Mit sem ér a pénzünk: ismét népeledel lehet a krumpli

Pénzcentrum
2012. március 16. 07:49

A magyaroknak kell a legmagasabb inflációval szembenézniük az Európai Unió 27 tagországának állampolgárai közül. Februárban átlagosan 5,9 százalékkal nőttek a fogyasztói árak, elsősorban az élelmiszerek és az energia jelentős drágulása miatt. Az elemzők várakozásait is túlszárnyaló infláció azért is aggasztó, mert az adójóváírás eltörlése miatt - béremelés hiányában - a munkavállalók jelentős részének csökkent a nettó keresete, az áremelkedést is figyelembe véve így akár 10-15 százalékkal is kevesebbet ér a fizetésük, mint tavaly.

A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.

Februárban átlagosan 5,9 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak a januári 5,5 százalék után. Az áremelkedésben az élelmiszerek, a háztartási energia, valamint az üzemanyagok jártak az élen.
Az élelmiszerek közül jelentős mértékben drágult a hús, a tej, a cukor, a tojás; utóbbiért 23 százalékkal többet kellett fizetni februárban, mint egy évvel korábban. A kakaó csaknem 18, a kávé pedig 18 százalékkal drágult tavaly februárhoz képest. Az átlagnál nagyobb mértékben, 6,2 százalékkal nőtt a kenyér ára is. Kilónként 10 forinttal olcsóbb lett viszont a finomliszt.

Királyok és szegények eledele
A burgonya Dél-Amerikából a mai Chile területéről került Európába. Kezdetben csak dísznövényként tartották számon. Miután az európaiak rájöttek, hogy nem a növény szára és termése, hanem a gumója ehető, az első időkben csak a királyok fogyasztották a krumplit. A 17. század végén és a 18. század elején azonban több évben is silány gabonatermést takarítottak be Európa-szerte. Az ennek hatására bekövetkezett éhínség kedvezett a burgonya elterjedésének. Tápértékének köszönhetően a 18. században fontos népélelmezési cikké vált a krumpli. Magyarországon II. József uralkodása idején, 1770-ben kezdték el termeszteni a Felvidéken. Erdélyben - ahol pityókának nevezik - csak az 1815. évi éhínség után barátkoztak meg vele. Az igazi áttörés tehát a 19. század elejére tehető, amikor a burgonya Európában a királyi palotákat és a legszegényebb emberek hajlékát is végleg meghódította.

A legnagyobb mértékben a burgonya ára csökkent: a tavalyi árnak kevesebb, mint a felét, átlagosan 98 forintot kellett februárban fizetni egy kiló krumpliért. Tavaly év elején drasztikus mértékben, csaknem a duplájára drágult a burgonya. A mostani árcsökkenéssel a 2010. februári 108 forintos kilónkénti árnál is kevesebbet kellett idén fizetni a krumpliért. Olcsóbb lett a vöröshagyma is: a tavalyi 206 forint helyett idén már csak 127 forintba került egy kiló. A sertészsírért 22 százalékkal kell kevesebbet fizetni, mint tavaly.

Az átlagosnál nagyobb mértékben, 8,1 százalékkal drágult a háztartási energia. Ezen belül a távfűtésért 11,2, a vezetékes gázért 7,4, a palackosért 10,4 százalékkal kellett többet fizetni. Az elektromos áram 7,2 százalékkal került többe, mint egy évvel korábban. Jelentős mértékben hozzájárult az átlagos infláció emelkedéséhez, hogy az üzemanyagok 17,6 százalékkal drágultak. 

Az EU 27 tagországában 2012. januárban a fogyasztói árak átlagosan 2,9 százalékkal voltak magasabbak, mint 2011. januárban. A legkisebb, 0,7 százalékos áremelkedést Svédországban mérték, de Írországban is csak 1,3 százalékos volt az infláció. Magyarországon volt a legnagyobb mértékű a drágulás, a második helyezett Észtországban is jóval alacsonyabb, 4,7 százalékot mértek.

Az áremelkedés jelentős része a jövedéki, illetve az általános forgalmi adó emelésére vezethető vissza. A tetemes infláció különösen nagy problámát okoz azoknál az átlag alatti keresetűknél, akiknek a munkáltatójuk nem emelte a fizetésüket. Azok például, akik bruttó 150 ezer forintot kerestek tavaly is és az idén is, azoknak havonta több mint 7 ezer forinttal csökkent a nettó keresetük. Az 5,9 százalékos infláció mellett viszont megközelítően 12 százalékkal ér kevesebbet a fizetésük, mint tavaly.

Azoknál sem lehet kijelenteni, hogy nem jártak rosszabbul, mint tavaly, akiknek a munkáltatójuk teljesítette az elvárt béremelést. Ha ugyanannyi a nettó fizetésük, mint tavaly, akkor abból is kevesebb terméket, szolgáltatást lehet megvásárolni, mint egy évvel ezelőtt. Az élelmiszerek és a háztartási energia tetemes drágulása a legalacsonyabb keresetűeket érintik a legérzékenyebben, mivel az ő fogyasztásukban nagyobb hányadot képviselnek ezek a termékek.

A drágulás egyre több családban vezethet oda, hogy az asztalra nem jut más, csak hagymás krumpli és zsíros kenyér. Az adóterhek növelésével lényegében elinflálja a kormány a béremeléseket, vagyis a tetemes drágulás miatt semmit nem éreznek a munkavállalók a magasabb fizetésekből.

Kalkulátorunkkal SZÁMOLD KI Mennyi marad a bruttódból valójában? Most kiderül

A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2021. november 27. szombat
Virgil
47. hét
KONFERENCIA
Tovább
Sustainable World 2021
Fenntartható befektetések, piaci lehetőségek: varázsszó az ESG
EZT OLVASTAD MÁR?