Reuters poll: kamatemelés hétfőn, euró 2014-ben

éves csúszást jelent a korábbi előrejelzésekhez képest. Elemzők szerint a héten kiéleződött politikai feszültség jelentős bizonytalanságot vegyít a gazdaság és a pénzügyek kilátásaiba.

Az elmúlt három hónap három, összesen 1.25 százalékpontnyi kamatemelését követően az elemzők túlnyomó része szerint szeptember sem telik el jegybanki szigorítás nélkül.

Az elmúlt hónapokra jellemző bizonytalanság a várt emelés nagyságát illetően nem múlt el, de a felmérésben a jellemző vélemény az volt, hogy negyed százalékos emelés következik, ami az eddigi szigorítási ütem lassulását jelentené.

A tizennégy válaszadó közül nyolc mondja, hogy a bank hétfőn 25 bázispontos emeléssel védi tovább inflációs célját, ami 7.5 százalékra vinné fel az alapkamatot. Négy elemző számított újabb fél százalékpontos lépésre és csak ketten voltak, akik szerint a Monetáris Tanács ebben a hónapban nem nyúl a kamatokhoz.

Ez az eredmény szinte teljesen megegyezett a devizakereskedők véleményével egy másik felmérésben: tizennégyből nyolc kereskedő 25, három 50 bázispontos kamatemelést valószínűsített, hárman nem vártak változást.

Az elemzői konszenzus szerint a monetáris szorítás 8-8.25 százalékos alapkamatnál éri majd el a csúcspontját, valamikor ez év vége és a következő év közepe között. 2007 második félévében a bank újra elkezdheti visszanyesni a kamatokat az elemzők szerint, miután a várt év eleji felszökés után mérséklődik az infláció. A várt hétfői kamatemelés utáni szintet, 7.5 százalékot a jövő év végére érheti el újra a jegybanki alapkamat.

Idén szeptemberre az augusztusi 3.5 százalék után 5.2 százalékos éves inflációt, decemberre már 6 százalékot vetít előre a konszenzus, a jövő év végére azonban a drágulás üteme 4.7 százalékra lassulhat.

Az éves átlagos infláció idén 3.7, jövőre már 6.3 százalék lehet. 2008-ban azonban - ez az év a jegybank célhorizontja - már csak 3.9 százalék. Ez 15 bázisponttal kisebb inflációs szint, mint amit a múlt havi felmérés valószínűsített, de még mindig jelentősen az MNB három százalékos középtávú célja alatt van.

A bank kamatemelései jelentős részben a forint árfolyamát erősítő hatásukon keresztül hatnak mérséklően az inflációra. Az augusztus 28-ai fél százalékpontos kamatemelést követően csaknem négy százalékot erősödött a forint, ennek mintegy felét azonban ezen a héten fel kellett adnia.

A gyengülés azután következett be, hogy Budapesten tüntetések kezdődtek a miniszterelnök leváltásáért, a Fitch nevű nemzetközi hitelminősítő intézet pedig stabilról negatívra változtatta Magyarország hitelminősítésének kilátását, mondván hogy a politikai bizonytalanság kérdőjeleket állít a költségvetési kiigazítás végrehajtása elé.

Az elemzők és a devizakereskedők szerint a forint viszonylag stabil maradt a belpolitikai hírekhez képest, de megvan a veszélye a későbbi jelentős gyengülésnek, ha a belpolitikai feszültség feloldásaként késedelmet szenved az Európai Unió legmagasabb költségvetési hiányának csökkentése.

"Ha miniszterelnök távozik, a piac valószínűleg esni fog", írta Nestor Barbara, a Commerzbank elemzője.
A konszenzus jelenleg az euró ellenében 270 forintos forintárfolyamot vetít előre az év végére - ez változatlan a múlt havi előrejelzéshez képest.

Az elemzők továbbra is arra számítanak, hogy jövőre jelentősen lassul a gazdaság növekedése : erre az évre 3.9, a jövő évre 2.4 százalékos növekedést jelez előre a konszenzus.

Az államháztartás hiány az elemzők szerint idén a GDP 10 százaléka lesz, jövőre pedig 6.8 százalék - ez lényegében megegyezik a kormány felemelt céljaival. Ez azonban több elemző szerint nem jelenti azt, hogy Magyarország megmenekül hitelminősítése további leértékelésétől. Csak öt elemző adott választ arra a kérdésre, várható-e, hogy a Moody’s leminősíti a magyar állam adósságát. Négy elemző szerint igen, az év utolsó negyedében, és csak egy elemző mondta azt, hogy nem.