Téglaporos pirospaprika, vegyszeres alma: ennyi volt

Tegnap lépett életbe a másodlagos élelmiszervizsgálatról szóló rendeletmódosítás. Az új rendelet célja, hogy megakadályozza a silány minőségű élelmiszerek terjesztését és beáramlását a hazai piacokra, azaz -ahogy a kormányzati kommunikáció fogalmaz - Magyarország ne legyen Európa élelmiszer-hulladék lerakóhelye. Az eljárás (másodlagos élelmiszerellenőrzés) Európa több országában működik, az új magyar szabályozás pedig összhangban van az európai uniós normákkal.

A legfontosabb lépés, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium az új előírással bevezeti a másodlagos élelmiszervizsgálatot, amely minden raktárat, hűtőházat és szállítmányt érint. A jogalkotó szándéka szerint a dupla ellenőrzés dupla biztonságot jelent. A termékeket nemcsak az előállítás helyén (elsődleges élelmiszervizsgálat), hanem a kereskedelmi láncok állomásain is vizsgálják.

Az új rendszer lényege, hogy a hűtőházak és raktárak üzemeltetőinek a nagy kockázatú élelmiszereknél (pl. hús, friss zöldség-gyümölcs, tej, tejtermékek) 2 nappal a szállítmány érkezése előtt bejelentési kötelezettségük lesz (szállítmány mennyisége, beszerzési ára, származási helye, első magyarországi tárolási helyszín) a felügyeleti szerveknek. Így a hatóság, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MGSZH) minden nagybani élelmiszer-szállítmány útját nyomon követheti és ellenőrizheti. Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium élelmiszerláncfelügyeletért és agrárigazgatási ügyekért felelős államtitkára elmondta: ha valamelyik kereskedőnél problémás terméket találnak, előfordulhat, hogy akár egy hónapig mindennap megjelenik a hatóság, és megvizsgálja a tárolt termékeket.

Az új jogszabály szerint az MGSZH a beérkezett adatok alapján kockázatalapú ellenőrzést végez. Ahol problémát találnak, ott sűrűbben ellenőriznek. A vizsgálatok azonban nem kizárólag a külföldi árukra vonatkoznak, a felügyelet megkülönböztetés nélkül a magyar élelmiszereket is rendszeresen ellenőrzi.

Fontos változás továbbá, hogy az eddigi húsáruknál alkalmazott szúrópróbaszerű vizsgálatok helyett az MGSZH a kockázatosnak ítélt szállítmányok (nem csak húsáruk) 100%-át ellenőrzi.

A kormány szándékai szerint a szigorított ellenőrzési rendszerrel kiküszöbölhetővé válik a dátum átcímkézés, átírás és az élelmiszerhamisítás, az új rendelet előírásait megszegők pedig szigorú szankciókra számíthatnak. A változás ugyanakkor - a kormány szándéka szerint - azzal is együtt járhat, hogy a rossz minőségű élelmiszerek kiszorításával a magyar kistermelők nagyobb eséllyel értékesíthessék termékeiket a kereskedelemben.