Erre kevés otthontulaj számított: komoly változás jön 2026-tól, fájdalmas rezsiárakat hozhat magával

Az új év kezdetén életbe lépő uniós szén-dioxid-kiegyenlítő mechanizmus (CBAM) értelmében az EU-n kívülről behozott áruk importőreinek fizetniük kell az adott termék előállításához kapcsolódó szén-dioxid-kibocsátás után. A karbonvám egyik fő célja a karbonintenzív tevékenységek kiszervezésének megakadályozása és az európai ipar védelme a környezetszennyezőbb importtermékekkel szemben.

A változás különösen súlyosan érintheti Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Észak-Macedónia, Szerbia és Ukrajna szénfüggő energiatermelőit, mivel jelentősen megdrágítja villamosenergia-exportjukat az uniós - köztük a magyarországi - vevők számára. A CEE Bankwatch Network jelentése szerint a négy nyugat-balkáni államból az EU-ba importált villamos energia akár 60%-a is széntüzelésű erőművekből származhat.

A Bruegel agytröszt elemzése szerint a karbonvám bevezetésével az érintett országokból az EU-ba irányuló áramexportra megawattóránként (MWh) 70-80 eurós extra költség rakódhat, ami összemérhető az aktuális hazai, illetve uniós árampiaci árakkal. Ez a költségnövekedés várhatóan egyik napról a másikra jelentősen csökkenti majd az EU balkáni eredetű villamos energia iránti keresletét.

EZ IS ÉRDEKELHET

Fájdalmas rezsiár-drágulás elé néz Magyarország: fű alatt válunk le az orosz gázról, sokba fog kerülni

Háziállatok, Otthon Start, nyugdíjak és isklai oktatás is a témáink között szerepeltek a Pénzcentrumon a 44. héten.

A szakértők szerint a karbonvám bevezetése több mint 60%-kal csökkentheti Ukrajna EU-ba irányuló áramexportját a CBAM nélküli forgatókönyvhöz képest, 6 terawattóráról (TWh) 2,5 TWh-ra. A változás végül arra kényszerítheti az érintett kormányokat, hogy bezárják rendkívül szennyező és egyre gazdaságtalanabb széntüzelésű erőműveiket.

Az érintett országok kormányai saját karbonárazási rendszer bevezetésével enyhíthették volna a CBAM hatását, ami éves szinten eurómilliárdos többletbevételt generálhatott volna energiaátállásukhoz. Az uniós szabályok szerint azok az országok, amelyek jelentős előrelépést mutatnak az uniós energia- és klímatörvények alkalmazásában, részleges mentességet is kaphatnak a CBAM alól, ezt azonban mindeddig elmulasztották.

Értékelések szerint, ha a villamosenergia-ágazatra vonatkozó szabályokat nem finomítják, a karbonvám bevezetése megrengetheti a kelet-európai árampiacot, valamint veszélyeztetheti az európai villamosenergia-piac integrációját és az ellátásbiztonságot is. A karbonvámból származó bevételek az EU költségvetésébe kerülnek, és a villamosenergia-importra kivetett adóból várható éves uniós bevétel elérheti a közel 965 millió eurót.

Magyarország villamosenergia-ellátásában az import részaránya 2022 óta csökken, és 2025-ben várhatóan 20% körül alakul. Bár hazánk Szerbiával és Ukrajnával szemben is nettó áramexportőr pozícióban volt 2024-ben, bizonyos időszakokban importál is villamos energiát ezekből az államokból. A nyugat-balkáni áramexport esetleges drágulása és a kínálat csökkenése közvetve, a környező országokon keresztül és a régiós árampiaci jegyzésekbe beárazódva is befolyásolhatja a magyar áramimport lehetőségeket és árakat.