Önkényes euróbevezetés: a nagy trükk sem véd meg a válságtól!

Sőt, nem is Montenegró az egyetlen olyan állam, melyben annak ellenére az euró a hivatalos fizetőeszköz, hogy nem tagjai az EU-nak. Andorra esetében érthető a helyzet, hiszen a Spanyolország és Franciaország közé zárt pireneusi miniállam korábban is a két nagy szomszéd pénznemeit használta. Saint Barthélemy és Saint Martin karib-tengeri szigetei szorosan kötődnek Franciaországhoz, illetve Hollandiához, így szintén jogos esetükben az euró használata. A Ciprus szigetén található brit Akrotiri és Dhekelia tengerészeti bázisok pedig annak köszönhetően használnak eurót az angol font helyett, hogy gördülékenyebb legyen a kereskedelem Ciprussal. Koszovó és Montenegró viszont a szerb államtól való különválás jegyében választotta magának az eurót (illetve korábban a német márkát, hiszen a volatilis dínárral szemben már korábban is ebben a pénznemben folyt a nem hivatalos elszámolás.)

Mivel Montenegró a Szerbiától történt 2006-os különválás után nem kívánt a szerb kormánnyal és a Szerb Nemzeti Bankkal egyeztetni a pénzügyi kérdésekben, megkeresték Németországot, hogy segítenék-e az országban az euró bevezetését, mivel korábban úgyis a német márka volt a legelterjedtebb fizetőeszköz az országban. A németek ebbe azzal a feltétellel egyeztek bele, hogy minden banki műveletnek Németországba kell befutnia,és ez után a kitérő után érhet vissza a pénz a céljához, így a montenegrói bankrendszer gyakorlatilag egy német állammá tette az országot.

Maga a folyamat is hihetetlen bonyolult volt, hiszen az országban még fellelhető német márkákból ki kellett válogatni a hamisakat - amiből nem kevés forgott közkézen - majd teherautón Németországba szállítani és helyettük eurót hozni. Különösen aprópénzből volt kevés, márpedig annak elterjedése nélkül hirtelen hihetetlenül megugrott volna az infláció.

De nézzük, hogyan hatott a válság az országra! Nos, ahogy az kis államokkal lenni szokott, a nehézségek itt is hatványozottan jelentkeztek. Az ország bevételének jelentős százalékát a turizmus adja - megfordult már itt Sophia Lorentől kezdve Madonnán át Pamela Andersonig mindenki. Az idei évre azonban legalább 15 százalékos visszaeséssel számolnak az elemzők, aminek nyomán az is előfordulhat, hogy a tavaly még nyolc százalékkal bővülő gazdaság idén stagnálni, vagy enyhén zsugorodni fog. A Wiener Institut für Internationale Wirtschaftsvergleiche előrejelzése szerint a montenegrói gazdaság idén 2,0 százalékkal zsugorodik majd, jövőre stagnál, 2011-ben pedig 2,0 százalékkal hízik majd. (Ugyanez a cég Magyarország számára, -5,0; 0,5 és 3,0 százalékos GDP-teljesítményt jósol a 2009-2011-es időszakra.)

Euró ide vagy oda, az eleddig szufficites költségvetéseket produkáló ország - melyben azért virágzik a korrupció és a feketegazdaság - kénytelen volt a Nemzetközi Valutaalaphoz fordulni, hogy 200-300 millió euróval helyrebillentse az egyensúlyt. Bár ez az összeg hihetetlenül kicsi egy nyugati állam számára, mégis nagyjából a 650 ezer lakosú állam GDP-jének 10 százalékával egyenértékű összeg. Bár az IMF-hitel nyilván nagyban rontotta az ország renoméját, Igor Luksics pénzügyminiszter mégsem festené az ördögöt a falra. Mint mondta, a kis gazdaság előnye, hogy egy-két nagyobb állami tranzakció is alapvetően át tudja írni a büdzsét. Ha például sikerülne az állami energiacég, az Elektroprivreda Crne Gore egy részét értékesíteni, máris pluszba lehetne fordítani a jelenleg 27,5 százalékos költségvetési hiánnyal küszködő gazdaságot. A miniszter egyébként az idei évre 0 és 2,5 százalék közötti pozitív gazdasági eredményt vár az országban. Láthatóan tehát az eurót önkényesen bevezető országban sem fenékig tejfel az élet válság idején, arra azonban mérget lehet venni, hogy a lakosság kevésbé aggódik a felvett hiteleinek törlesztőrészlete miatt. Azok ugyanis euróban denomináltak, más kérdés, hogy az ingatlanárak iszonyatos ingadozása miatt ott is akadnak olyanok, akik a valós piaci értéknél jóval magasabb összeg után fizetik havonta a törlesztőt.