

  • a kötelező szervizdíj teljes egészében felosztandó lenne az éttermi dolgozók között, 
  • a tulajdonos nem tudná kivenni profitként és 
  • így átláthatóan járulna hozzá a bérek növekedéséhez.

Az egész tervezetben van egy bökkenő, ez pedig az, hogy a szervizdíjat jelenleg is ismeri a magyar jogrend, azt felszolgálási díjnak nevezi és szabályairól a 71/2005 GKM rendelet rendelkezik.

A helyzet tisztázása érdekében megkerestük Vágner Emília adótanácsadót, mérlegképes könyvelőt.

Több esetet kell megkülönböztetni. Az egyik, ha az éttermi számla kifizetésekor a vendég borravalót ad a felszolgálónak. Amennyiben a pincér megtarthatja ezt a pénzt, úgy a jövedelem adómentes, bár a munkavállaló dönthet úgy, hogy fizet utána 15 százalék nyugdíjjárulékot

- nyilatkozta a Pénzcentrumnak.

A szakember által ismertetett másik eset, ha a számlán külön megjelenik a szervizdíj. Ebben az esetben ezt kötelező szétosztani hónap végén a vendéglátásban közreműködő alkalmazottak között, a nyugdíjjárulékot pedig a foglalkoztatónak kell megfizetnie.

Abban az esetben viszont, ha a borravalót a vendéglátós összegyűjti, majd később ennek az összegnek akár csak egy részét is szétosztja az alkalmazottak között, akkor a visszaosztáskor már bérként adózik

- tette hozzá a szakértő.

Mehet kártyára a jatt?

Bérként adózni pedig drága mulatság. 2017-ben a bruttó bérhez viszonyítva 57 százalékot kell a munkáltatónak az állam részére megfizetni járulékok és egyéb költségek formájában, és itt adóthat egy helyzet, amiben a kisvendéglők, valamint a menő fővárosi éttermek érdekei eltérhetnek egymástól.

Kártyás fizetés esetén ugyanis a borravaló fizikailag nem kerül rögtön a felszolgálóhoz, azt ő legfeljebb visszakaphatja a munkáltatótól, ennek megfelelően pedig bérként kell adózni utána.

Mivel egy felkapottabb étterem esetében többször fordul elő, hogy kártyán, tehát nem készpénzben érkezik a jatt, ezért látható, hogy azt hiába fordítják bérkiegészítésre, arra nem fog vonatkozni a kedvezőbb adózási forma.

A kérdés persze megoldható lenne úgy, hogy a nagyobb éttermek feltüntetik a számlán a felszolgálási díjat, így teljesen mindegy, hogy kártyával vagy készpénzben fizeti azt meg a vendég, semmiképpen nem kelenel utána jelentős közterhet fizetni.

Erről meg szerettük volna kérdezni a kötelező szervizdíj ötletét megfogalmazó MSZÉSZ-t is, de Könnyíd László elnök azt közölte a Pénzcentrummal, hogy jelenleg nem kívánnak többet mondani a kérdésben annál, mint ami a feljebb említett MTI közleményben már megjelent.

A kisebb vállalkozások és vendéglátósok érdekeit képviselő Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetségének (KISOSZ) veszprém megyei elnöke, Vágó Péter egy másik aspektusra is rávilágít, hogy miért nem támogatja a kötelező szervizdíj bevezetését.

JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 2 millió forintot igényelnél, 60 hónapos futamidőre, akkor 2021-től így kalkulálhatsz: a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 39 550 forintos törlesztővel a Sberbank nyújtja (THM 7,11%), de nem sokkal marad el ettől az UniCredit Bank 39 604 forintos törlesztőt (THM 7,17%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Képzelje el, hogy valaki vesz egy hekket, és kiviszik a számlát, amin rajta van a kötelező szervizdíj. Kisebb éttermeknél, halsütödéknél, családi alapon működő vállalkozások esetében ez egy teljesen helyzetidegen eszköz lenne

- közölte a Pénzcentrummal.

Az elnök azt is elmondta, hogy szerinte a vendéglátós bérek felzárkóztatásához nem kell ekkora hűhó, majd azt is hozzátette, hogy semmi olyat nem tud támogatni, ami egy újabb kötelező szabályhoz vezetne a magánszférában.

