Holnaptól részletes adatokat kell szolgáltatniuk az élelmiszer-importőröknek az árakról, a fogyaszthatósági határidőkről és a beszerzési forrásokról is. A másodlagos importellenőrzés célja a gyenge minőségű vagy éppen veszélyes tételek kiszűrése a hazai pultokról - írja a Népszabadság.
Kedden lép hatályba az a vidékfejlesztési miniszteri rendelet, amelynek értelmében minden egyes élelmiszer-importtételről részletes bejelentést kell tenniük a hazai feldolgozóknak és forgalmazóknak.
A hús, a friss zöldség-gyümölcs, valamint a tej és az azokból készült termékek várható beérkezése előtt két nappal az importőrnek hivatalosan, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalnak (MgSzH) elküldött adatlapon kell beszámolnia a tételek mennyiségéről, fogyaszthatósági vagy minőségmegőrzési idejéről, a gyártás helyéről, illetve a beszerzési árról is.
A rendelkezés betartása a kisebb kereskedők, illetve importőrök számára túlzottan nagy adminisztrációs terhet jelenthet majd. Az élelmiszerfeldolgozók szakmai érdekképviselete inkább attól tart, hogy a hivatalnak meg kell küldeni a beszerzési forrás adatait és az éppen aktuális árakat is.
Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium élelmiszerláncfelügyeletért és agrárigazgatási ügyekért felelős államtitkára elmondta: ha valamelyik kereskedőnél problémás terméket találnak, előfordulhat, hogy akár egy hónapig mindennap megjelenik a hatóság, és megvizsgálja a tárolt termékeket.
Az eljárás (hivatalos elnevezése: másodlagos importellenőrzés) egyébként a legtöbb, jelentős mennyiségű élelmiszert importáló országban régóta működik. A magyar bárányszállítók például évről évre megtapasztalhatják ennek hatásait Olaszországban húsvét előtt, amikor a hatóságok valamilyen célellenőrzésre való hivatkozással tartóztatnak fel kelet-európai szállítmányokat.