Rendkívüli bejelentés jött a minisztériumtól a Dunaferr ügyében: erről jobb, ha tudsz

A korábbi külföldi menedzsment felelőtlensége, az elhibázott szankciók és az energiaválság miatt 2022 végére a Dunaferr fizetésképtelenné vált, a gyár működése ellehetetlenült, ezáltal több ezer dolgozó munkája veszélybe került.

A Kormány Védelmi Bizottságot állított fel, a Dunaferr pedig 2022. december 14-én felszámolás alá került, amely eljárás megteremtette a szükséges jogi kereteket a gyár megmaradáshoz. Az üzem megmentéséért a Kormány mellett a felszámoló, a térség országgyűlési képviselője, Mészáros Lajos, valamint a Dunaferr munkavállalói is rendkívüli erőfeszítéseket tettek.

A Kormány Mészáros Lajos javaslatára arról döntött, hogy 16 milliárd forintos segítséget nyújtva hat hónapon keresztül kifizeti több mint 4 ezer dolgozó bérét annak érdekében, hogy a Vasmű lelkét adó munkavállalók és családjaik ne kerüljenek veszélybe.

Az üzem olyan rossz állapotban volt, ahonnan sikeres talpra állásra hazánkban még nem volt példa. A gyár megmentésében a kormány aktív szerepet vállalt és minden lehetséges eszközével erején felül küzdött, többek közt jogszabályok megalkotásával és a felek közötti koordináció kialakításával.

2022 végére sikerült megakadályozni, hogy a Dunaferr működése végleg ellehetetlenüljön, az energiaellátás megszűnése vagy az alapanyagok hiánya miatt az üzem súlyos és visszafordíthatatlan károkat szenvedjen.

A Vasmű megvásárlására egyedül a Liberty Steel adott be érvényes és nyertes pályázatot, amely 2022 decemberében a gyár megsegítésére sietett egy olyan időszakban, amikor az acélipar világszerte a legnehezebb időszakát élte. Ennek ellenére a Vasmű újra nehéz helyzetbe került. A Liberty mindent megígért, de szinte semmi sem teljesült.

A Liberty 100 napos programot dolgozott ki, amelyben vállalta, hogy stabilizálja és felfuttatja a termelést (2024 februártól 4 hónap alatt, fokozatosan kellett volna felfuttatni a termelést 0-ról 100 ezer tonna/hó értékre, amelytől messze elmarad a Liberty), integrálja a beszerzési rendszereket, és beszállítói együttműködéseket alakít ki. De legfőképpen azt vállalta, hogy hosszú távon biztosítja a Vasműben dolgozók megélhetését és folyamatosan fejleszti a béreket. Megállapítható, hogy mindebben csekély előrelépés történt.

Európa szerte szenvednek az acélipari vállalkozások, így a Vasmű nehézségei korántsem tekinthetők egyedülállónak. A válságos helyzetnek a német acélipar zászlóshajója, a Thyssenkrupp is áldozatául esett, de csődöt jelentett a Liberty Ostrava csehországi üzeme is.

Az amerikai U.S. Steel is annyira meggyengült, hogy azt a japán Nippon Steel próbálja meg felvásárolni. Ezeken túlmutatóan az olasz kormány idén év elején jelentette be, hogy az Accerie d’Italia (ILVA) vállalatot finanszírozási problémái miatt rendkívüli igazgatás alá helyezi, a Tata Steel pedig az Egyesült Királyságban kezdett több lépcsős leépítésbe: a vállalat januárban 2800 embert bocsátott el, a napokban pedig leállítja második port talboti kohójának működését is.

A jelenlegi acélpiaci helyzet tehát nem megnyugtató, ahogy a dunaújvárosi Vasmű helyzete is bizonytalan. A kormány mindent megtett a Dunaferr megmentéséért, amelyhez összesen mintegy 70 milliárd forinttal járult hozzá – beleértve többek közt a bérgarancia biztosítását és a szén-dioxid kvóta felhasználásának lehetővé tételét.

Megoldást a zöld acél előállítása jelentené, de a Liberty kezdeményezései ezen a területes sem mutatnak eredményt, ráadásul a termelés átállítása tetemes, mintegy 200 milliárd forintos befektetést igényelne.

A Nemzetgazdasági Minisztérium folyamatosan egyeztet Liberty jövőbeli terveivel, így kiemelten a bérek kifizetésével kapcsolatban. A Nemzetgazdasági Minisztérium felhívja a figyelmet arra, hogy a munkavállalók bérének rendezése mindig a munkaadó feladata, ezért felszólítja a Liberty-t, hogy ennek a jövőben is tegyen eleget.