Íme egy jó hír - a veszteség nem okoz többé gondot

A Tao. törvény arról is rendelkezik, hogy, ha az adózó adóalapja nem éri el az adóévben az eladott áruk beszerzési értékével és a külföldi telephely bevételével csökkentett összes bevétele 2 százalékát, akkor az adóalap ez utóbbi összeg. Ez a rendelkezés nem határoz meg adóalapot, hanem csak annak tekinti, így nem változtatja meg, veszteségelhatárolás szempontjából a törvényben meghatározott adóalapot.

Ha a társasági adóalap negatív de az úgynevezett elvárt adó alapja pozitív akkor az elhatárolt veszteségként továbbvihető összegként a társasági adóalapot kell figyelembe venni;

Ha a társasági adóalap és az úgynevezett elvárt adó alap egyaránt negatív, akkor - függetlenül attól, hogy melyik a nagyobb összeg, akkor elhatárolt veszteségként továbbvihető összegként a társasági adóalapot kell figyelembe venni.

A 2006. évi LXI. törvény módosította az egyéni vállalkozó vállalkozói adóalapjának meghatározására vonatkozó szabályokat is, azonban e módosítás az egyéni vállalkozók esetében sem érinti a veszteségelhatárolásra vonatkozó rendelkezéseket.

Az Szja törvényt módosító rendelkezés szerint a vállalkozói adóalap az Szja törvény bekezdése szerinti jövedelem, de legalább az adóévben eladásra beszerzett áruk beszerzési érékével csökkentett vállalkozói bevétel 2 százaléka. (ún. elvárt adóalap) Az adóalap módosítható a külföldi telephelynek betudható bevétellel. A fizetendő adó ebben az esetben az elvárt adóalap 16 százaléka, illetve bizonyos feltételek esetén a 10 százaléka. Ha az eladásra beszerzett áruk beszerzési értéke több, mint a vállalkozói bevétel, vagy egyenlő azzal, akkor elvárt adóalap hiányában adófizetési kötelezettség sem keletkezik.

Ettől függetlenül, amennyiben a vállalkozói költségek meghaladják a vállalkozói bevételt, a veszteség a bekezdés szabályai szerint változatlanul elhatárolható.