Nem csak nálunk, egész Európában ritkulnak a vasútvonalak

Hamarosan Németország is a racionalizálás útjára, a szövetségi közlekedési miniszter, Wolfgang Tiefensee javaslatát, mely a kritikák szerint teljes mértékben megegyezik a Deutsche Bahn üzemgazdasági szemléletű ajánlásaival, sokan minden szakmailag, mind szociálpolitikailag elfogadhatatlannak tartják.

A szász-anhalti közlekedési miniszter szerint ez tartomány számára annyit jelentene, hogy a pályaudvarok és megállóhelyek közel 53 százalékát meg kellene szüntetni. Tiefensee javaslata szerint minden olyan mellékvonal állami szubvenciót megszüntetnék, melyek ezer utaskilóméter alatti forgalmi értékéket mutatnak, de ugyanerre a sorsra jutnának azok a pályaudvarok, mely napi 1000, és azok az államok melyek napi 100 főnél alacsonyabb utas számmal rendelkeznek.

A racionalizálást egész Európában ellenséges hangulat kísérte, 2003-ban 25 szlovák vasútvonal megszüntetése sztrájkot idézett elő, de 2004-2005-ben Bulgáriában is erős tiltakozás kísérte, hogy napi 100-as csökkentették a veszteséges járatok számát.

Hazánkban tavaly indult meg ez a folyamat, melynek eredményeképpen tavaly decemberben az érintett 81 mellékvonal körülbelül harmadán szűnt meg az utasforgalom, melyek a MÁV számításai szerint évi 7 milliárd forint mínuszt termeltek a vasúttársaságnak.

A megszűnésre ítélt vonalak száma márciustól ismételten 14 vonallal bővült, ahol a vonatok helyét a helyi volántársaságok járatai vették át. A minisztérium álláspontja szerint a vonalak megszüntetése korántsem jelent végleges eltűnést, előfordulhat ugyanis, hogy néhány év, évtized múltán újra bővülni kezd a forgalom, a régi vonalakat pedig az újnál alacsonyabb költség mellett lehet ismét üzembe helyezni.