Tény, hogy az éttermi szolgáltatások áfája 27 százalékról 18 százalékra csökkent 2017. január 1-én, és további 13 százalékpontos csökkenés várható jövőre. Ha csak egy vendéglő nem dönt az árak csökkentése mellett, úgy az áfán megspórolt pénzt el lehet költeni bérfejlesztésre is.

Az MSZÉSZ egyébként a Nemzeti Turisztikai Ügynökséghez nyújtotta be javaslatát, amelyet szintén megkerestünk a témában, de a válaszadási határidő rövidségére hivatkozva, egyelőre nem válaszoltak kérdéseinkre.

A szektor árnyoldala

A bankkártyás fizetés csak az egyik olyan körülmény, ami miatt eltérhetnek a kisebb és a nagyobb, vagy magasabb színvonalú éttermek érdekei. Közhely a vendéglátásban, hogy mindenki lop, csal, hazudik, de a pontos módszerekről megoszlanak a vélemények. 

Iparági információk szerint a teljes szektorra jellemző, hogy a bejelentettnél többet keresnek a felszolgálók, így kevesebb adót és járulékot kell utánuk megfizetni. Az, hogy egyáltalán ne legyenek bejelentve a munkatársak, ma már inkább csak kisebb vagy szezonálisan üzemelő egységeknél fordul elő. 

Az egyik legvadabb szektorpletyka szerint viszont sok helyen nem is számlát kapunk fizetéskor, hanem egy arra megtévesztésig hasonlító papírdarabot, és az adóhivatalhoz bekötött pénztárgépbe csak a fogyasztás töredék része kerül be. Ezáltal a forgalom jelentős része soha nem jelenik meg a könyvelésben, amivel ugye megint adót lehet kreatívan megspórolni.

A fenti példák tükrében van abban igazság, amit a kötelező szervizdíj bevezetői hoznak fel érvnek, miszerint valamennyit fehéredne az vendéglátós szakma. Az azonban kétséges, hogy egy ilyen intézkedéssel mekkora előnyhöz jutna az állam. 

Ha megvalósul ugyanis az elképzelés, akkor a kötelezően beszedett szervizdíj gyakorlatilag adómentesen (vagy 15% nyugdíjjárulék megfizetése után) kerülhet az alkalmazottakhoz, magyarán a részleges szektortisztulás ellenére az állam nem jutna jelentős extrabevételhez.

A vendégek szempontjából egyébként szintén nem járna feltétlenül drágulással a kötelező szervizdíj bevezetése. Ez annak lenne köszönhető, hogy egy legálisan működtetett étteremben a teljes bevétel 8-15 százalékánál (ekkorára rúgna a kötelező szervizdíj, az MSZÉSZ javaslata alapján) általában többet visz el a bérek kifizetése. Ennek megfelelően még akkor is jobban járhat egy étteremtulajdonos az intézkedés bevezetéssel, ha a jelenlegi árait úgy csökkenti, hogy az új ár és a kötelező szervizdíj közösen adja ki a régi, az intézkedés bevezetése előtti árszintet

Ez persze nem igaz azokra a tóparti büfékre, ahol jelenleg a forgalom nagy részét adózás nélkül teszi zsebre a tulajdonos. Ezek a trükköző éttermesek valóban áremelésre kényszerülnének, hogy (részben illegálisan megszerzett) bevételüknél maradjanak.

Ebből is látszik, hogy a javasolt intézkedés nem feltétlenül ördögtől való, mivel 

  • hozzájárulhat a szektor részleges megtisztulásához
  • a jelenleg is legálisan működő éttermekben pedig valóban hozzájárulhat a bérek rendezésén keresztül a munkaerő megtartásához.

A másik oldalon viszont a kisebb éttermek érdekeit sem szabad szem elől téveszteni, ahol úgy látják, furán venné ki magát, ha az opcionális borravalót felváltaná a kötelezően kifizetendő szervizdíj.

NEKED AJÁNLJUK
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2021. június 16. szerda
Jusztin
24. hét
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
Sustainable World 2021
Fenntartható befektetések, piaci lehetőségek: varázsszó az ESG
EZT OLVASTAD MÁR?